Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2016. OKTÓBER 

Bánjunk kedvesen az idegenekkel!

Bánjunk kedvesen az idegenekkel!

„A vendégszeretetről ne feledkezzetek meg” (HÉB 13:2)

ÉNEKEK: 124., 79.

1–2. a) Min mennek keresztül sokan, akik egy másik országba költöznek? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Mire ösztönzi a Biblia a keresztényeket, és ezért milyen kérdéseket jó megvizsgálni?

ÚGY harminc évvel ezelőtt Osei 1, aki akkor még nem volt Jehova Tanúja, Ghánából Európába költözött. Elmondja, mit tapasztalt az érkezésekor: „Hamar rájöttem, hogy a legtöbb ember ügyet sem vet rám. Az időjárás több mint szokatlan volt. Amikor kijöttem a repülőtérről, és életemben először fáztam, sírva fakadtam.” Osei a nyelvi akadályok miatt jó egy évig nem talált megfelelő munkát. Mivel távol volt a családjától, magányosnak érezte magát, és honvágy gyötörte.

2 Ha hasonló helyzetben lennél, hogyan szeretnéd, hogy bánjanak veled? Ugye örülnél, ha kedvesen fogadnának a királyságteremben függetlenül a származásodtól vagy a bőrszínedtől? A Biblia pontosan erre ösztönzi az igaz keresztényeket, hiszen azt írja, hogy ne feledkezzünk meg a vendégszeretetről, más szavakkal az idegenek iránti kedvességről (Héb 13:2). Ezért vizsgáljunk most meg néhány kérdést: Hogyan gondolkodik Jehova  a külföldiekről? Miért lehet szükség arra, hogy kiigazítsuk a külföldiekkel kapcsolatos szemléletmódunkat? Hogyan segíthetünk beilleszkedni a gyülekezetünkbe azoknak, akik egy másik országból jöttek?

HOGYAN GONDOLKODIK JEHOVA A KÜLFÖLDIEKRŐL?

3–4. A 2Mózes 23:9 szerint mit várt el Isten a népétől, és miért?

3 Miután Jehova kiszabadította a népét Egyiptomból, olyan törvényeket adott nekik, amelyek különleges figyelmet fordítottak arra a sok nem zsidóra, akik csatlakoztak hozzájuk (2Móz 12:38, 49; 22:21). Jehova szeretettel gondoskodott róluk, mivel tudta, hogy az idegenek gyakran hátrányos helyzetben vannak egy közösségben. Például lehetővé tette nekik, hogy tallózhassanak a földeken (3Móz 19:9, 10).

4 Jehova egyszerűen parancsba adhatta volna a népének, hogy tiszteljék az idegeneket, de ő inkább a beleérző képességükre akart hatni. (Olvassátok fel: 2Mózes 23:9.) Az izraeliták pontosan tudták, hogy milyen érzés idegennek lenni. Valószínűleg vallásos büszkeség vagy faji előítélet miatt az egyiptomiak már azelőtt megvetően bántak velük, hogy rabszolgasorba döntötték volna őket (1Móz 43:32; 46:34; 2Móz 1:11–14). Tehát az izraeliták sokat szenvedtek jövevényekként. Jehova elvárta tőlük, hogy ők viszont úgy bánjanak az idegenekkel, mintha közülük való bennszülöttek lennének (3Móz 19:33, 34).

5. Mi segít, hogy mi is úgy érezzünk a külföldiek iránt, mint Jehova?

5 Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova ma ugyanígy törődik azokkal a külföldiekkel, akik eljárnak az összejöveteleinkre (5Móz 10:17–19; Mal 3:5, 6). Jó, ha végiggondoljuk, hogy mennyi nehézséggel néznek szembe, például hátrányos megkülönböztetéssel vagy nyelvi akadályokkal. Így keresni fogjuk a módját, hogy kedvesen és együttérzően bánjunk velük (1Pét 3:8).

VÁLTOZTATNOD KELL A SZEMLÉLETMÓDODON?

6–7. Miből tudjuk, hogy az első századi keresztényeknek sikerült leküzdeniük magukban a mélyen gyökerező előítéleteket?

6 Az első században a zsidó származású keresztények megtanultak felülkerekedni azokon a mélyen gyökerező előítéleteken, melyek jellemzőek voltak a népükre. I. sz. 33 pünkösdjén a jeruzsálemi keresztények vendégszeretően fogadták az újonnan megtért hittársaikat, akik számos országból érkeztek (Csel 2:5, 44–47). Mindez jól mutatja, hogy megértették, mit is jelent a vendégszeretet: azt, hogy legyenek kedvesek az idegenekkel.

7 Ám ahogy gyarapodott az első századi keresztény gyülekezet, kialakult egy kellemetlen helyzet. A görögül beszélő zsidók amiatt panaszkodtak, hogy az özvegyeik hátrányos megkülönböztetés áldozatai lettek (Csel 6:1). Megoldásként az apostolok kiválasztottak hét férfit, hogy figyeljenek oda arra, hogy senki ne legyen elhanyagolva. Mindannyiuknak görög neve volt, ami arra utalhat, hogy az apostolok szerettek volna feloldani bármiféle feszültséget, amely a keresztények közt adódhatott az eltérő származásuk miatt (Csel 6:2–6).

8–9. a) Mi utalhat arra, hogy hajlunk az előítéletre vagy a faji büszkeségre? b) Mit kell gyökerestül kiirtanunk a szívünkből? (1Pét 1:22).

8 Akár tudatában vagyunk, akár nem, mindannyiunkra nagy hatással van a kultúránk (Róma 12:2). És valószínűleg a szomszédaink, munkatársaink vagy osztálytársaink szoktak sértő megjegyzéseket tenni olyanokra, akiknek más a  származásuk vagy a bőrszínük. Mennyire befolyásolnak minket az ilyen előítéletek? És hogyan reagálunk, ha valaki viccelődik a nemzetiségünkkel, mondjuk kifigurázza a kultúránk egy-egy jellemzőjét?

9 Péter apostol egy ideig előítéletet táplált magában a nem zsidókkal szemben. De fokozatosan sikerült kiirtania a szívéből ezt a helytelen gondolkodásmódot (Csel 10:28, 34, 35; Gal 2:11–14). Nekünk is tudatosan dolgoznunk kell azon, hogy teljesen megszabaduljunk az előítélet vagy a faji büszkeség minden apró nyomától. (Olvassátok fel: 1Péter 1:22.) Észben kell tartanunk, hogy a származásunktól függetlenül egyikünk sem tökéletes, és nem érdemli ki a megmentést (Róma 3:9, 10, 21–24). Akkor miért is éreznénk magunkat felsőbbrendűnek másoknál? (1Kor 4:7). Legyen olyan a gondolkodásmódunk, mint amilyen Pál apostolé volt. Ő arra emlékeztette a felkent testvéreit, hogy többé már nem „idegenek és jövevények, hanem. . . tagjai az Isten háznépének” (Ef 2:19). Ha őszintén igyekszünk leküzdeni magunkban mindenféle előítéletet, az megkönnyíti az új egyéniség felöltését (Kol 3:10, 11).

HOGYAN BÁNHATUNK KEDVESEN AZ IDEGENEKKEL?

10–11. Hogyan tükrözte vissza Boáz Jehova idegenekkel kapcsolatos gondolkodásmódját?

10 Boáz úgy gondolkodott az idegenekről, ahogy Jehova. Ez jól látszik abból, ahogyan a moábita Ruthot támogatta. Amikor Boáz kiment a földjére, hogy megnézze, hogy halad az aratás, nem kerülte el a figyelmét egy idegen országból való nő, aki szorgalmasan tallózott a munkásai mögött. Amikor Boáz megtudta, hogy Ruth engedélyt kért a tallózásra – pedig ehhez törvény adta joga volt –, bőkezűen azt is megengedte neki, hogy a kévék között tallózzon. (Olvassátok fel: Ruth 2:5–7, 15, 16.)

11 Az ez után elhangzott beszélgetésből kiderül, hogy Boáz mennyire szívén viselte Ruth kiszolgáltatott helyzetét. Például azt javasolta neki, hogy legyen a szolgálóleányaival, hogy így a munkásai ne zaklathassák. Arról is gondoskodott, hogy kapjon elég vizet és élelmet, éppúgy, mint a béresei. Továbbá Boáz nem beszélt lekezelően ezzel a szegény, moábita nővel, hanem bátorította őt (Ruth 2:8–10, 13, 14).

12. Milyen hatással lehet a kedvességünk azokra, akik nemrég költöztek át egy másik országból?

12 Boázra nemcsak az tett mély benyomást, hogy Ruth milyen önzetlenül szereti az anyósát, Naomit, hanem az is, hogy Jehova imádója lett. Boáz kedvességében valójában Jehova odaadó szeretete nyilvánult meg ez iránt a nő iránt, aki Izrael Istenének szárnyai alatt keresett oltalmat (Ruth 2:12, 20; Péld 19:17). Ehhez hasonlóan, ha mi is kedvesen bánunk mindenfajta emberrel, segíthetünk nekik megismerni az igazságot és Jehova nagy szeretetét (1Tim 2:3, 4).

Szeretettel üdvözöljük az újakat a királyságteremben? (Lásd a 13. és 14. bekezdést.)

13–14. a) Miért törekedjünk rá, hogy üdvözöljük a külföldieket a királyságteremben? b) Mi segíthet, hogy ne érezd magad feszélyezve más kultúrájú személyek társaságában?

13 Kifejezhetjük a kedvességünket a külföldiek iránt, ha szeretettel üdvözöljük őket a királyságteremben. Talán megfigyeltük már, hogy akik nemrég érkeztek egy másik országból, sokszor félénkek és visszahúzódóak. A neveltetésük vagy a társadalmi helyzetük miatt alacsonyabb rendűnek érezhetik magukat. Ezért nekünk kell megtennünk az első lépést. Őszintén érdeklődjünk irántuk. A JW Language alkalmazás segítségével megtanulhatnánk  üdvözölni őket az anyanyelvükön. (Olvassátok fel: Filippi 2:3, 4.)

14 Lehet, hogy zavarban vagy, ha egy más kultúrájú személlyel kell beszélgetned. Ilyenkor segíthet, ha mesélsz magadról valamit. Így felfedezheted, hogy sokkal több közös van bennetek, mint gondoltad volna, és a képzelt vagy valós különbségek nem is olyan jelentősek. Azt is láthatod, hogy minden kultúrának vannak előnyei és hátrányai.

SEGÍTSÜNK NEKIK BEILLESZKEDNI

15. Mi segíthet, hogy megértőbbek legyünk azokkal, akik igyekeznek beilleszkedni egy új kultúrába?

15 Ahhoz, hogy segíteni tudjunk másoknak beilleszkedni a gyülekezetbe, kérdezzük meg magunktól: „Ha egy másik országban lennék, hogyan szeretném, hogy bánjanak velem?” (Máté 7:12). Legyünk türelmesek a külföldiekkel, miközben próbálnak alkalmazkodni az új környezethez. Eleinte talán nem teljesen fogjuk érteni a gondolkodásmódjukat vagy a viselkedésüket. Mégis az lenne a legjobb, ha elfogadnánk őket olyanoknak, amilyenek, és nem várnánk el tőlük, hogy átvegyék a mi szokásainkat. (Olvassátok fel: Róma 15:7.)

16–17. a) Mit tehetünk, hogy közelebb kerüljünk a más kultúrájú emberekhez? b) Hogyan segíthetünk a gyülekezetünkben lévő bevándorlóknak?

16 Könnyebb lesz beszélgetnünk a miénktől eltérő származású személyekkel, ha jobban megismerjük a hátterüket. A családi imádaton időt szakíthatnánk arra, hogy többet megtudjunk azoknak a kultúrájáról, akik a gyülekezetünkbe járnak, vagy a területünkön élnek. Úgy is közelebb kerülhetünk hozzájuk, ha meghívjuk őket egy étkezésre az otthonunkba. Ha Jehova „megnyitotta a hithez vezető ajtót a nemzeteknek”, akkor mi is fogadjuk tárt ajtóval azokat a külföldieket, „akik hozzánk tartoznak a hitben” (Csel 14:27; Gal 6:10; Jób 31:32).

Vendégszeretőek vagyunk azokkal, akik egy másik országból jöttek? (Lásd a 16. és 17. bekezdést.)

 17 Ha időt töltünk egy bevándorló családdal, látni fogjuk, milyen sokat tesznek azért, hogy beilleszkedjenek. Talán felismerjük, hogy segítségre van szükségük a nyelvtanulásban. Vagy elmondhatjuk nekik, hogy milyen hivatalokban kaphatnak támogatást a lakhatáshoz vagy a munkakereséshez. Ha ilyen módokon kezdeményezünk, sokat javíthatunk a hittársaink helyzetén (Péld 3:27).

18. Kinek a példáját követhetik a tisztelet és a hála kifejezésében a bevándorlók, és hogyan?

18 Természetesen a bevándorlóknak is meg kell tenniük, ami tőlük telik, hogy alkalmazkodjanak az új kultúrához. Ruth jó példa ebben. Egyrészt tiszteletet mutatott a helyi szokások iránt, hiszen engedélyt kért a tallózáshoz (Ruth 2:7). Nem vette magától értetődőnek ezt a jogát, mintha mások kötelesek lennének törődni a szükségleteivel. Másrészt nem habozott kifejezni a háláját, amikor kedvesek voltak hozzá (Ruth 2:13). Ha a bevándorlók követik a példáját, könnyebben ki fogják vívni mások tiszteletét a gyülekezetben, és máshol is.

19. Miért fogadjuk szívesen a köztünk lévő külföldieket?

19 Igazán örülünk annak, hogy Jehova ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően mindenfajta ember hallhat a jó hírről. A szülőhazájukban sokaknak talán nem lett volna lehetőségük tanulmányozni a Bibliát, vagy szabadon összejönni Jehova népével. De köztünk mindezt megtehetik, ezért segítsünk, hogy otthon érezhessék magukat. Függetlenül attól, hogy milyen mértékben tudunk gyakorlati vagy anyagi segítséget nyújtani nekik, Jehova irántuk érzett szeretetét tükrözhetjük vissza, ha kedvesen bánunk velük. Legyünk tehát „az Isten utánzóivá”, és fogadjuk szívesen a köztünk lévő külföldieket! (Ef 5:1, 2).

^ 1 1. bekezdés: A nevet megváltoztattuk.