„Vigyázzatok: valaki még netán zsákmányul ejt titeket a [világi] filozófia és üres megtévesztés által” (KOL 2:8)

ÉNEKEK: 38, 31

1. Milyen tanácsot adott Pál apostol a hittársainak? (Lásd a képet a cikk elején.)

PÁL apostol feltehetően az első római bebörtönzése vége felé, vagyis i. sz. 60-61 körül írta a levelét a Kolosszéban élő keresztényeknek. Ebben megemlítette, hogy milyen fontos gazdagodniuk a „szellemi megértésben” (Kol 1:9). Később még ezt is kijelentette: „Ezt azért mondom, hogy senki meg ne tévesszen titeket meggyőző érvelésekkel.” „Vigyázzatok: valaki még netán zsákmányul ejt titeket a filozófia és üres megtévesztés által, ami emberek hagyománya szerint, a világ elemi dolgai szerint, és nem Krisztus szerint való” (Kol 2:4, 8). Pál ezután kifejtette, hogy miért téves némelyik népszerű elképzelés, és hogy miért lehetnek vonzóak ezek a tökéletlen embereknek. Az egyik ok az, hogy aki ilyen nézeteket vall, talán bölcsebbnek vagy különbnek érzi magát másoknál. Pál a levelével segíteni szeretett volna a testvéreknek, hogy utasítsák el a világias gondolkodást és a helytelen szokásokat (Kol 2:16, 17, 23).

2. Miért veszünk nagyító alá néhány világias elképzelést?

2 A világias elképzeléseket valló emberek figyelmen kívül hagyják Jehova útmutatását, vagy nem tulajdonítanak neki jelentőséget, így szép lassan meggyengíthetik a hitünket. Mindannyian  találkozhatunk világias nézetekkel a tévében, az interneten, a munkahelyen vagy az iskolában. Ez a cikk javaslatokat ad, hogy mit tehetünk, hogy ezek ne fertőzzék meg a gondolkodásunkat. Nézzünk meg öt ilyen elképzelést, és beszéljük meg, hogy hogyan utasíthatjuk el őket.

KELL HINNI ISTENBEN?

3. Milyen nézet tetszik sok embernek, és miért?

3 „Úgy is lehet valaki jó ember, ha nem hisz Istenben.” Számos országban jellemző, hogy az emberek nem tartják magukat vallásosnak. Talán nem is jártak utána alaposan annak a kérdésnek, hogy van-e Isten; egyszerűen csak vonzónak találják, hogy azt tehetik, amihez kedvük van. (Olvassátok fel: Zsoltárok 10:4.) Az is lehet, hogy valaki úgy érzi, intelligensnek fog tűnni, ha ezt mondja: „Nem kell hinnem Istenben ahhoz, hogy legyenek elveim.”

4. Hogyan érvelhetünk, ha valaki azt állítja, hogy nincs teremtő?

4 Vajon logikus érveken alapul az az állítás, hogy nincs teremtő? Ha valaki a tudományhoz fordul ebben a kérdésben, könnyen elveszhet az információrengetegben. Pedig a válasz igazán egyszerű. Ha egy épület nem jöhet létre magától, mennyivel inkább igaz ez az élőlényekre! A legegyszerűbb élő sejt is sokkalta bonyolultabb, mint egy ház, hiszen olyasmire képes, amire egyetlen ház sem: szaporodni. A sejtek tárolják és továbbadják az információt, melyre szükség van ahhoz, hogy reprodukálják magukat. Honnan származik az élő sejtek felépítése? A Biblia ezt írja: „minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héb 3:4).

5. Mit mondhatunk arról az elképzelésről, hogy az ember istenhit nélkül is el tudja dönteni, hogy mi a jó?

5 Mit mondhatunk arról az elképzelésről, hogy az ember istenhit nélkül is el tudja dönteni, hogy mi a jó? Isten Szava elismeri, hogy a nem hívőknek is lehetnek helyes elveik (Róma 2:14, 15). Például sokan tisztelik és szeretik a szüleiket. De mennyire lehetnek megalapozottak az erkölcsi elvei egy olyan embernek, aki nem ismeri el, hogy a szerető Teremtőnknek kell meghatároznia, hogy mi a jó, és mi a rossz? (Ézs 33:22). Számos gondolkodó ember egyetért azzal, hogy a világunkban tapasztalható siralmas állapotok azt bizonyítják, hogy szükségünk van Isten segítségére. (Olvassátok fel: Jeremiás 10:23.) Ne gondoljuk hát, hogy bárki is biztonsággal tud ítélni erkölcsi kérdésekben, ha nem hisz Istenben, és nem ragaszkodik az ő elveihez (Zsolt 146:3).

KELL VALAMILYEN VALLÁSHOZ TARTOZNI?

6. Hogyan gondolkodnak sokan a vallásról?

6 „Vallás nélkül is boldog lehetek.” Sokan azért tudnak azonosulni ezzel a világias nézettel, mert szerintük a vallás unalmas, és nincs semmi gyakorlati haszna. Ezenkívül számos vallás elfordítja az embereket Istentől azzal, hogy a tüzes pokol tanítását hangoztatja, tizedet szed vagy politizál. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy vallás nélkül is remekül megvannak. Ezt talán így fogalmazzák meg: „A magam módján hiszek én, de nem szeretnék semelyik egyházhoz sem tartozni.”

7. Hogyan járul hozzá a boldogságunkhoz az igaz imádat?

7 De vajon tényleg boldogok lehetünk úgy is, hogy nem tartozunk semmilyen valláshoz? Az igaz, hogy a hamis vallás nélkül boldog lehet az ember. De ahhoz, hogy igazán boldog legyen, elengedhetetlen, hogy kapcsolatot ápoljon Jehovával, aki a Biblia szerint „a boldog Isten” (1Tim 1:11). Minden, amit ő tesz, a javára válik másoknak. A szolgái is azért boldogok, mert arra törekszenek, hogy segítsenek  az embertársaiknak (Csel 20:35). Gondoljunk például arra, hogy milyen boldoggá teheti a családok életét az igaz imádat. Azt tanuljuk, hogy tiszteljük a házastársunkat, tartsuk szentnek a házassági fogadalmunkat, ne kövessünk el házasságtörést, úgy neveljük a gyermekeinket, hogy tisztelettudóak legyenek, és őszinte szeretettel bánjunk egymással. Az igaz imádatnak köszönhetően boldog gyülekezetekbe járhatunk, és egy egységes nemzetközi testvériséghez tartozhatunk. (Olvassátok fel: Ézsaiás 65:13, 14.)

8. Hogyan válaszolhatunk a Máté 5:3 gondolatával arra a kérdésre, hogy mi teszi boldoggá az embert?

8 Miért nem állja meg a helyét az a nézet, hogy valaki anélkül is boldog lehet, hogy szolgálná Istent? Gondoljuk végig, hogy általában mi teszi boldoggá az embereket. Némelyek megelégedést találnak a munkájukban, valamilyen sportban vagy hobbiban, míg mások abban, hogy törődnek a családjukkal vagy a barátaikkal. Ezek valóban örömteli dolgok, de az életünknek ennél magasztosabb célja is van, amely tartós boldogságot eredményez. Az állatokkal ellentétben mi megismerhetjük a Teremtőnket, és hűségesen szolgálhatjuk őt. Úgy lettünk megalkotva, hogy örömünket leljük ebben. (Olvassátok fel: Máté 5:3.) Például nagyon örülünk, amikor összejöhetünk a testvéreinkkel Jehova imádatára, és ezek az alkalmak sok erőt adnak nekünk (Zsolt 133:1). Igazán élvezzük, hogy egy szerető testvériség vesz körül minket, erkölcsileg tiszta életet élhetünk, és ragyogó reménységünk van.

SZÜKSÉGÜNK VAN EGY ERKÖLCSI MÉRCÉRE?

9. a) Hogyan gondolkodnak sokan a szexről a világban? b) Miért tiltja meg Isten Szava a házasságon kívüli szexet?

9 „Mi a baj a házasságon kívüli szexszel?” Némelyek talán ezt mondják nekünk: „Nem kell olyan szigorúnak lenni. Csak élvezd az életet!” Pedig a keresztények nem nézhetik el a szexuális erkölcstelenséget, mivel Isten Szava megtiltja azt. * (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 4:3–8.) Jehovának joga van törvényeket adni nekünk, mivel ő teremtett minket. A házasság létrehozójaként kimondja, hogy csak egy egymással házasságban élő férfi és nő között megengedett a szexuális kapcsolat. Isten azért hozta a törvényeit, mert szeret minket, és jót akar nekünk. Ha a családtagok betartják ezeket, akkor szeretni és tisztelni fogják egymást, és biztonságban fogják érezni magukat. Isten nem tűri meg, hogy szándékosan áthágjuk a törvényét (Héb 13:4).

10. Hogyan tarthatjuk távol magunkat a szexuális erkölcstelenségtől?

10 Isten Szava megtanít minket arra, hogy hogyan tartsuk távol magunkat a szexuális erkölcstelenségtől. Ebben fontos szerepe van annak, hogy mit nézünk. Jézus ezt mondta: „mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében. Ha pedig a jobb szemed botlásba visz téged, vájd ki, és dobd el magadtól” (Máté 5:28, 29). A keresztények éppen ezért nem nézegetnek pornográf anyagokat, és nem hallgatnak olyan dalokat, amelyeknek erkölcstelen a szövege. Pál apostol felszólította a hittársait: „Öljétek meg. . . földi testtagjaitokat a paráznaság. . . dolgában” (Kol 3:5). Arra is oda kell figyelnünk, hogy min gondolkodunk,  és miről beszélgetünk másokkal (Ef 5:3–5).

ÉPÍTSÜNK KARRIERT?

11. Miért tűnhet csábítónak a karrier gondolata?

11 „A boldogság titka a karrier.” Vannak, akik arra ösztönöznek minket, hogy építsünk karriert, mert az elismerést, hatalmat és jómódot hozhat nekünk. Sokaknak valóban ez a legfőbb céljuk az életben, úgyhogy ránk is könnyen hatással lehet ez a gondolkodás.

12. Attól lesz valaki boldog, hogy sikereket ér el a világban?

12 Csakugyan tartós boldogságot eredményez a hatalom és az elismerés? Nem, ez nem igaz. Gondoljunk csak bele, hogy Sátán is arra vágyott, hogy uralkodjon mások fölött, és hogy csodálják őt, most mégsem boldog, hanem inkább dühös (Máté 4:8, 9; Jel 12:12). A világban elért siker hozhat ugyan némi megelégedést, de nem ér fel azzal a maradandó örömmel, amelyet azok éreznek, akik segítenek másoknak hasznot meríteni Isten bölcsességéből, és elnyerni az örök életet. Ráadásul a világra a versenyszellem jellemző. Az emberek igyekeznek túltenni egymáson, ami féltékenységhez vezet, és ez az egész nem más, mint „szélkergetés” (Préd 4:4).

13. a) Hogyan gondolkodjunk a munkánkról? b) Mi tette igazán boldoggá Pált?

13 Persze meg kell élnünk valamiből, és azzal nincs semmi baj, ha olyan munkát keresünk, amelyet élvezünk. De nem lenne jó, ha a munkánk válna a legfontosabbá az életünkben. Jézus erre figyelmeztetett: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is” (Máté 6:24). Abból fakad a legnagyobb öröm, ha Jehova szolgálatára összpontosítunk, és arra, hogy tanítsunk másokat a Szavából. Vegyük például Pál apostolt. Fiatalabb korában arra törekedett, hogy karriert fusson be a judaizmusban, de csak később találta meg az igazi boldogságot, amikor a tanítványképzés során látta, hogyan változtatja meg Isten üzenete az emberek életét. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 2:13, 19, 20.) Nincs az a világi karrier, amely ilyen megelégedést nyújtana.

Ha segítünk másoknak hasznot meríteni Isten bölcsességéből, az maradandó örömet ad (Lásd a 12. és 13. bekezdést.)

 MEG TUDJUK OLDANI AZ EMBERISÉG PROBLÉMÁIT?

14. Miért hangzik jól sokaknak az az elképzelés, hogy az emberiség meg tudja oldani a gondokat?

14 „Az emberiség képes megoldani a gondokat.” Miért hangzik olyan jól ez a világias megközelítés sokaknak? Mert ha tényleg így van, akkor nincs szükségünk Isten irányítására, és azt tehetünk, amit akarunk. Bizonyos tanulmányok szerint enyhült a helyzet, ami a háborúkat, a bűnözést, a betegségeket és a szegénységet illeti, ezért úgy tűnhet, hogy van alapja a bizakodásnak. Egy beszámoló így fogalmaz: „Az emberiség jó irányba halad, mivel az emberek úgy döntöttek, hogy jobbá teszik a világot.” De valóban sikerül felülkerekedni a régóta fennálló nehézségeken? Nos, vegyük szemügyre egy kicsit közelebbről az itt említett problémákat.

15. Milyen tények igazolják, hogy az emberiség igen súlyos problémákkal küzd?

15 Háborúk: A két világháború a becslések szerint legalább 60 millió emberéletet követelt. Az emberiség szemmel láthatóan a II. világháború óta sem tanulta meg elkerülni a háborúkat. 2015-re mintegy 65 millióra nőtt azoknak a száma, akik háború vagy üldözés miatt kényszerültek elhagyni az otthonukat. Úgy becsülik, hogy csak 2015-ben 12,4 millióan jutottak ilyen sorsra. Bűnözés: Noha bizonyos típusú bűncselekmények száma egyes helyeken csökkent, más típusúak – köztük a kiberbűnözés, a családon belüli erőszak és a terrorizmus – ijesztő méreteket öltenek. Ezenkívül az emberek csaknem mindenütt úgy látják, hogy nőtt a korrupció. Az emberiség egyszerűen képtelen gátat vetni a bűnözésnek. Betegségek: Bizonyos betegségeket sikerült megfékezni, de egy 2013-as jelentés szerint évente 9 millió 60 év alatti személy hal meg szívbetegség, stroke, rák, légzőszervi betegség és cukorbetegség következtében, ami megdöbbentő adat. Szegénység: A Világbank beszámol róla, hogy a mélyszegénységben élők száma 1990 és 2012 között csak Afrikában 280 millióról 330 millióra nőtt.

16. a) Miért mondhatjuk, hogy egyedül Isten királysága képes megoldani a gondokat? b) A királyság mely áldásairól jövendölt Ézsaiás és az egyik zsoltáríró?

16 A jelenlegi gazdasági és politikai szervezeteket önző emberek irányítják. Nyilvánvaló, hogy ők nem tudják megszüntetni a háborúkat, a bűnözést, a betegségeket és a szegénységet. Erre egyedül Isten királysága képes. Mit fog tenni Jehova az emberekért? Háborúk: Isten királysága megszünteti a háborúk okait, köztük az önzést, a korrupciót, a hazafiasságot, a hamis vallást, és magát Sátánt is (Zsolt 46:8, 9). Bűnözés: Isten királysága már most arra tanítja az emberek millióit, hogy szeressék egymást, és bízzanak egymásban. Ezt egyetlen más kormányzat sem képes elérni (Ézs 11:9). Betegségek: Jehova tökéletes egészséggel áldja meg a népét (Ézs 35:5, 6). Szegénység: Jehova felszámolja a szegénységet, és nemcsak fizikai, hanem szellemi jólétet is biztosít a szolgáinak, olyasmit, ami értékesebb, mint a gazdagság (Zsolt 72:12, 13).

„TUDJÁTOK, MIKÉNT KELL. . . VÁLASZT ADNOTOK”

17. Hogyan utasíthatjuk el a világias gondolkodást?

17 Ha szembetalálod magad egy világias elképzeléssel, amely gyengítheti a hitedet, nézz utána, hogy mit mond Isten Szava, és beszélj róla egy tapasztalt hívőtársaddal. Gondold át, hogy miért lehet vonzó az adott nézet, de miért téves, és hogyan tudnád megcáfolni. Mindannyian megóvhatjuk magunkat a világias gondolkodástól, ha megfogadjuk Pál intését, melyet a kolosszéi gyülekezetnek írt: „Ezután is járjatok bölcsességben a kívülállók irányában . . .tudjátok, miként kell kinek-kinek választ adnotok” (Kol 4:5, 6).

^ 9. bek. Némelyek a János 7:53–8:11 alapján tévesen arra következtetnek, hogy csak az ítélhet el valakit házasságtörés miatt, akinek nincs bűne. Ám sokan nem tudják, hogy ez egy betoldás, amely az eredeti, ihletett írásokban nem volt benne. Ezért az Új világ fordítás revideált kiadása nem tartalmazza ezt a részt. Isten Izraelnek adott törvénye egyértelműen kijelentette: „Ha rajtakapnak egy férfit, hogy olyan asszonnyal hál, akinek ura van, mindkettőjüknek meg kell halniuk” (5Móz 22:22).