Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2017. JANUÁR 

„Bízzál Jehovában, és tégy jót”

„Bízzál Jehovában, és tégy jót”

„Bízzál Jehovában, és tégy jót. . ., és hűséggel cselekedj” (ZSOLT 37:3)

ÉNEKEK: 133., 63.

1. Milyen képességekkel teremtette meg Jehova az embereket?

JEHOVA rendkívüli képességekkel alkotott meg bennünket. Gondolkodóképességet adott, hogy meg tudjuk oldani a problémákat, és előre tudjunk tervezni (Péld 2:11). Arra is képessé tett minket, hogy megvalósítsuk, amit elterveztünk, és így jó célokért fáradozhassunk (Fil 2:13). Lelkiismeretet is kaptunk tőle, amely egy velünk született érzék a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ez segít, hogy elkerüljük a helytelen tetteket, vagy helyrehozzuk a hibáinkat (Róma 2:15).

2. Mit vár el tőlünk Jehova?

2 Jehova szeret minket, és tudja, hogy megelégedettséggel jár, ha hasznosítjuk a képességeinket, amelyeket ajándékba kaptunk tőle. Ezért a Szavában többször is arra szólít fel, hogy jó dolgokra használjuk a képességeinket. A Héber Iratokban például ezt íratta le: „A szorgalmasnak tervei biztosan hasznot hoznak”; és „mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből” (Péld 21:5; Préd 9:10). A Keresztény Görög Iratokban pedig ezt olvassuk: „amíg kedvező időnk van rá, tegyünk jót mindenkivel”; továbbá „ki milyen mértékben kapott  ajándékot, aszerint használjátok azt az egymásnak végzett szolgálatban” (Gal 6:10; 1Pét 4:10). Kétség sem fér hozzá, hogy Jehova azt szeretné, ha teljesen élnénk a képességeinkkel mind a magunk, mind mások javára.

3. Milyen korlátaink vannak?

3 Jehova ugyanakkor azt is tudja, hogy megvannak a korlátaink. Saját magunktól képtelenek vagyunk kiküszöbölni az öröklött tökéletlenséget, a bűnt és a halált. Arra sem vagyunk képesek, hogy irányítsuk mások életét, hiszen mindenkinek szabad akarata van (1Kir 8:46). És bármekkora tudásra vagy tapasztalatra is tettünk már szert, Jehovához képest mindig gyermekek maradunk (Ézs 55:9).

Ha gondokkal küzdesz, „bízzál Jehovában, és tégy jót”

4. Mit vizsgálunk meg ebben a cikkben?

4 Bármilyen helyzetről legyen is szó, mindig fontos Jehova vezetésére támaszkodnunk, és bíznunk abban, hogy ő megsegít minket, ha valamit nem tudunk a saját erőnkből megvalósítani. Emellett nekünk is meg kell tennünk, ami tőlünk telik, hogy megoldjunk egy adott nehézséget, vagy hogy segítsünk valakinek. (Olvassátok fel: Zsoltárok 37:3.) Tehát egyrészről bíznunk kell Jehovában, másrészről jót is kell tennünk, hűséggel cselekedve. Vizsgáljuk meg, mit tanulhatunk ezzel kapcsolatban Noétól, Dávidtól és Isten más hűséges szolgáitól. Ők bíztak Jehovában, és megtették, ami a részükről lehetséges volt. Láthatjuk majd, hogy ehhez fel kellett ismerniük, hogy mi az, amit meg tudnak tenni, és mi az, amit nem.

EGY GONOSZ VILÁGBAN

5. Milyen helyzetben volt Noé?

5 Noé olyan időben élt, amikor „megtelt a föld erőszakkal” és erkölcstelenséggel (1Móz 6:4, 9–13). Bár tudta, hogy Jehova véget fog vetni a gonoszságnak, biztosan nagyon lehangolták őt a körülmények. Noé felismerte, hogy bizonyos dolgok felett ugyan nincsen hatalma, de van, amit igenis megtehet.

Elutasítanak, amikor prédikálsz (Lásd a 6–9. bekezdést.)

6–7. a) Mit nem tudott Noé megtenni? b) Miért vagyunk hasonló helyzetben, mint Noé volt?

6 Amit Noé nem tudott megtenni: Noé hűségesen hirdette Jehova figyelmeztetését, de nem tudta befolyásolni a kortársait, hogy hallgassanak rá. Ahhoz  sem volt hatalma, hogy előrébb hozza a vízözönt. Bíznia kellett abban, hogy Jehova az ígéretéhez hűen elpusztítja a gonoszokat, méghozzá a megfelelő időben (1Móz 6:17).

7 Mi is egy gonosz világban élünk, és tudjuk, hogy Jehova ígéretet tett arra, hogy elpusztítja (1Ján 2:17). Mi sem tudjuk befolyásolni az embereket, hogy fogadják el a királyságról szóló jó hírt. És arra sem tudunk hatással lenni, hogy a „nagy nyomorúság” hamarabb kezdődjön el (Máté 24:14, 21). Noéhoz hasonlóan erős hitre van szükségünk, hogy bízni tudjunk abban, hogy Isten nemsokára közbelép (Zsolt 37:10, 11). Biztosak vagyunk benne, hogy Jehova nem engedi, hogy akár egyetlen nappal is tovább fennmaradjon ez a világ, mint amennyi ideig szükséges a szándéka szerint (Hab 2:3).

8. Hogyan összpontosított Noé arra, amit meg tudott tenni? (Lásd a képet a cikk elején.)

8 Amit Noé meg tudott tenni: Noé nem adta fel a korlátai miatt, hanem inkább arra összpontosított, hogy mi az, amit meg tud tenni. Az igazságosság prédikálójaként hűségesen hirdette Isten figyelmeztető üzenetét (2Pét 2:5). Ez minden bizonnyal hozzájárult, hogy erős maradjon a hite. Amellett, hogy prédikált, felhasználta a fizikai erejét és a tudását, hogy Isten útmutatása szerint megépítse a bárkát. (Olvassátok fel: Héberek 11:7.)

9. Hogyan követhetjük Noé példáját?

9 Noéhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy „bőven legyen [tennivalónk] az Úr munkájában” (1Kor 15:58). Például sokan közülünk részt vesznek az imádati helyeink építésében és karbantartásában, önkéntesként szolgálnak kongresszusokon, illetve fiókhivatalokban vagy kihelyezett fordítóirodákban látnak el feladatokat. Mindenekelőtt pedig buzgón végezzük a prédikálómunkát, ami megerősíti az új világba vetett reményünket. Egy hűséges testvérnő ezt így fogalmazta meg: „Amikor a királyság áldásairól beszélsz másoknak, szembesülsz vele, hogy az emberek nem látnak kiutat, és semmi reményük sincs rá, hogy a problémáik egyszer megszűnnek.” Igen, a prédikálás segít, hogy bizakodva  tekintsünk a jövőbe, és megerősíti az elhatározásunkat, hogy nem adjuk fel az életért folyó versenyt (1Kor 9:24).

HA BŰNT KÖVETTÜNK EL

10. Milyen helyzetben volt Dávid?

10 Jehova úgy jellemezte Dávid királyt, mint aki szíve szerint való férfi (Csel 13:22). Dávid az élete nagy részében hűséges volt. De előfordult, hogy súlyosan vétkezett. Például házasságtörést követett el Betsabéval, amelyet aztán megpróbált eltitkolni. Tovább tetézve a bűnét, megszervezte, hogy az asszony férjét, Uriást megöljék a csatában. Sőt, magával Uriással küldte el azt a levelet, amely felért a halálos ítéletével! (2Sám 11:1–21). Dávid bűnei végül napvilágra kerültek (Márk 4:22). Vajon mit tett ekkor?

Bűntudat gyötör (Lásd a 11–14. bekezdést.)

11–12. a) Mit nem tudott Dávid megtenni, miután vétkezett? b) Miben bízhatunk, ha bűnbánatot tanúsítunk?

11 Amit Dávid nem tudott megtenni: Dávid nem tudta meg nem történtté tenni az eseményeket, és a tettei következményei elől sem menekülhetett el. Ezek közül volt olyan, amely az egész hátralévő életére hatással volt (2Sám 12:10–12, 14). Ezért Dávidnak erős hitre volt szüksége. Bíznia kellett abban, hogy mivel őszintén megbánta a bűneit, Jehova megbocsát, és segít neki elviselni a tettei következményeit.

12 Mivel nem vagyunk tökéletesek, mindannyian követünk el bűnt. Vannak bűnök, amelyek igazán súlyosak, és talán helyrehozhatatlan kárt okoznak. Ilyenkor meg kell tanulnunk együtt élni a következményekkel (Gal 6:7). De bízhatunk benne, hogy a megbánásunk arra indítja Jehovát, hogy támogasson minket a nehézségeink közepette, még akkor is, ha azokat mi okoztuk magunknak. (Olvassátok fel: Ézsaiás 1:18, 19; Cselekedetek 3:19.)

13. Mit tett Dávid, hogy helyrehozza a kapcsolatát Jehovával?

13 Amit Dávid meg tudott tenni: Dávid helyre akarta hozni a kapcsolatát Jehovával. Ennek az volt az egyik módja, hogy elfogadta a helyreigazítást Jehova prófétájától, Nátántól (2Sám 12:13). Emellett imában beismerte a bűneit Jehovának, és kifejezte az őszinte vágyát, hogy szeretné újra a helyeslését élvezni (Zsolt 51:1–17). Dávid nem hagyta, hogy megbénítsa a bűntudat. Inkább tanult a hibájából, és soha többé nem követett el hasonló bűnöket. Végül hűségben halt meg, és Jehova úgy őrizte meg az emlékezetében, mint aki feddhetetlen volt (Héb 11:32–34).

14. Mit tanulhatunk Dávid példájából?

14 Mit tanulhatunk Dávid példájából? Ha súlyos bűnt követtünk el, őszinte megbánást kell tanúsítanunk, és kérnünk kell Jehova bocsánatát. Valljuk meg neki a bűneinket (1Ján 1:9). Beszéljünk a vénekkel is, akik segíthetnek, hogy helyrehozzuk a kapcsolatunkat Jehovával. (Olvassátok fel: Jakab 5:14–16.) Ha elfogadjuk Jehova segítségét, bizonyítjuk az abba vetett hitünket, hogy ő megbocsát nekünk, és jelképesen meggyógyít minket. Persze az is fontos, hogy tanuljunk a hibáinkból, maradjunk tevékenyek Jehova szolgálatában, és tekintsünk bizakodva a jövőbe (Héb 12:12, 13).

MÁS HELYZETEKBEN

Korlátoz az egészségi állapotod (Lásd a 15. bekezdést.)

15. Mit tanulhatunk Annától?

15 Biztosan eszedbe jutnak még mások is, akik hűségesen szolgálták Jehovát, bíztak benne, és megtették, amit tudtak. Anna például nem tudott változtatni a meddőségén. De bízott benne, hogy Jehova megvigasztalja őt, ezért kiöntötte  neki a szívét imában. Azzal a szokásával sem hagyott fel, hogy részt vegyen az imádatban a hajléknál (1Sám 1:9–11). Milyen kiváló példa! Ha olyan nehézségekkel küzdünk, amelyek felett nincs hatalmunk, például egészségi gondokkal, vessük Jehovára az aggodalmainkat, és bízzunk benne, hogy ő törődik velünk (1Pét 5:6, 7). Közben pedig a tőlünk telhető mértékben igyekezzünk hasznot meríteni az összejövetelekből és más programokból, amelyekről Jehova szervezete gondoskodik (Héb 10:24, 25).

A gyermeked elhagyja az igazságot (Lásd a 16. bekezdést.)

16. Mit tanulhatnak a szülők az idős Sámueltől?

16 Vajon ki lehet jó példa azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke elhagyta az igazságot? Az idős Sámuel nem kényszeríthette a felnőtt fiait, hogy azok szerint az igazságos irányadó mértékek szerint éljenek, amelyeket megtanított nekik (1Sám 8:1–3). Ezt a helyzetet Jehovára kellett bíznia. Azt viszont megtehette, hogy feddhetetlen marad, és égi Atyja tetszését keresi (Péld 27:11). Ma sok keresztény szülő néz szembe hasonló próbával. De bíznak benne, hogy akárcsak Jézus példázatában a tékozló fiú apja, Jehova is mindig várja, hogy egy bűnbánó vétkes visszajöjjön hozzá (Luk 15:20). Mindeközben ezek a szülők kitartanak Jehova szolgálatában, és remélik, hogy a hűséges példájuk arra ösztönzi a gyermeküket, hogy visszatérjen a gyülekezetbe.

Anyagi gondjaid vannak (Lásd a 17. bekezdést.)

17. Miért bátorító az özvegyasszony példája?

17 Vagy gondoljunk a szegény özvegyasszonyra, aki Jézus napjaiban élt. (Olvassátok fel: Lukács 21:1–4.) Aligha volt hatalma megszüntetni a templomban zajló becstelenséget (Máté 21:12, 13). És az sem volt valószínű, hogy változtatni tud az anyagi helyzetén. Mégis örömmel felajánlotta azt a két kis pénzérmét, amely „a megélhetésre volt neki”. Kimutatta, hogy teljesen bízik Jehovában, és tudja, hogy ha elsőbbséget biztosít a szellemi dolgoknak, akkor Isten gondoskodni fog a fizikai szükségleteiről. A hite arra indította, hogy támogassa az imádatnak azt a formáját, amelyet akkor Isten elfogadott. Az özvegyasszonyhoz hasonlóan mi is bízunk benne, hogy ha a királyságot tesszük az első helyre, semmiben sem fogunk hiányt szenvedni (Máté 6:33).

18. Beszélj egy testvérről, akinek helyes szemléletmódja volt.

18 Napjainkban sok hittársunk hasonlóan erős hitet mutat ki, és megteszi, ami módjában áll. Az egyik ilyen testvérünk Malcolm volt, aki hűségesen szolgálta Jehovát egészen a 2015-ben bekövetkezett haláláig. Az évtizedek során a feleségével derűs és borús napokat is átéltek. „Az élet olykor kiszámíthatatlan, bizonytalan, sőt egyenesen küzdelmes – mondta. – Ám. . . Jehova megjutalmazza azokat, akik rá támaszkodnak.” Malcolm tanácsa így szól: „Imádkozz azért, hogy minél eredményesebb és tevékenyebb legyél Jehova szolgálatában! Örülj annak, amit meg tudsz tenni, és ne rágódj azon, amit nem!” *

19. a) Miért találó a 2017-es éviszöveg? b) Hogyan fogod alkalmazni az éviszöveget?

19 Ahogy ez a világ egyre gonoszabbá válik, számíthatunk rá, hogy egyre súlyosabb nehézségekkel kerülünk szembe (2Tim 3:1, 13). Így hát minden eddiginél fontosabb, hogy ne hagyjuk, hogy a gondjaink megbénítsanak. Inkább erősítsük a Jehovába vetett bizalmunkat, és tegyük meg, amit tudunk. Valóban találó a 2017-es éviszövegünk: „Bízzál Jehovában, és tégy jót” (Zsolt 37:3).

A 2017-es éviszövegünk: „Bízzál Jehovában, és tégy jót” (Zsolt 37:3)