„Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem ezeknél?” (JÁN 21:15)

ÉNEKEK: 143., 65.

1–2. Mi történt Péterrel, miután egy éjszakát halászattal töltött?

JÉZUS feltámadása után hét tanítvány halászni ment a Galileai-tengerre. Az egész éjjelt kint töltötték, de nem fogtak semmit. Jézus a partról figyelte őket, majd „ezt mondta nekik: »Vessétek ki a hálót a csónak jobb oldalán, és találni fogtok.« Ekkor kivetették, de behúzni már nem voltak képesek a tömérdek hal miatt” (Ján 21:1–6).

2 Miután Jézus elkészítette a reggelijüket, megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem ezeknél?” Mire gondolhatott? Péter nagyon szeretett halászni, ezért Jézus valószínűleg arra volt kíváncsi, hogy mi az, ami igazán közel áll a szívéhez. Vajon a halakat és a halászmesterséget szereti jobban, vagy Jézust és a tanításait? Péter így válaszolt: „Uram, tudod, hogy vonzódom hozzád” (Ján 21:15). Péter az életével is bizonyította, hogy szereti Krisztust, hiszen attól kezdve buzgón végezte a tanítványképző munkát, és az első századi keresztény gyülekezet egyik oszlopává vált.

3. Milyen veszély leselkedik a keresztényekre?

 3 Mit tanulhatunk abból, amit Jézus Péternek mondott? Vigyáznunk kell, nehogy meggyengüljön a Krisztus iránti szeretetünk, és elterelődjön a figyelmünk a királyságról. Jézus nagyon jól tudta, hogy milyen nehézségeket és aggodalmakat hoz magával az élet ebben a világban. A magvetőről szóló példázatában azt mondta, hogy némelyek elfogadják „a királyság szavát”, és eleinte fejlődnek is, de aztán „ennek a világrendszernek az aggodalma és a gazdagság megtévesztő hatalma megfojtja a szót” (Máté 13:19–22; Márk 4:19). Ha nem figyelünk oda, a mindennapi élet gondjai annyira leköthetnek minket, hogy lelassulunk Jehova szolgálatában. Jézus ezért így figyelmeztette a tanítványait: „Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól” (Luk 21:34).

4. Mi segít tisztán látnunk, hogy mennyire szeretjük Krisztust? (Lásd a képet a cikk elején.)

4 Péterhez hasonlóan mi is úgy fejezhetjük ki, hogy nagyon szeretjük Krisztust, ha első helyre tesszük azt a munkát, amellyel megbízott minket. Mit tehetünk azért, hogy ez mindig jellemző legyen ránk? Időről időre kérdezzük meg magunktól: „Mivel szeretek igazán foglalkozni? Az örömöm főként a keresztényi tevékenységekből fakad, vagy inkább az egyéb elfoglaltságokból?” Beszéljünk most három olyan területről, amelyen fontos a kiegyensúlyozottság, mert különben kihűlhet bennünk a Krisztus és a szellemi értékek iránti szeretet. A munkáról, a kikapcsolódásról és az anyagi javakról lesz szó.

NE VÁLJON TÚL FONTOSSÁ A MUNKÁNK

5. A Biblia szerint milyen felelősségük van a családfőknek?

5 Péter nem csupán kedvtelésből halászott, hanem ebből is élt. A családfők ma is tisztában vannak vele, hogy a Biblia szerint az ő felelősségük eltartani a családjukat (1Tim 5:8). Ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni ennek a kötelességüknek, keményen kell dolgozniuk. Ám ezekben az utolsó napokban a legtöbb munka sok stresszel jár.

6. Mi minden okoz feszültséget sok munkahelyen?

6 Mivel a korlátozott számú állásért ádáz verseny folyik, számos alkalmazott úgy érzi, kénytelen többet dolgozni, néha kevesebb fizetésért. Az pedig, hogy egyre nagyobb hatékonyságot várnak el a dolgozóktól, fizikailag, mentálisan és érzelmileg is megviseli őket. Akik nem hajlandók ilyen áldozatokat hozni a cégükért, az állásukat kockáztatják.

7–8. a) Elsősorban kihez szeretnénk hűségesek lenni? b) Milyen fontos felismerésre jutott egy thaiföldi testvér?

7 Mi, keresztények elsősorban Jehova Istenhez szeretnénk hűségesek lenni, nem a munkaadónkhoz (Luk 10:27). A munka csupán eszköz a célunk eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy eltartsuk magunkat, miközben végezzük a szolgálatunkat. De ha nem vigyázunk, a munkánk akadályozhat az imádatban. Egy thaiföldi testvér ezt meséli: „Számítógépek javításával foglalkoztam. Nagyon érdekes volt a munkám, de sok időmet felemésztette. Szinte nem is maradt időm a keresztényi tevékenységekre. Rájöttem, hogy ha szeretném első helyre tenni a királyságot, változtatnom kell.” Mit tett?

 8 Ezt mondja: „Egy évig tervezgettem, aztán úgy döntöttem, hogy fagyit fogok árusítani az utcán. Eleinte nem ment az üzlet, és ez eléggé letört. A volt kollégáim kinevettek, és azt kérdezték, hogy miért gondoltam, hogy jobb lesz fagyit árulni, mint számítógépekkel foglalkozni egy légkondicionált helyen. Kértem Jehovát, hogy segítsen boldogulni, és elérni a célomat, hogy több időm legyen a szellemi dolgokra. Aztán lassacskán jobbra fordult a helyzet. Kiismertem a vendégek ízlését, és belejöttem a fagylaltkészítésbe. Nemsokára az összes fagyit eladtam a nap végére. Igazából többet kerestem, mint amikor számítógépekkel dolgoztam. Most boldogabb vagyok, mert nem idegeskedek annyit a munkám miatt, mint akkor. És ami a legfontosabb, úgy érzem, hogy közelebb kerültem Jehovához.” (Olvassátok fel: Máté 5:3, 6.)

9. Hogyan gondolkodhatunk kiegyensúlyozottan a munkáról?

9 Jehova nagyra értékeli a szorgalmat, és a kemény munkának megvan a gyümölcse (Péld 12:14). De ahogy az előbb említett testvér is megtanulta, a munkát a maga helyén kell tartanunk. Jézus erre ösztönzött: „továbbra is keressétek először a királyságot és az Ő igazságosságát, és ezek az egyéb dolgok [melyek nélkülözhetetlenek] mind megadatnak nektek ráadásként” (Máté 6:33). Ha szeretnénk felmérni, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodunk-e a munkánkról, tegyük fel magunknak a kérdést: „A munkámat érdekesnek és izgalmasnak találom, a szolgálatot viszont csak megszokásból végzem?” Ha ezt őszintén végiggondoljuk, látni fogjuk, hogy hová húz a szívünk.

10. Milyen fontos igazságot tanított meg Jézus?

10 Jézus rámutatott, hogyan tartsunk egyensúlyt a munka és a keresztényi tevékenységek között. Egyszer látogatóban volt Máriánál és a testvérénél, Mártánál. Miközben Márta az ételkészítéssel foglalatoskodott, Mária leült Jézus lábához, és hallgatta a tanítását. Amikor Márta szóvá tette, hogy Mária nem segít neki, Jézus így szólt hozzá: „Mária a maga részéről a jó részt választotta, és nem fogják azt elvenni tőle” (Luk 10:38–42). Ezzel egy nagyon fontos igazságra világított rá. Ha nem szeretnénk, hogy a mindennapi élet dolgai eltereljék a figyelmünket, és bizonyítani kívánjuk a Krisztus iránti szeretetünket, mindig „a jó részt” kell választanunk, vagyis elsőbbséget kell biztosítanunk Jehova imádatának.

GONDOLKODJUNK KIEGYENSÚLYOZOTTAN A KIKAPCSOLÓDÁSRÓL

11. Mit mond a Biblia a pihenésről és a kikapcsolódásról?

11 A szoros időbeosztásunk miatt szükségünk van rá, hogy időnként megpihenjünk és felfrissüljünk. Isten Szava kijelenti: „Nincs jobb az embernek, mint hogy egyen, igyon és élvezze az ő lelke a fáradságos munkájából fakadó jót” (Préd 2:24). Jézus is elismerte, hogy fontos a pihenés. Egyszer, miután a tanítványai megérkeztek egy kimerítő prédikáló körútról, ezt mondta nekik: „Jöjjetek el csak ti magatok egy elhagyatott helyre, és pihenjetek meg egy kicsit” (Márk 6:31, 32).

12. Miért legyünk óvatosak a kikapcsolódással? Mondj el egy megtörtént esetet.

12 Bár szükség van kikapcsolódásra és szórakozásra, fennáll a veszélye annak, hogy ezek túl nagy hangsúlyt kapnak  az életünkben. Az első században sokan így gondolkodtak: „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk” (1Kor 15:32). A világ sok részén ma is ez a szemléletmód jellemző az emberekre. Például néhány évvel ezelőtt egy fiatal férfi Nyugat-Európában járni kezdett az összejöveteleinkre, de annyira lekötötte őt a szórakozás, hogy megszakadt a kapcsolata a gyülekezettel. Idővel belátta, hogy az életmódja sok-sok problémát és csalódást szül. Újra tanulmányozni kezdte a Bibliát, és bekapcsolódott a tanúskodómunkába. A keresztelkedése után ezt mondta: „Csak azt bánom, hogy annyi időt elvesztegettem, mire rájöttem, hogy Jehova szolgálata sokkal boldogabbá tesz, mint a világ kínálta szórakozás.”

13. a) Szemléltesd, hogy milyen veszélyt rejthet a kikapcsolódás. b) Mi segíthet kiegyensúlyozottan gondolkodni a kikapcsolódásról?

13 A kikapcsolódásnak az a célja, hogy felüdítsen. Vajon mennyi időt fordítsunk rá, hogy elérjük ezt a célt? Gondolkodj el a következő példán: Sokan szívesen eszünk valami édességet időnként. De tudjuk, hogy ha mindig csak süteményt és cukorkát ennénk, az ártana az egészségünknek. Ezért túlnyomórészt tápláló ételeket fogyasztunk. Ugyanez a helyzet a kikapcsolódással és a szórakozással is. Ha túlzásba visszük, az rossz hatással lesz a szellemiségünkre. Mivel ezt nem szeretnénk, rendszeresen részt veszünk a keresztényi tevékenységekben. De hogyan állapíthatjuk meg, hogy kiegyensúlyozottan gondolkodunk-e a kikapcsolódásról? Például egy héten át felírhatnánk, hogy hány órát töltünk szellemi tevékenységekkel, beleértve az összejöveteleken való részvételt, a szolgálatot, valamint a személyes és a családi tanulmányozást. Ezt vessük össze azzal, hogy ugyanazon a héten mennyi időt fordítottunk kikapcsolódásra, mondjuk sportra, hobbikra, tévénézésre vagy számítógépes játékokra. Mit árul el az összehasonlítás? Lehet, hogy egy kicsit csökkentenünk kell az „édesség” mennyiségét? (Olvassátok fel: Efézus 5:15, 16.)

14. Mi vezessen minket a kikapcsolódás megválasztásában?

14 Mindenki eldöntheti, hogy milyen kikapcsolódási formát választ, és a családokban ez a családfő felelőssége. Az mindenképpen fontos, hogy a választott szórakozási forma összhangban legyen Jehova alapelveivel. * Az egészséges kikapcsolódás „Isten ajándéka” (Préd 3:12, 13). Tisztában vagyunk vele, hogy nem minden keresztény fog egyformán dönteni (Gal 6:4, 5). A lényeg az, hogy tartsuk a maga helyén a szórakozást. Jézus úgy fogalmazott, hogy „ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:21). Ha tehát szívből szeretjük Jézust, akkor a gondolatainkkal, a szavainkkal és a tetteinkkel is szeretnénk bizonyítani, hogy a királyság fontosabb számunkra, mint a hétköznapi elfoglaltságok (Fil 1:9, 10).

KÜZDJÜNK AZ ANYAGIASSÁG ELLEN

15–16. a) Hogyan ejtheti csapdába az anyagiasság a keresztényeket? b) Milyen bölcs tanácsot adott Jézus az anyagiakkal kapcsolatban?

15 Ma sokan odavannak a legújabb divatért, elektronikus eszközökért és hasonló dolgokért. Ezért a keresztények jól teszik, ha rendszeresen magukba néznek, és felteszik a kérdést: „Annyira fontossá váltak számomra az anyagiak, hogy több időt töltök a legújabb autók vagy divatcikkek nézegetésével, mint  az összejövetelekre való felkészüléssel? A hétköznapi elfoglaltságaim miatt már nem szánok annyi időt az imára vagy a bibliaolvasásra?” Ha azt vesszük észre, hogy az anyagi javak szeretete kiszorítja a szívünkből Krisztus szeretetét, gondolkodjunk el Jézus szavain: „őrizkedjetek mindenfajta mohóságtól” (Luk 12:15). Miért figyelmeztetett erre?

16 Jézus kijelentette, hogy „senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak”. Hozzátette még: „Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is.” Ez azért lehetetlen, mert mindkét „úr” kizárólagos odaadást vár el. Ahogy Jézus mondta, vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöljük, és a másikat szeretjük, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodunk, és a másikat megvetjük (Máté 6:24). Mivel nem vagyunk tökéletesek, mindnyájunknak folyton küzdenünk kell a „testünk kívánságaival”, így az anyagiassággal is (Ef 2:3).

17. a) Miért nem könnyű a testi gondolkodású embereknek kiegyensúlyozottan tekinteniük az anyagiakra? b) Hogyan lehetünk sikeresek az anyagiasság elleni küzdelmünkben?

17 A testi gondolkodású embereknek nem könnyű kiegyensúlyozottan tekinteniük az anyagiakra, mert jelképes értelemben nem látnak tisztán. (Olvassátok fel: 1Korintusz 2:14.) Emiatt nehezebben tudnak különbséget tenni a helyes és a helytelen között (Héb 5:11–14). Így aztán némelyeken annyira elhatalmasodik az anyagi dolgok utáni vágy, hogy soha nem elégszenek meg semmivel (Préd 5:10). De szerencsére van ellenszere az anyagiasságnak, mégpedig az, ha rendszeresen fogyasztunk egészséges szellemi táplálékot Isten Szavából, a Bibliából (1Pét 2:2). Jézusnak erőt adott az, hogy az Istentől származó igazságon elmélkedett, így ellen tudott állni a kísértésnek. A bibliai alapelvek alkalmazása ugyanígy minket is felvértez az anyagiasság elleni küzdelemre (Máté 4:8–10). Ha megfogadjuk a Szentírás tanácsait, azzal azt fejezzük ki, hogy Jézust jobban szeretjük az anyagi javaknál.

Mi a legfontosabb az életedben? (Lásd a 18. bekezdést.)

18. Mit határoztál el?

18 Amikor Jézus azt kérdezte Pétertől, hogy jobban szereti-e őt ezeknél, arra emlékeztette, hogy Isten szolgálatát kell első helyre tennie az életében. Péter neve azt jelenti, hogy ’szikladarab’, és ő valóban ennek megfelelően élt, hiszen határozott és szilárd jellem volt (Csel 4:5–20). Mi is határozzuk el, hogy ápolni fogjuk a Krisztus iránti szeretetünket, és kiegyensúlyozottan gondolkodunk a munkáról, a kikapcsolódásról és az anyagiakról. A döntéseinkkel azt szeretnénk bizonyítani, hogy mi is úgy érzünk, mint Péter, aki ezt mondta Jézusnak: „Uram, tudod, hogy vonzódom hozzád.”

^ 14. bek. Lásd a „Jó hatással van rád a kikapcsolódás?” című cikk 6–15. bekezdését az Őrtorony 2011. október 15-ei számának a 9–12. oldalán.