Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Épüljünk szeretetben!

Épüljünk szeretetben!

 Épüljünk szeretetben!

„Szeretned kell Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel” (MÁTÉ 22:37).

1. a) Egyebek között milyen tulajdonságokat ápolnak a keresztények? b) Melyik a legfontosabb keresztényi tulajdonság, és miért?

A KERESZTÉNYEK sokféle tulajdonságot ápolnak, hogy Isten hatékony szolgái legyenek. A Példabeszédek könyve az ismeret, az értelem és a bölcsesség értékét hangsúlyozza (Példabeszédek 2:1–10). Pál apostol arról beszélt, hogy szilárd hitre és erős reménységre van szükség (Róma 1:16, 17; Kolosszé 1:5; Héberek 10:39). A kitartás és az önuralom szintén létfontosságú (Cselekedetek 24:25; Héberek 10:36). Van azonban egy olyan alkotóelem, amelynek a hiánya minden más tulajdonság értékét csökkenti, sőt, értéktelenné is teheti őket. Ez az alkotóelem a szeretet (1Korintus 13:1–3, 13).

2. Hogyan mutatott rá Jézus a szeretet fontosságára, és milyen kérdéseket vet fel ez?

2 Jézus rámutatott a szeretet fontosságára, amikor ezt mondta: „Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Mivel az igaz keresztényeket a szeretet azonosítja, fel kell tennünk néhány kérdést. Például: Mi a szeretet? Miért olyan lényeges, hogy Jézus szerint mindennél inkább jellemzi a tanítványait? Hogyan ápolhatjuk a szeretetet? Kik iránt kell kimutatnunk a szeretetünket? Vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket!

Mi a szeretet?

3. Hogyan lehet meghatározni a szeretetet? Miért mondhatjuk, hogy a szeretet az elménkkel is, és a szívünkkel is kapcsolatban van?

3 A szeretet egyik meghatározása így szól: valaki iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem. Olyan tulajdonság ez, amely arra indítja az embert, hogy mások jólétéért fáradozzon, néha nem kis személyes áldozatok árán. A Biblia úgy beszél a szeretetről, mint ami az elménkkel és a szívünkkel is kapcsolatban van. Az elmének, vagyis az értelemnek azért van szerepe, mert aki szeret, az úgy szeret, hogy közben nyitott szemmel jár, tehát felismeri, hogy mindenkinek vannak gyengeségei, de vonzó tulajdonságai is — neki is, és másoknak is, akiket szeret. Az értelemre más miatt is szükség van, hiszen vannak olyanok, akiket egy keresztény azért szeret — néha talán a természetes hajlamai ellenére —, mert a Bibliát olvasva rájött, hogy Isten ezt várja el tőle (Máté 5:44; 1Korintus 16:14). A szeretet mindazonáltal alapvetően szívből jön. A Biblia rávilágít, hogy az őszinte szeretet soha nem pusztán értelmi indíttatású. Mélységes őszinteséggel és teljes érzelmi elkötelezettséggel párosul (1Péter 1:22).

4. Milyen értelemben erős kötelék a szeretet?

4 Azok, akiknek önző a szívük, ritkán képesek igazán szeretetteljes kapcsolatra, mert aki szeret, az kész egy másik ember érdekeit a saját érdekei elé helyezni (Filippi 2:2–4). Jézus azon szavai, hogy „nagyobb boldogság adni, mint kapni”, különösen akkor igazak, amikor szeretetből adunk (Cselekedetek 20:35). A szeretet erős kötelék (Kolosszé 3:14). Gyakran barátság is van benne, de a szeretet köteléke erősebb, mint a barátságé.  A férj és a feleség közötti romantikus kapcsolatot is szeretetnek hívják időnként; ám az a szeretet, amelynek az ápolására a Biblia buzdít minket, tartósabb, mint a testi vonzalom. Ha a férj és a feleség igazán szeretik egymást, akkor is együtt maradnak, amikor már nem érintkezhetnek testileg az időskori betegségek miatt, vagy mert az egyikük nem képes erre.

A szeretet nagyon lényeges tulajdonság

5. Miért nagyon lényeges tulajdonság a szeretet a keresztényeknek?

5 Miért nagyon lényeges tulajdonság a szeretet a keresztényeknek? Először is azért, mert Jézus azt parancsolta a követőinek, hogy szeressék egymást. Ezt mondta: „Ti a barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek. Ezeket parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást” (János 15:14, 17). Másodszor azért, mert Jehova a szeretet megtestesítője, és az imádói lévén utánoznunk kell őt (Efézus 5:1; 1János 4:16). A Biblia kijelenti, hogy ha ismeretet fogadunk magunkba Jehováról és Jézusról, az örök életet jelent. Hogyan mondhatnánk, hogy ismerjük Istent, ha nem próbálunk meg hasonlítani rá? János apostol így érvelt: „Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent, mert az Isten szeretet” (1János 4:8).

6. Hogyan tarthatja egyensúlyban a szeretet az életünk különböző területeit?

6 A szeretet egy harmadik ok miatt is fontos: segít abban, hogy az életünk különböző területeit egyensúlyban tudjuk tartani, és jó indítékot kölcsönöz a tetteinknek. Létfontosságú például, hogy az ember folyton ismeretet szerezzen Isten Szavából. A keresztényeknek ez az ismeret olyan, mint az eledel. Hozzájárul, hogy éretté váljanak, és Isten akaratával összhangban tudjanak eljárni (Zsoltárok 119:105; Máté 4:4; 2Timóteus 3:15, 16). Pál azonban erre figyelmeztetett: „Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít” (1Korintus 8:1). Persze semmi baj sincs a pontos ismerettel. Velünk van a gond, mivel bűnös hajlamaink vannak (1Mózes 8:21). Ha nincs meg valakiben a szeretet kiegyensúlyozó hatása, akkor az ismeret felfuvalkodottá teheti, olyanná, aki jobbnak tartja magát másoknál. Nem így lesz, ha alapvetően a szeretet az indítéka. „A szeretet . . . nem kérkedik, nem fuvalkodik fel” (1Korintus 13:4). Az a keresztény, akinek a szeretet az indítéka, nem válik büszkévé, még akkor sem, ha mély ismeretekre tesz szert. A szeretet által alázatos marad, és nem vágyik arra, hogy nevet szerezzen magának (Zsoltárok 138:6; Jakab 4:6).

7—8. Hogyan segít a szeretet, hogy a fontosabb dolgokra tudjunk összpontosítani?

7 Pál ezt írta a filippieknek: „azért imádkozom továbbra is, hogy szeretetetek még jobban és jobban bővelkedjen pontos ismerettel és teljes tisztánlátással; hogy megbizonyosodjatok a fontosabb dolgokról” (Filippi 1:9, 10). A keresztényi szeretet segít nekünk megfogadni ezt a buzdítást, és megbizonyosodni a fontosabb dolgokról. Például gondoljuk át Pál Timóteushoz intézett szavait: „Ha valaki felvigyázói tisztségre törekszik, kiváló munkát kíván” (1Timóteus 3:1). A 2000-es szolgálati évben világszerte 1502-vel nőtt a gyülekezetek száma, így most már összesen 91 487 gyülekezet van. Ezért nagy szükség van még több vénre, és dicséretet érdemelnek azok, akik erre a kiváltságra törekszenek.

8 Ám azok, akik felvigyázói kiváltságokra törekszenek, úgy őrizhetik meg kiegyensúlyozottságukat, ha észben tartják egy ilyen kiváltságnak a célját. Nem a hatalom vagy az elismerés a fontos. A Jehovának tetsző vénekben az Isten és a testvéreik iránti szeretet az indíték. Nem törekszenek arra, hogy kiemelkedők vagy befolyásosak legyenek. Miután Péter apostol a helyes magatartás megőrzését tanácsolta a gyülekezeti véneknek, kiemelte az „elmebeli alázatosság” szükségességét. A következő tanácsot adta a gyülekezet minden tagjának: „Alázzátok meg . . . magatokat az Isten hatalmas keze alatt” (1Péter 5:1–6). Bárki, aki felvigyázói tisztségre törekszik, jól teszi, ha átgondolja annak a számtalan vénnek a példáját, akik világszerte keményen dolgoznak, alázatosak, s így áldására vannak a gyülekezetüknek (Héberek 13:7).

A jó indíték segít nekünk kitartani

9. Miért gondolnak a keresztények folyton az áldásokra, amelyeket Jehova megígért?

9 Egy másik módon is megmutatkozik annak fontossága, hogy a szeretet legyen az indítékunk.  Azoknak, akik szeretetből gyakorolják az Isten iránti odaadást, a Biblia gazdag áldásokat ígér már a mostani időre, és elképzelhetetlenül csodálatos áldásokat a jövőre (1Timóteus 4:8). Könnyebb szilárdan állni a hitben azoknak a keresztényeknek, akik meg vannak győződve ezekről az ígéretekről, és arról, hogy Jehova „megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” (Héberek 11:6). A legtöbben vágyunk Isten ígéreteinek a beteljesedésére, és János apostol érzéseit visszhangozzuk: „Ámen! Jöjj el, Uram Jézus” (Jelenések 22:20). Igen, ha elmélkedünk az előttünk álló áldásokon — amelyekre akkor számíthatunk, ha hűségesek vagyunk —, az erőt ad a kitartáshoz, mint ahogy Jézusnak is segített kitartani az, hogy folyton „az eléje helyezett örömre” gondolt (Héberek 12:1, 2).

10—11. Hogyan segít kitartani az, ha a szeretet az indítékunk?

10 De mi a helyzet akkor, ha az egyetlen indítékunk Jehova szolgálatában az, hogy szeretnénk élni az új világban? Ha így van, akkor könnyen előfordulhat, hogy türelmetlenkedni vagy elégedetlenkedni kezdünk, amikor nehézségekkel találjuk szembe magunkat, vagy a dolgok nem úgy és nem akkor történnek, ahogyan és amikor mi számítunk rá. Komolyan fenyegethet az elsodródás veszélye (Héberek 2:1; 3:12). Pál beszélt egy korábbi társáról, Démászról, aki elhagyta őt. Hogy miért? Azért, mert „a dolgok jelenlegi rendszerét szerette” (2Timóteus 4:10). Mindenkire, aki pusztán önző okokból szolgál, az a veszély leselkedik, hogy ugyanezt teszi majd. Elcsábíthatják a világ által felkínált azonnali lehetőségek, és már nem lesz hajlandó áldozatokat hozni most a jövőbeli áldások reményében.

11 Noha helyénvaló és természetes, ha vágyunk a jövőbeli áldások elnyerésére és a próbáinkból való, remélt megszabadulásra, a szeretet növeli értékelésünket az iránt, aminek az első helyen kell állnia életünkben. Jehova akarata a fontos, nem a miénk (Lukács 22:41, 42). Igen, a szeretet épít bennünket. Elégedettséget ad, hogy türelmesen tudjunk várni Istenünkre; segít, hogy megelégedjünk minden áldással, amit csak kapunk tőle; és hozzájárul, hogy bízzunk abban, hogy a maga idejében mindent megkapunk, amit ígért, sőt többet is (Zsoltárok 145:16; 2Korintus 12:8, 9). A szeretet közben segít nekünk abban, hogy önzetlenül szolgáljunk tovább, mert „a szeretet . . . nem keresi a maga érdekeit” (1Korintus 13:4, 5).

Kiket kell szeretniük a keresztényeknek?

12. Jézus szerint kiket kell szeretnünk?

12 Jézus általános szabályt fogalmazott meg azt illetően, hogy kiket kell szeretnünk, amikor a Mózesi Törvény két kijelentését idézte. Ezt mondta: „Szeretned kell Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel”, és „szeretned kell felebarátodat, mint önmagadat” (Máté 22:37–39).

13. Hogyan tanulhatjuk meg szeretni Jehovát, noha nem látjuk?

 13 Jézus szavaiból világosan kitűnik, hogy elsősorban Jehovát kell szeretnünk. Csakhogy nem úgy születünk, hogy már teljesen kifejlődött bennünk a Jehova iránti szeretet. Ezt a tulajdonságot ki kell fejlesztenünk. Amikor először hallottunk róla, vonzódtunk hozzá azáltal, amit hallottunk. Apránként megtudtuk, hogyan készítette elő a földet az embereknek (1Mózes 2:5–23). Megtanultuk, hogyan bánt az emberekkel: nem vetett el bennünket, amikor a bűn először betolakodott az emberi család életébe, hanem lépéseket tett a megváltásunkért (1Mózes 3:1–5, 15). Kedvesen bánt a hűségesekkel, végül pedig odaadta az egyetlen-nemzett Fiát a bűneink megbocsátására (János 3:16, 36). Egyre gyarapodó ismeretünk növelte a Jehova iránti értékelésünket (Ézsaiás 25:1). Dávid király kijelentette, hogy azért szereti Jehovát, mert szeretetteljesen törődik vele (Zsoltárok 116:1–9). Jehova ma törődik velünk, vezet, erősít és bátorít bennünket. Minél többet tanulunk róla, annál jobban elmélyül a szeretetünk (Zsoltárok 31:24; Sofóniás 3:17; Róma 8:28).

Hogyan mutathatjuk ki szeretetünket?

14. Mivel bizonyíthatjuk Isten iránti szeretetünk őszinteségét?

14 Természetesen a világon sokan mondják, hogy szeretik Istent, de a cselekedeteikkel rácáfolnak az állításukra. Honnan lehet tudni, hogy mi valóban szeretjük-e Jehovát? Beszélhetünk vele imában, és elé tárhatjuk az érzéseinket. Ezenkívül a cselekedeteinkkel bizonyíthatjuk szeretetünket. János apostol ezt mondta: „Aki . . . megtartja [Isten] szavát, abban igazán tökéletessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk, hogy egységben vagyunk vele” (1János 2:5; 5:3). Egyebek között Isten Szava arra utasít minket, hogy jöjjünk össze, és éljünk tiszta, erkölcsös életet. Kerüljük a képmutatást, az igazságot szóljuk, és megőrizzük tiszta gondolkodásunkat (2Korintus 7:1; Efézus 4:15; 1Timóteus 1:5; Héberek 10:23–25). Szeretetet tanúsítunk azzal, hogy anyagilag támogatjuk a rászorulókat (1János 3:17, 18). És nem vonakodunk beszélni másoknak Jehováról. Ez magában foglalja, hogy részt veszünk a Királyság jó hírének világméretű prédikálásában (Máté 24:14; Róma 10:10). Ha engedelmeskedünk Isten Szavának az ilyen területeken, az bizonyítja Jehova iránti szeretetünk őszinteségét.

15—16. Hogyan volt hatással sokak életére tavaly a Jehova iránti szeretet?

15 A Jehova iránti szeretet segít az embereknek jó döntéseket hozni. Tavaly ez a szeretet 288 907 személyt arra indított, hogy átadja az életét Jehovának, és vízben való megkeresztelkedéssel szimbolizálja ezt a döntését (Máté 28:19, 20). Önátadásuk jelentőségteljes lépés volt. Azt jelezte, hogy megváltozott az életük. Gazmend például az egyik első számú kosárlabdasztár volt Albániában. A feleségével együtt néhány évig tanulmányozta a Bibliát, és az akadályok ellenére végül mindketten alkalmassá váltak arra, hogy Királyság-hírnökök legyenek. Gazmend tavaly megkeresztelkedett annak a 366 személynek az egyikeként, akik a 2000-es szolgálati évben keresztelkedtek meg Albániában. Az egyik újságban megjelent róla egy cikk, amely kijelentette: „Az életének célja van, ezért a családjával együtt életük legboldogabb napjait élvezik.  Most már nem az a fontos neki, hogy mennyit kaphat az élettől, hanem inkább az, hogy mennyit tud adni, amivel segíthet másoknak.”

16 Hasonló az esete egy nemrégiben megkeresztelkedett testvérnőnek, aki egy guami olajcég alkalmazottjaként csábító ajánlatot kapott. Miután már évek óta egyre feljebb került a hivatali ranglétrán, végül felajánlották neki a lehetőséget, hogy — a vállalat történetében elsőként — legyen női elnökhelyettes. Ő azonban már átadta az életét Jehovának. Ezért megbeszélve a férjével a dolgot, ez az új testvérnő visszautasította az ajánlatot, és inkább részidejű munkát vállalt, hogy előre tudjon haladni a célja felé, hogy teljes idejű szolga, vagyis úttörő legyen. A Jehova iránti szeretettől indíttatva inkább úttörőként akarta szolgálni Jehovát, mint hogy e világ anyagi törekvéseibe merüljön bele. Ugyanez a szeretet világszerte 805 205 személyt indított arra, hogy részt vegyen az úttörőszolgálat különböző ágaiban a 2000-es szolgálati évben. Milyen nagyszerűen fejezik ki ezek az úttörők a szeretetüket és a hitüket!

Indíttatást éreznek a Jézus iránti szeretetre

17. Hogyan mutatott Jézus szép példát a szeretetben?

17 Jézus nagyszerű példát mutatott abban, hogy a szeretet volt az indítéka. Mielőtt emberré lett, szerette Atyját, és szerette az embereket is. A bölcsesség megtestesítőjeként így szólt: Jehova mellett „valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban” (Példabeszédek 8:30, 31). A szeretete arra indította Jézust, hogy mondjon le égi lakhelyéről, és szülessen meg mint tehetetlen csecsemő. Türelmesen és kedvesen bánt a szelíd és alázatos emberekkel, és szenvedett Jehova ellenségeinek kezétől. Végül az egész emberiségért meghalt egy kínoszlopon (János 3:35; 14:30, 31; 15:12, 13; Filippi 2:5–11). Milyen szép példája ez a helyes indítéknak!

18. a) Hogyan fejleszthetjük a Jézus iránti szeretetünket? b) Hogyan nyilváníthatjuk ki, hogy szeretjük Jézust?

18 Amikor a helyes szívállapotú emberek a Jézus életéről szóló beszámolókat olvassák az evangéliumokban, és elmélkednek azon, hogy  milyen sok áldást eredményezett számukra az ő hűséges életútja, mélységes szeretet fejlődik ki bennük Jézus iránt. Mi olyanok vagyunk ma, mint akikhez Péter szólt, amikor ezt mondta: „Bár soha nem láttátok [Jézust], szeretitek őt” (1Péter 1:8). Úgy tudjuk kimutatni a szeretetünket, hogy hitet gyakorolunk Jézusban, és utánozzuk önfeláldozó életét (1Korintus 11:1; 1Tesszalonika 1:6; 1Péter 2:21–25). Amikor 2000. április 19-én részt vettünk halálának évenként megtartott emlékünnepén, összesen 14 872 086-an kaptunk emlékeztetőt, hogy milyen okaink vannak arra, hogy szeressük Jézust. Milyen nagy létszámban voltunk jelen! És mennyire megerősít minket az a tudat, hogy ilyen sokan érdeklődnek a Jézus áldozata által megvalósuló megmentés iránt! Valóban épülünk Jehova és Jézus irántunk való szeretete által, és a mi szeretetünk által is, amelyet irántuk érzünk.

19. Milyen kérdésekről lesz szó a szeretettel kapcsolatban a következő cikkben?

19 Jézus azt mondta, hogy szeretnünk kell Jehovát egész szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel. De azt is mondta, hogy szeretnünk kell felebarátainkat, mint önmagunkat (Márk 12:29–31). Kiket foglal ez magában? És hogyan segít a felebarátaink iránti szeretet a kiegyensúlyozottság és a jó indíték megőrzésében? Ezekről a kérdésekről lesz szó a következő cikkben.

Emlékszel rá?

• Miért létfontosságú tulajdonság a szeretet?

• Hogyan tanulhatjuk meg szeretni Jehovát?

• Hogyan bizonyítja a viselkedésünk, hogy szeretjük Jehovát?

• Hogyan nyilváníthatjuk ki Jézus iránti szeretetünket?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 10., 11. oldalon]

A szeretet segít, hogy türelmesen várjuk a szabadulást

[Kép a 12. oldalon]

Jézus nagyszerű áldozata arra indít, hogy szeressük őt