Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 28. TANULMÁNYOZÁSI CIKK

Betiltás idején se hagyjunk fel Jehova imádatával!

Betiltás idején se hagyjunk fel Jehova imádatával!

„Nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszéljünk azokról, amiket láttunk és hallottunk” (CSEL 4:19, 20)

122. ÉNEK Legyetek rendíthetetlenek, tántoríthatatlanok!

ÁTTEKINTÉS *

1–2. a) Miért ne lepődjünk meg, ha betiltják a tevékenységünket? b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

2018-BAN a jó hír hirdetői közül több mint 223 000-en éltek olyan országban, ahol a tevékenységünk be van tiltva, vagy szigorúan korlátozzák. Ez nem lep meg minket, hiszen ahogy arról az előző cikkben tanultunk, az igaz keresztények számítanak az üldözésre (2Tim 3:12). Bárhol éljünk is, a világi hatóságok egyik pillanatról a másikra megtilthatják, hogy imádjuk szerető Istenünket, Jehovát.

2 Ha az országodban hivatalosan betiltják a tevékenységünket, talán ilyen kérdések merülnek fel benned: „Az üldözés annak a jele, hogy elveszítettük Jehova támogatását? Meg fog állítani minket az üldözés Jehova imádatában? Jobb lenne elköltöznöm egy olyan országba, ahol szabadon szolgálhatom Istent?” Ebben a cikkben körüljárjuk ezeket a kérdéseket. Arról is szó lesz, hogy hogyan tarthatunk ki Jehova imádatában betiltás alatt, és hogy milyen csapdákat kell elkerülnünk.

ELVESZÍTETTÜK ISTEN TÁMOGATÁSÁT?

3. A 2Korintusz 11:23–27 szerint milyen üldözés érte a hűséges Pál apostolt, és mit tanulhatunk a példájából?

3 Ha egy kormány betiltja a tevékenységünket, arra következtethetünk, hogy nem élvezzük Isten áldását. De tartsuk észben, hogy az üldözés nem azt jelenti, hogy Jehova nem leli kedvét bennünk. Vegyük példaként Pál apostol esetét. Nem kérdéses, hogy Isten támogatta őt. A Keresztény görög iratok levelei közül 14-et ő írhatott meg, és a nemzetek apostola volt. Mégis heves üldözést kellett elszenvednie. (Olvassátok fel: 2Korintusz 11:23–27.) Pál apostol példájából látszik, hogy Jehova nem akadályozza meg, hogy üldözzék a hűséges szolgáit.

4. Miért gyűlöl minket a világ?

 4 Jézus elmagyarázta, hogy miért kell számítanunk ellenségeskedésre. Azt mondta, hogy azért fognak gyűlölni minket, mert nem vagyunk része a világnak (Ján 15:18, 19). Az üldözés tehát nem annak a jele, hogy elveszítettük Jehova áldását. Épp ellenkezőleg! Azt mutatja, hogy a helyes úton járunk.

MEG FOGNAK ÁLLÍTANI MINKET JEHOVA IMÁDATÁBAN?

5. Eltiporhatják az emberek Jehova imádatát? Fejtsd ki!

5 Porszem emberek nem tudják eltörölni a mindenható Isten, Jehova imádatát. Sokan próbálták már, de hiába. Gondoljunk csak arra, mi történt a II. világháború alatt. Sok országban a kormány hevesen üldözte Isten népét. Jehova Tanúi munkája nemcsak a náci Németországban volt betiltva, hanem Ausztráliában, Kanadában és más országokban is. Mi történt ennek ellenére? 1939-ben, amikor elkezdődött a háború, világszerte 72 475 hírnök volt. A jelentések azt mutatták, hogy 1945-re, amikor a háború véget ért, Jehova áldásának köszönhetően 156 299 hírnök lett. A növekedés több mint kétszeres volt!

6. Milyen jó hatásai lehetnek az üldözésnek? Mondj egy példát!

6 Az ellenségeskedés ahelyett, hogy elvenné a bátorságunkat, még segíthet is, hogy buzgóbban szolgáljuk Jehovát. Például egy házaspár és a kisfiuk átélték, amikor az országukban a kormány betiltotta a tevékenységünket. A szülőket nem bénította meg a félelem, sőt, elkezdték az általánosúttörő-szolgálatot! A testvérnő még a jól fizető állását is otthagyta, hogy többet prédikálhasson. A férj elmondta, hogy a betiltás miatt sok ember kíváncsi lett Jehova Tanúira, és ezért könnyebb bibliatanulmányozásokat bevezetni. De a betiltásnak más jó hatásai is voltak. Egy vén beszámolója szerint sokan, akik korábban felhagytak Jehova szolgálatával, újra elkezdtek részt venni az összejöveteleken és a prédikálómunkában.

7. a) Mit tanulhatunk a 3Mózes 26:36, 37-ből? b) Mit fogsz tenni, ha a te országodban is betiltják a munkánkat?

7 Amikor az ellenségeink betiltják a munkánkat, az a céljuk, hogy félelmünkben felhagyjunk Jehova szolgálatával.  A hivatalos betiltás mellett lehet, hogy hazugságokat terjesztenek rólunk, rendőröket küldenek, hogy átkutassák az otthonunkat, bíróság elé állítanak minket, vagy némelyikünket akár be is börtönöznek. Azt remélik, hogy ha néhány testvérünket börtönbe juttatják, azzal sikerül ránk ijeszteniük. Ha engedjük, hogy a tetteik miatt átjárja a szívünket a félelem, talán saját magunknak fogjuk „betiltani” Jehova imádatát. Nem akarunk olyanná válni, mint azok, akikről a 3Mózes 26:36, 37 beszél. (Olvassátok fel!) Nem hagyjuk, hogy megfélemlítsenek minket, és ezért kevésbé buzgón, vagy egyáltalán ne végezzük a keresztényi tevékenységeket. Feltétel nélkül bízunk Jehovában, és nem esünk pánikba (Ézs 28:16). Imádkozunk Jehova vezetéséért. Mivel Istenünk támogat minket, még a leghatalmasabb emberi kormányzat sem akadályozhatja meg, hogy hűségesen imádjuk őt (Héb 13:6).

ELKÖLTÖZZEK EGY MÁSIK ORSZÁGBA?

8–9. a) Miről kell döntenie minden családfőnek, illetve egyénnek? b) Mi segíthet bölcs döntést hozni?

8 Ha az országodban a kormány betiltja a tevékenységünket, talán azon gondolkodsz, hogy elköltözz-e egy olyan helyre, ahol szabadon szolgálhatod Jehovát. Ez személyes döntés, amelyet senki sem hozhat meg helyetted. Vannak, akik egy ilyen helyzetben megvizsgálják, hogy mit tettek az első századi keresztények üldözés idején. Miután az ellenségeik halálra kövezték Istvánt, a jeruzsálemi tanítványok elköltöztek Júdea és Szamária területére, vagy akár a messzi Föníciába, Ciprusra és Antiókiába (Máté 10:23; Csel 8:1; 11:19). Mások Pál apostol példáját tartják szem előtt. Miután egy újabb üldözési hullám érte az első századi keresztényeket, Pál úgy döntött, hogy nem megy el arról a területről, ahol ellenezték a prédikálómunkát. Inkább kockáztatta a biztonságát, hogy hirdethesse a jó hírt, és erősíthesse a testvéreket azokban a városokban, ahol kíméletlenül üldözték őket (Csel 14:19–23).

9 Mit tanulhatunk ezekből a beszámolókból? Minden családfőnek magának kell döntenie a költözés kérdésében. Fontos, hogy előtte imával kísérve alaposan gondolja át a családja körülményeit, és azt, hogy a költözésnek milyen jó és rossz hatásai lehetnek. Minden kereszténynek „a saját terhét” kell hordoznia (Gal 6:5). Nem szabad megítélnünk másokat a döntésükért.

HOGYAN FOGJUK IMÁDNI JEHOVÁT A BETILTÁS ALATT?

10. Milyen útmutatást fog adni a fiókhivatal és a vének?

10 Hogyan lehet folytatni Jehova szolgálatát, ha betiltják a munkánkat? A fiókhivatal útmutatást és gyakorlati javaslatokat fog adni a helyi véneknek arról, hogy hogyan juthat a gyülekezet szellemi táplálékhoz, hogyan tartsanak összejöveteleket, és hogyan hirdessék a jó hírt. Ha a fiókhivatal nem tudja felvenni a kapcsolatot a vénekkel, akkor a vének adnak útmutatást a gyülekezet tagjainak, hogy továbbra is gyakorolhassák Jehova imádatát. A Bibliában és a kiadványainkban található tanácsokkal összhangban fognak vezetni minket (Máté 28:19, 20; Csel 5:29; Héb 10:24, 25).

11. a) Miért bízhatsz benne, hogy mindig lesz szellemi táplálék? b) Hogyan óvhatod meg a Bibliát és a kiadványokat?

11 Jehova ígéretet tett rá, hogy a szolgáinak  mindig lesz elegendő szellemi táplálékuk (Ézs 65:13, 14; Luk 12:42–44). Ezért biztos lehetsz benne, hogy a szervezet minden lehetséges módon igyekezni fog gondoskodni számodra a szükséges buzdításról. És te mit tehetsz? Ha betiltják a munkánkat, találj egy jó helyet, ahova elrejtheted a Bibliát és más kiadványokat. Légy óvatos, és sose hagyd olyan helyen ezeket az értékes dolgokat, ahol könnyen meg lehet találni őket. Gondolj a nyomtatott és az elektronikus kiadványokra is. Ahhoz, hogy erős maradjon a hitünk, mindannyiunknak meg kell tennünk a magunk részét.

Jehova támogat minket, ezért nem félünk összegyűlni az imádatára (Lásd a 12. bekezdést.) *

12. Hogyan fogják megszervezni a vének az összejöveteleket?

12 Mi lesz a heti összejövetelekkel? A vének meg fogják szervezni, hogy feltűnés nélkül meg lehessen tartani őket. Talán olyan útmutatást fognak adni, hogy kis csoportokban jöjjünk össze, és gyakran fogják változtatni az összejövetelek időpontját és helyszínét. Te is tehetsz a résztvevők biztonságáért, ha halkan beszélsz, amikor jössz az összejövetelre, illetve amikor távozol. Arra is szükség lehet, hogy ne legyen figyelemfelkeltő az öltözeted.

A betiltás idején sem hagyunk fel a prédikálással (Lásd a 13. bekezdést.) *

13. Mit tanulhatunk a testvéreinktől, akik a Szovjetunióban éltek?

13 Helyenként eltérőek a körülmények, amelyek meghatározzák, hogyan tudjuk folytatni a prédikálómunkát. De mivel szeretjük Jehovát, és szeretünk beszélni a királyságáról, meg fogjuk találni a módját, hogy tanúskodjunk (Luk 8:1; Csel 4:29). Egy történész, Emily B. Baran ezt mondta azokról a Tanúkról, akik a volt Szovjetunióban éltek: „Amikor az állam megtiltotta a hívőknek, hogy nyilvánosan beszéljenek a hitükről, ők a szomszédaikkal, munkatársaikkal és barátaikkal elegyedtek szóba. Miután ezért munkatáborba kerültek, a rabtársaik között kerestek olyanokat, akiket megtéríthetnek.” A betiltás ellenére a testvéreink nem hagytak fel a prédikálással. Bárcsak neked is ez lenne az elhatározásod, ha az országodban betiltják a munkánkat!

MILYEN CSAPDÁKAT KELL ELKERÜLNÜNK?

Fontos felismernünk, hogy mikor kell hallgatni (Lásd a 14. bekezdést.) *

14. Milyen csapdát segít elkerülni a Zsoltárok 39:1?

14 Legyünk óvatosak, hogy milyen információkat osztunk meg. Betiltás alatt fontos felismernünk, hogy mikor van „ideje a hallgatásnak” (Préd 3:7). Titokban kell tartanunk például a testvérek és testvérnők neveit, az összejövetelek helyszínét, a prédikálómunka végzésének módját, és azt, hogy hogyan jut el hozzánk a szellemi táplálék. Ezeket a dolgokat nem mondjuk el a világi hatóságoknak, és jó szándékú  barátoknak vagy rokonoknak sem, akár a mi országunkban élnek, akár máshol. Ha megtennénk, veszélybe sodornánk a testvéreinket. (Olvassátok fel: Zsoltárok 39:1.)

15. Mit szeretne Sátán elérni, és hogyan kerülhetjük el a csapdáját?

15 Ne engedjük, hogy kisebb nézeteltérések miatt széthúzás legyen köztünk. Sátán tudja, hogy „ha egy családon belül ellentét támad, az a család nem tud fennmaradni” (Márk 3:24, 25). Ezért folyton próbálkozni fog, hogy megosztottá tegyen minket. Azt reméli, hogy így egymás ellen fogunk harcolni, és nem ellene.

16. Miért jó példa nekünk Gertrud Pötzinger testvérnő?

16 Még az érett keresztényeknek is résen kell lenniük, nehogy beleessenek ebbe a csapdába. Figyeljük meg két felkent testvérnő, Gertrud Pötzinger és Elfriede Löhr esetét. Más testvérnőkkel együtt egy náci koncentrációs táborban raboskodtak. Gertrud irigykedni kezdett Elfriedére, amiért ő buzdító előadásokat tudott tartani a testvérnőknek. Később Gertrud elszégyellte magát, és Jehova segítségéért esedezett. Ezt írta: „Meg kell tanulnunk elfogadni, ha másoknak jobb képességeik vannak, vagy nagyobb felelősséget bíznak rájuk, mint ránk.” Hogyan küzdötte le az irigységet? Elfriede jó tulajdonságaira és kellemes modorára összpontosított, és így sikerült helyreállítania vele a kapcsolatát. Mindketten túlélték a koncentrációs tábort, és hűségesen szolgálták Jehovát, amíg véget nem ért a földi életük. Ha őszintén igyekszünk megoldani a nézeteltéréseket, akkor elkerülhetjük a széthúzás csapdáját (Kol 3:13, 14).

17. Miért ne legyünk elbizakodottak?

17 Ne legyünk elbizakodottak. Ha követjük a kinevezett testvérektől jövő útmutatást, sok gondot elkerülhetünk (1Pét 5:5). Egy országban, ahol betiltották a munkánkat, a felelős testvérek azt mondták a hírnököknek, hogy ne terjesszenek nyomtatott kiadványokat a szolgálatban. Egy úttörő testvér azonban felülbírálta ezt az útmutatást. Mi lett ennek a következménye? Nem sokkal azután, hogy ő és néhány másik hírnök befejezte a kötetlen formájú tanúskodást, a rendőrség kihallgatta őket. Nyilvánvalóan követték a testvéreket, és meg tudták szerezni a kiadványokat, amelyeket elterjesztettek. Mit tanulhatunk ebből a történetből? Akkor is kövessük az útmutatást, ha nem értünk egyet vele. Jehova mindig megáld minket, ha együttműködünk a testvérekkel,  akiket ő nevezett ki, hogy vezessék a gyülekezetet (Héb 13:7, 17).

18. Miért ne állítsunk fel szükségtelen szabályokat?

18 Ne állítsunk fel szükségtelen szabályokat. Ha a vének ezt tennék, azzal csak megterhelnék a testvéreket. Juraj Kaminský testvér elmondja, mi történt a betiltás idején Csehszlovákiában: „Miután sok vént letartóztattak, egyesek, akik vezető szerepet töltöttek be a gyülekezetekben és a körzetekben, viselkedési szabályokat kezdtek előírni a hírnököknek. Egész listájuk volt arról, hogy mit tegyenek, és mit ne.” Jehova nem hatalmazott fel minket arra, hogy mások helyett hozzunk döntéseket. Aki felesleges szabályokat gyárt, az nem védelmezi a testvéreket, hanem uralkodni próbál a hitükön (2Kor 1:24).

SOSE HAGYJUNK FEL JEHOVA IMÁDATÁVAL!

19. Mi ad okot a bátorságra a 2Krónikák 32:7, 8 szerint?

19 A fő ellenségünk, Sátán, az Ördög továbbra is azon lesz, hogy üldözze Jehova hűséges szolgáit (1Pét 5:8; Jel 2:10). Ő és a támogatói meg akarják majd tiltani, hogy imádjuk Jehovát. De nem hagyjuk, hogy a félelem megbénítson minket! (5Móz 7:21). Jehova mellettünk áll, és folyamatosan támogat minket, még ha betiltják is a munkánkat. (Olvassátok fel: 2Krónikák 32:7, 8.)

20. Mi az elhatározásod?

20 Legyen ugyanaz az elhatározásunk, mint az első századi testvéreinknek volt, akik ezt mondták a vezetőknek: „Hogy helyes-e Isten szemében inkább rátok hallgatni, semmint Istenre, ítéljétek meg magatok. Mi azonban nem hagyhatunk fel azzal, hogy beszéljünk azokról, amiket láttunk és hallottunk” (Csel 4:19, 20).

73. ÉNEK Adj nekünk bátorságot!

^ 5. bek. Ez a cikk gyakorlatias javaslatokat ad, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk, ha a kormány megtiltja, hogy imádjuk Jehovát. Mindig az legyen a célunk, hogy kitartsunk Istenünk szolgálatában.

^ 59. bek. KÉPLEÍRÁS: Mindegyik kép azt ábrázolja, hogy hogyan szolgálnak a Tanúk olyan országokban, ahol korlátozás alatt van a munkánk. Ezen a képen egy kis csoport összejövetelt tart egy testvér raktárában.

^ 61. bek. KÉPLEÍRÁS: Egy testvérnő (bal oldalon) barátságosan elbeszélget egy hölggyel, és keresi a lehetőséget, hogy tanúskodhasson neki Jehováról.

^ 63. bek. KÉPLEÍRÁS: Egy testvér a rendőrségi kihallgatáson nem hajlandó információkat kiadni a gyülekezetéről.