Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 30. TANULMÁNYOZÁSI CIKK

Tanúskodjunk hatásosan azoknak, akik nem vallásosak

Tanúskodjunk hatásosan azoknak, akik nem vallásosak

„Mindenfajta embernek mindenné lettem, hogy minden lehetséges módon megmentsek némelyeket” (1KOR 9:22)

82. ÉNEK Engedjétek fényleni a világosságotokat!

ÁTTEKINTÉS *

1. Milyen változás figyelhető meg egyes országokban?

ÉVEZREDEKEN át az jellemezte a legtöbb embert, hogy valamilyen formában vallásos volt. De az elmúlt évtizedekben egy jelentős változás figyelhető meg. Egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy nem vallásosak. Igazából bizonyos országokban már azok vannak többségben, akik így gondolkodnak (Máté 24:12). *

2. Milyen okai vannak annak, hogy sokan nem vallásosak?

2 Miért mondják magukról egyre többen, hogy nem vallásosak *? Néhányakat talán lekötnek az élvezetek vagy az aggodalmak (Luk 8:14). Mások ateisták lettek. Megint mások hisznek ugyan Istenben, de úgy vélik, hogy a vallás idejétmúlt, nincs gyakorlati haszna, illetve ellentmond a tudománynak és a logikus gondolkodásnak. A barátaiktól, a tanároktól vagy a médiából azt hallják, hogy az élet magától fejlődött ki, viszont amellett nem igazán hallanak érveket, hogy észszerű hinni egy teremtőben. Olyanok is vannak, akiket visszataszít a pénz- és hataloméhes papság viselkedése. Egyes helyeken pedig a kormány korlátozza a vallási életet.

3. Mi ennek a cikknek a célja?

3 Jézus elvárja tőlünk, hogy tegyünk „tanítvánnyá minden nemzetből való embereket” (Máté 28:19). Hogyan segíthetünk azoknak, akik nem vallásosak, hogy megszeressék Istent, és Krisztus tanítványaivá váljanak? Fontos  felismernünk, hogy az emberek származása nagyban meghatározhatja azt, ahogyan az üzenetünket fogadják. Például egy ázsiai ember talán egészen másképp reagál, mint egy európai. Miért? Európában sokan ismerik valamennyire a Bibliát, és nem idegen nekik az a gondolat, hogy Isten teremtett mindent. Viszont Ázsiában a legtöbben alig vagy egyáltalán nem ismerik a Bibliát, és lehet, hogy nem hisznek egy teremtőben. Ez a cikk segít nekünk abban, hogy mindenkinek hatásosan tudjunk tanúskodni, a hátterétől függetlenül.

LEGYÜNK BIZAKODÓAK ÉS FIGYELMESEK!

4. Mi ad okot a bizakodásra?

4 Gondolkozzunk pozitívan. Minden évben csatlakoznak hozzánk olyanok, akik korábban nem voltak vallásosak. Sokuk már előtte is erkölcsösen élt, és elítélte a vallások képmutatását. Mások erkölcstelenül éltek, és sok rossz szokást kellett maguk mögött hagyniuk. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova segítségével megtalálhatjuk azokat, „akik helyesen [viszonyulnak] az örök élethez” (Csel 13:48; 1Tim 2:3, 4).

Legyél rugalmas, amikor olyanoknak tanúskodsz, akik nem hisznek a Bibliában (Lásd az 5. és 6. bekezdést.) *

5. Gyakran miért fogadják kedvezően az üzenetünket az emberek?

5 Legyünk kedvesek és tapintatosak. Ha valaki kedvezően reagál az üzenetünkre, arra gyakran nem az van hatással, amit mondunk, hanem az, ahogyan mondjuk. Az emberek értékelik, ha kedvesek és tapintatosak vagyunk, és őszintén érdeklődünk irántuk. Nem erőltetjük, hogy meghallgassák a nézőpontunkat. Inkább igyekszünk megérteni, hogyan gondolkodnak a vallásról, és mi ennek az oka. Például vannak, akik nem szívesen beszélgetnek vallásos témáról egy idegennel. Mások szerint nem illik megkérdezni, hogy mit gondol a másik ember Istenről. És az is előfordul, hogy valakit feszélyez, ha mások látják őt olvasni a Bibliából, főleg, ha közben Jehova Tanúival beszélget. Bárhogy legyen is, próbáljuk megérteni az emberek érzéseit (2Tim 2:24, lábj.).

6. Hogyan bizonyult Pál rugalmasnak, és mi hogyan lehetünk azok?

6 Mit tehetünk, ha valakit zavarnak az olyan szavak, mint a „Biblia”, „teremtés”, „Isten” vagy „vallás”? Pál apostol példáját követve a beszélgetőpartnerünkhöz igazíthatjuk a szóhasználatunkat. Amikor Pál a zsidókhoz beszélt, az Írásokból érvelt. Amikor azonban az Areopáguszon görög filozófusok voltak a hallgatói, nem hivatkozott közvetlenül a Bibliára (Csel 17:2, 3, 22–31). Hogyan utánozhatjuk őt? Ha egy olyan személlyel találkozunk, aki nem fogadja el a Bibliát, talán az a legjobb, ha nem utalunk rá, hogy a Biblia alapján érvelünk neki. Ha úgy tűnik, zavarba jönne attól, hogy mások megláthatják, ahogyan felolvasunk neki egy verset a Bibliából, próbáljuk kevésbé feltűnő módon megmutatni azt, mondjuk egy elektronikus eszközből.

7. Hogyan utánozhatjuk azt a módszert, amelyet Pál alkalmazott az 1Korintusz 9:20–23 szerint?

7 Legyünk megértőek, és hallgassunk figyelmesen. Igyekeznünk kell megérteni, hogy mi befolyásolja a beszélgetőpartnerünk gondolkodását (Péld 20:5). Nézzük újra Pál példáját. Ő zsidóként nevelkedett, ezért a prédikálása során nyilván alkalmazkodnia kellett a nem zsidókhoz, akik csak keveset vagy semmit sem tudtak Jehováról és az Írásokról. Nekünk talán kutatnunk kell, vagy ki kell kérnünk tapasztalt hírnökök tanácsát ahhoz, hogy megértőbbek lehessünk a területünkön élőkkel. (Olvassátok fel: 1Korintusz 9:20–23.)

8. Milyen módszerrel kezdhetünk beszélgetni a Bibliáról?

8 Olyanokat keresünk, akik méltók az  üzenetünkre (Máté 10:11). Akkor lehetünk hatékonyak, ha megkérjük az embereket, hogy mondják el a véleményüket, és ha őszintén meghallgatjuk őket. Egy angliai testvér arról szokta megkérdezni a területén lakókat, hogy szerintük mi kell a boldog házassághoz, hogyan lehet sikeresen gyermekeket nevelni, vagy miként lehet elviselni az igazságtalanságot. Miután figyelmesen meghallgatja a házigazdát, ezt mondja: „Mi a véleménye erről a majdnem 2000 éves tanácsról?” Majd anélkül, hogy elmondaná, hogy a Bibliáról van szó, megmutat neki egy odaillő verset a telefonjából.

ÉRVELJÜNK HATÁSOSAN!

9. Hogyan segíthetünk azoknak, akik általában nem szívesen beszélgetnek Istenről?

9 Úgy érvelhetünk hatásosan azoknak, akik általában nem szeretnek Istenről beszélgetni, ha egy hozzájuk közel álló témával kezdünk. Például sokakat ámulatba ejt a természet. Ezért kezdhetnénk így a beszélgetést: „Biztosan tudja, hogy sok találmány úgy születik meg, hogy a tudósok lemásolják a természetben megfigyelhető megoldásokat. Például a mikrofonok tervezői a fület tanulmányozzák, a kamerákhoz pedig a szem ad hasznos ötleteket. Ön szerint mi áll a természetben látható dolgok mögött? Egy különleges erő, egy személy, vagy valami más?” Miután meghallgatjuk a házigazda válaszát, így folytathatjuk: „Ha a tervezők tanulnak abból, ahogyan a fül vagy a szem működik, felmerül a kérdés, hogy valójában kitől tanulnak. Érdekesnek találtam egy ókori költő szavait: »Vajon az, aki a fület megalkotta, nem hall? Vagy az, aki a szemet megformálta, nem lát? . . . Ő az, aki az embereket ismeretre tanítja!« Bizonyos tudósok hasonló következtetésre jutottak” (Zsolt 94:9, 10). Ezután lejátszhatunk egy videót a jw.org® honlapról „Az élet eredete” sorozatból, amely az „Interjúk és megtörtént esetek” kategóriában található (lásd: KIADVÁNYOK > VIDEÓK). Azt is megtehetjük, hogy adunk a házigazdának egy példányt az Egy Teremtő keze műve az élet? vagy Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzetből.

10. Milyen bevezetőt használhatunk egy olyan házigazdánál, aki nem akar Istenről beszélgetni?

10 A legtöbb ember vágyik egy szebb jövőre. De sokan attól tartanak, hogy a föld el fog pusztulni, vagy lakhatatlanná válik. Norvégiában egy körzetfelvigyázó megfigyelte, hogy akik nem szívesen beszélgetnek  Istenről, gyakran nyitottak rá, hogy elmondják a véleményüket a világ helyzetéről. Ez a testvér így kezdi a bevezetőjét: „Ön szerint mennyire bizakodhatunk egy szebb jövőben? Mit gondol, kitől várhatjuk a változást: a politikusoktól, a tudósoktól, vagy valaki mástól?” Miután a házigazda válaszol, a testvér felolvas vagy idéz egy bibliaverset, amely a reménységünkről szól. Vannak, akiknek felkelti a kíváncsiságát az az ígéret, hogy a föld sohasem pusztul el, és hogy jó emberek élnek majd rajta örökké (Zsolt 37:29; Préd 1:4).

11. a) Miért használjunk többféle bevezetőt? b) A Róma 1:14–16 alapján hogyan követhetjük Pál példáját?

11 Mivel minden ember más, érdemes többféle megközelítést alkalmaznunk. Egy téma, amely egyesek érdeklődését felkelti, másokat elriaszthat. Vannak, akiknek nem jelent gondot, ha Istenről vagy a Bibliáról beszélgetünk velük, míg másoknál egy általánosabb témával jó kezdenünk. A lényeg az, hogy ragadjuk meg a lehetőségeket arra, hogy mindenféle emberrel megosszuk a jó hírt. (Olvassátok fel: Róma 1:14–16.) És persze tartsuk észben, hogy Jehova idézi elő, hogy az igazság magja növekedjen valakinek a szívében (1Kor 3:6, 7).

HOGYAN OSZTHATJUK MEG AZ IGAZSÁGOT AZ ÁZSIAI EMBEREKKEL?

Sok hírnök odafigyel a nem keresztény országokból származó emberekre, és rámutat nekik, hogy milyen hasznos tanácsok találhatóak a Bibliában. (Lásd a 12. és 13. bekezdését.)

12. Hogyan tanúskodhatunk azoknak az ázsiai embereknek, akik még nem gondolkodtak el azon, hogy létezik-e egy teremtő?

12 Világszerte sok hírnök találkozik ázsiai emberekkel, köztük olyanokkal is, akiknek a szülőföldjén a kormány korlátozza a vallásos tevékenységet. Számos ázsiai országban az emberek soha nem gondolkodtak el komolyan azon, hogy létezhet-e egy teremtő. Közülük néhányan kíváncsiságból elfogadják a bibliatanulmányozást, ha közvetlenül felajánljuk nekik. Mások viszont először idegenkednek az ismeretlen gondolatoktól. Nekik hogyan tanúskodhatunk? Néhány tapasztalt hírnök célravezetőnek találja, ha barátságosan beszélgetni kezd, és őszinte érdeklődést tanúsít. Aztán, amikor alkalmas, elmondja, hogyan tette jobbá az életét valamelyik bibliai alapelv.

13. Mi teheti vonzóvá az embereknek a Bibliát? (Lásd a képet a címlapon.)

13 Sokaknak az kelti fel a figyelmét, hogy milyen gyakorlatias a Biblia (Préd 7:12). Egy testvérnő, aki New Yorkban a mandarin nyelvű embereknek tanúskodik, ezt mondja: „Igyekszem érdeklődni az emberek iránt, és meghallgatni őket. Ha megtudom, hogy valaki nemrég költözött az országba, megkérdezem: »Hogy megy a beilleszkedés? Talált már munkát? Kedvesek önnel az itteniek?«” Ez időnként lehetőséget ad a testvérnőnek, hogy rátérjen egy bibliai témára. Ha alkalmasnak látja, megkérdezi: „Mit gondol, mi segít abban, hogy jól ki tudjunk jönni másokkal? Hadd mutassak egy bölcs mondást a Bibliából: »A viszály kezdete olyan, mint amikor megnyitják a gátat, ezért távozz, még mielőtt kitör a veszekedés!« Ön szerint hasznos ez a tanács?” (Péld 17:14). Egy ilyen beszélgetés segíthet megállapítani, hogy ki fogadna szívesen egy újabb látogatást.

14. Hogyan érvel egy testvér a Távol-Keleten azoknak, akik azt mondják, hogy nem hisznek Istenben?

14 Hogyan érvelhetünk azoknak, akik azt mondják, hogy nem hisznek Istenben? Egy testvér, aki régóta prédikál a Távol-Keleten olyanoknak, akik nem vallásosak, ezt mondja: „Errefelé, ha valaki kifejezi, hogy nem hisz Istenben, akkor általában arra gondol, hogy nem imádja az ősi isteneket. Ilyenkor el szoktam mondani, hogy egyetértek vele abban, hogy a legtöbb istent csak az emberek találták  ki. Aztán felolvasom a Jeremiás 16:20-at: »Hát készíthet-e magának isteneket az ember, mikor azok nem is istenek?« Majd megkérdezem, hogy szerinte hogyan különböztethetünk meg egy valódi istent az emberek alkotta istenektől. Figyelmesen meghallgatom a házigazdát, utána pedig felolvasom az Ézsaiás 41:23-at: »Mondjátok meg, mi fog történni a jövőben, hogy megtudjuk, hogy istenek vagytok.« Ezután mutatok egy példát arra, amikor Jehova pontosan megmondta a jövőt.”

15. Mit tanulhatunk egy testvértől, aki Kelet-Ázsiában szolgál?

15 Egy testvér ezt mondja arról, hogy hogyan tanúskodik Kelet-Ázsiában az újralátogatásokon: „Felhozok példákat a Biblia gyakorlati értékére, megemlítek beteljesedett próféciákat, illetve beszélek a világegyetemet irányító törvényekről. Végül rámutatok, hogy mindebből logikusan következtethetünk egy bölcs Teremtő létezésére. Ha ezek után a házigazda elképzelhetőnek tartja Isten létezését, megosztom vele, hogy mit tár fel a Biblia Jehováról.”

16. A Héberek 11:6 szerint miért fontos, hogy a tanulmányozó higgyen Istenben és a Bibliában, és hogyan segíthetünk neki hitet kifejleszteni?

16 Ha egy olyan személlyel tanulmányozzuk a Bibliát, aki korábban egyáltalán nem hitt Istenben, fontos, hogy folyamatosan építsük az istenhitét. (Olvassátok fel: Héberek 11:6.) És abban is segítenünk kell, hogy bízni tudjon a Bibliában. Lehet, hogy bizonyos tanításokat sokszor át kell ismételnünk. Hasznos lehet minden tanulmányozáson kitérni rá, hogy mi támasztja alá a Biblia ihletettségét. Röviden beszélhetünk a beteljesedett próféciáiról, a tudományos és történelmi pontosságáról, valamint a gyakorlati hasznáról.

17. Milyen hatással lehet másokra, ha szeretettel bánunk velük?

17 Akár vallásos valaki, akár nem, segíthetünk neki Krisztus tanítványává válni, ha szeretettel bánunk vele (1Kor 13:1). Miközben tanítjuk, az a célunk, hogy megértse: Isten szeret minket, és arra vágyik, hogy viszontszeressük őt. Évente több ezer olyan ember keresztelkedik meg, aki eredetileg alig vagy egyáltalán nem tartotta fontosnak a vallást, de aztán megszerette Istent. Ezért hát legyünk bizakodóak, és bánjunk szeretettel mindenféle emberrel. Hallgassuk meg őket. Próbáljuk megérteni a gondolkodásukat. Tanítsuk meg a példánk által, hogyan lehetnek ők is Krisztus tanítványai.

76. ÉNEK Mit érez szíved?

^ 5. bek. Talán te is egyre gyakrabban találkozol olyan emberekkel, akik nem vallásosak. Ez a cikk kifejti, hogyan oszthatod meg velük az igazságot, és hogyan segíthetsz nekik bízni a Bibliában, és hinni Jehova Istenben.

^ 1. bek. Felmérések szerint például a következő országokra igaz ez: Albánia, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Csehország, Dánia, Dél-Korea, Franciaország, Hollandia, Hongkong, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Spanyolország, Svájc, Svédország és Vietnam.

^ 2. bek. KIFEJEZÉS MAGYARÁZATA: Ebben a cikkben az, hogy valaki nem vallásos, arra utal, hogy nem tartozik egyetlen valláshoz sem, vagy nem hisz Istenben.

^ 54. bek. KÉPLEÍRÁS: Egy testvér tanúskodik a kórházban egy munkatársának, aki később megnézi a honlapunkat.