Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2016. NOVEMBER 

„Buzdítsátok egymást minden napon”

„Buzdítsátok egymást minden napon”

„Ha van valami bátorító szavatok a nép számára, mondjátok el!” (CSEL 13:15)

ÉNEKEK: 121., 45.

1–2. Miért fontos a buzdítás?

„A SZÜLEIMTŐL soha nem kapok dicséretet, folyton csak kritizálnak. Annyira fájnak a szavaik! – meséli egy 18 éves lány, Cristina 1. – Azt mondják, éretlen vagyok, soha nem fogok felnőni, és a súlyom miatt is állandóan piszkálnak. Sokat sírok, és inkább nem is beszélgetek velük. Úgy érzem, semmire sem vagyok jó.” Milyen lehangoló az élet bátorítás nélkül!

2 A buzdítás viszont jó hatással van ránk. Rubén ezt mondja: „Évek óta az értéktelenség érzésével küzdök. Egyszer egy vén, akivel együtt prédikáltam, észrevette, hogy rossz napom van. Együttérzően meghallgatott, amikor elmondtam az érzéseimet, aztán emlékeztetett arra, hogy mennyi jót teszek. Idézte Jézus szavait, hogy sok verébnél többet érünk. Gyakran eszembe jut ez a bibliavers, és mindig megérint. A vén kedves szavai nagyon sokat jelentettek” (Máté 10:31).

3. a) Mit mondott Pál apostol a buzdításról? b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

3 Nem meglepő, hogy a Biblia hangsúlyozza, mennyire fontos rendszeresen buzdítanunk egymást. Pál apostol ezt írta  a héber keresztényeknek: „Vigyázzatok, testvérek, nehogy bármelyikőtökben is hitetlen, gonosz szív fejlődjön ki valaha azáltal, hogy eltávolodik az élő Istentől; hanem ezentúl is buzdítsátok egymást minden napon. . ., nehogy bármelyikőtök is megkeményedjen a bűn megtévesztő hatalma által” (Héb 3:12, 13). Ha tapasztaltad már, hogy mások bátorító szavai jobb kedvre derítettek, akkor biztosan átérzed, hogy mennyire fontos ez a tanács. Vizsgáljuk hát meg a következő kérdéseket: Miért van szükségünk bátorításra? Mit tanulhatunk Jehova, Jézus és Pál példájából? Hogyan tudunk eredményesen buzdítani másokat?

SZÜKSÉGÜNK VAN BÁTORÍTÁSRA

4. Kiknek van szükségük bátorításra, és miért olyan ritka manapság a dicséret?

4 Mindenkinek szüksége van bátorításra, és ez a gyermekekre különösen igaz. „A gyermekek. . . éppúgy igénylik a dicséretet, ahogyan a növények a vizet – jelenti ki egy pedagógus, Timothy Evans. – Ha bátorítod a gyermeked, hasznosnak és értékesnek fogja érezni magát.” Azonban válságos időkben élünk. Az emberek önzőek, „természetes vonzalom nélküliek”, és ritkán bátorítanak másokat (2Tim 3:1–5). Néhány szülő azért nem dicséri a gyermekét, mert ő sem kapott dicséretet a szüleitől. Sok munkavállaló pedig amiatt panaszkodik, hogy a munkahelyén semmilyen elismerést sem kap.

5. Hogyan bátoríthatunk másokat?

5 A bátorítás sokszor magában foglalja, hogy megdicsérünk valakit azért, amit tesz. Azáltal is bátoríthatunk másokat, hogy emlékeztetjük őket a jó tulajdonságaikra, vagy vigasztalóan beszélünk hozzájuk, amikor lehangoltak (1Tessz 5:14). A gyakran „bátorít” igével fordított görög kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’maga mellé hív’. Miközben együtt szolgálunk a testvéreinkkel, számos alkalommal bátoríthatjuk őket. (Olvassátok fel: Prédikátor 4:9, 10.) Minden lehetőséget megragadunk, hogy tudassuk másokkal, miért szeretjük és értékeljük őket? Tartsuk észben a következő bibliaverset: „a megfelelő időben mondott szó, ó, mily jó!” (Péld 15:23).

6. Miért akar az Ördög elcsüggeszteni minket? Mondj egy példát.

6 Sátán tudja, hogy ha elcsüggedünk, meggyengülhet a Jehovával ápolt kapcsolatunk, ezért mindent megtesz, hogy elkedvetlenítsen minket. A Példabeszédek 24:10-ben ezt olvassuk: „Elcsüggedsz a nyomorúság napján? Szűkös lesz az erőd.” Az igazságos Jóbot Sátán csapások és rágalmak sorozatával akarta elcsüggeszteni, de kegyetlen terve kudarcba fulladt (Jób 2:3; 22:3; 27:5). Úgy harcolhatunk az Ördög mesterkedései ellen, ha bátorítjuk a családunk és a gyülekezetünk tagjait. Ez segíteni fog, hogy az otthonunk és a királyságtermünk a boldogság és a biztonság szigete legyen.

PÉLDÁK A BÁTORÍTÁSRA

7–8. a) Milyen példák mutatják, hogy Jehova fontosnak tartja a bátorítást? b) Hogyan követhetik a szülők Jehova példáját? (Lásd a képet a cikk elején.)

7 Jehova. A zsoltáríró így énekelt: „Jehova közel van a megtört szívűekhez, és megmenti azokat, akik szellemükben összetörtek” (Zsolt 34:18). Amikor Jeremiás próféta félt és elcsüggedt, Jehova erőt öntött belé (Jer 1:6–10). Vagy képzeljük magunk elé, milyen bátorító lehetett Dánielnek, az idősödő prófétának, amikor Isten egy angyalt küldött a megerősítésére.  Az angyal így szólította meg Dánielt: „te nagyon kedvelt férfiú” (Dán 10:8, 11, 18, 19). Tudnád te is bátorítani a testvéreket, köztük az úttörőket és azokat az időseket, akiknek fogytán az erejük?

8 Isten nem érezte úgy, hogy Jézus nem szorul bátorításra a földi szolgálata idején, csak azért, mert korszakokon át együtt dolgoztak az égben. Jézus két alkalommal is hallhatta, amint az Atyja így szól az égből: „Ez az én szeretett Fiam, akit helyeslek” (Máté 3:17; 17:5). Isten megdicsérte a Fiát, és biztosította arról, hogy helyesli a tetteit. Jézusnak mind a két esetben – a szolgálata kezdetén, és földi élete utolsó évében is – biztosan sok erőt adtak ezek a szavak. Jehova még egy angyalt is küldött, hogy megerősítse Jézust, amikor a halála előtti éjszakán gyötrelmet élt át (Luk 22:43). Ha szülők vagyunk, utánozzuk Jehova példáját azáltal, hogy rendszeresen bátorítjuk a gyermekeinket, és megdicsérjük őket, ha valamit jól csinálnak. És még inkább támogassuk őket, amikor hitpróbákkal néznek szembe az iskolában.

9. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jézus az apostolaival bánt?

9 Jézus. Azon az éjszakán, amikor Jézus bevezette az emlékünnepet, felszínre került az apostolok büszkesége. Miután alázattal megmosta a lábukat, ők még mindig azon vitatkoztak, hogy melyikük a legnagyobb; Péter pedig túlságosan bízott magában (Luk 22:24, 33, 34). Jézus azonban megdicsérte őket azért, hogy kitartottak mellette a próbáiban. Sőt, még azt is előre megmondta nekik, hogy nagyobb cselekedeteket fognak véghezvinni nála, és biztosította őket Isten szeretetéről (Luk 22:28; Ján 14:12; 16:27). Kérdezzük meg magunktól: „Tudnám utánozni Jézust azáltal, hogy megdicsérem a gyermekeimet és másokat, amiért lehet, ahelyett hogy a hiányosságaikra összpontosítanék?”

10–11. Mivel mutatta ki Pál, hogy fontosnak tartja mások buzdítását?

10 Pál apostol. Leveleiben Pál elismerően beszélt a keresztény társairól. Néhányukkal éveken át együtt utazott, és így kétségtelenül ismerte a hibáikat, mégis jó dolgokat mondott róluk. Például Timóteuszra úgy utalt, mint aki „szeretett és hű [gyermeke] az Úrban”, és mint aki őszintén törődik a testvéreivel (1Kor 4:17; Fil 2:19, 20). Tituszt pedig így dicsérte meg a korintuszi gyülekezetnek írt levelében: „ő részestárs velem és munkatársam az érdeketekben” (2Kor 8:23). Mennyire bátorító lehetett Timóteusznak és Titusznak az, hogy Pál ilyen elismerően beszélt róluk!

11 Pál és Barnabás az életüket kockáztatva visszatértek olyan területekre, ahol korábban megtámadták őket. Például Lisztrában ádáz üldözéssel néztek szembe, mégis visszamentek bátorítani az új tanítványokat, hogy őrizzék meg erősnek a hitüket (Csel 14:19–22). Efézusban Pál egy dühödt csőcselékkel került szembe. A Cselekedetek 20:1, 2 ezt írja: „Miután lecsillapodott a felfordulás, Pál hívatta a tanítványokat, és bátorítva őket, meg búcsút véve tőlük elindult, hogy Makedóniába utazzon. Miután átment azokon a vidékeken, és sok szóval bátorította az ottaniakat, elment Görögországba.” Pálnak tehát nagyon fontos volt, hogy bátorítson másokat.

 BÁTORÍTÁS NAPJAINKBAN

12. Milyen szerepük van az összejöveteleknek a kölcsönös bátorításban?

12 Égi Atyánk arra ösztönöz minket, hogy rendszeresen vegyünk részt az összejöveteleken. Többek között azért teszi ezt, mert így bátoríthatunk másokat, és mi is kaphatunk buzdítást. (Olvassátok fel: Héberek 10:24, 25.) Jézus első századi követőihez hasonlóan együtt tanulhatunk, és erősíthetjük egymást (1Kor 14:31). Cristina, akit a cikk elején említettünk, így beszél az érzéseiről: „Azt értékelem a legjobban az összejövetelekben, hogy szeretetet és bátorítást kapok. Néha nagyon lehangolt vagyok, amikor megérkezem a királyságterembe. De aztán a testvérnők odajönnek hozzám, átölelnek, és megdicsérnek, hogy milyen csinos vagyok. Sokszor elmondják, hogy mennyire szeretnek, és örülnek, hogy igyekszem buzgó maradni. Sokkal jobban érzem magam egy ilyen buzdítás után.” Milyen felfrissítő, amikor kölcsönösen bátorítjuk egymást a testvéreinkkel! (Róma 1:11, 12).

13. Miért van szükségük buzdításra még azoknak is, akik régóta szolgálják Jehovát?

13 Azoknak is szükségük van bátorításra, akik már régóta szolgálják Istent. Gondoljunk Józsuéra. Ő sok éven át hűségesen ellátta a feladatait. Jehova mégis azt mondta Mózesnek, hogy bátorítsa őt. Így szólt: „Bízd meg Józsuét, bátorítsd és erősítsd őt, mert ő fog átkelni e nép előtt, és őáltala szerzik meg örökségként a földet, melyet majd látsz” (5Móz 3:27, 28). Józsuéra az az óriási feladat várt, hogy az izraeliták vezetőjeként meghódítsa az ígéret földjét. Számos akadálynak, és legalább egy vesztes csatának nézett elébe (Józs 7:1–9). Nem csoda, hogy szüksége volt bátorításra és erősítésre. Mi is bátoríthatjuk a véneket, köztük a körzetfelvigyázókat is, akik keményen dolgoznak azért, hogy gondját viseljék Isten nyájának. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:12, 13.) „Időnként kapunk a testvérektől egy-egy köszönőlevelet, amelyben leírják, hogy mennyire értékelik a látogatásunkat – mondja egy körzetfelvigyázó. – Ezeket a leveleket megőrizzük, és újra elolvassuk, amikor lehangoltak vagyunk. Mindig erőt merítünk belőlük.”

A dicséret szárnyakat ad a gyermekednek (Lásd a 14. bekezdést.)

14. Mi mutatja, hogy tanácsadáskor hasznos dicsérni és buzdítani is?

14 A vének és a szülők hasznosnak látják, hogy tanácsadáskor dicsérjenek és buzdítsanak is. Pál megdicsérte a korintusziakat, amiért alkalmazták a tanácsát, és ez biztosan arra ösztönözte őket, hogy továbbra is tegyék azt, ami helyes (2Kor 7:8–11). Andreas, egy kétgyermekes apa  ezt mondja: „A bátorítás segít a gyerekeknek, hogy szellemileg és érzelmileg éretté váljanak. Ha megdicsérem őket, könnyebben elfogadják a tanácsot. Még ha tudják is, hogy mit lenne helyes tenniük, csak akkor fognak a jó úton járni, ha folyamatosan kapnak tőlünk elismerést.”

BUZDÍTSUNK EREDMÉNYESEN

15. Mi az egyik módja annak, hogy buzdítsunk másokat?

15 Fejezzük ki, hogy nagyra becsüljük a testvéreink igyekezetét és jó tulajdonságait (2Krón 16:9; Jób 1:8). Jehova és Jézus igazán értékeli, hogy a munkánkkal és a hozzájárulásainkkal támogatjuk a királyságot, még ha a körülményeink korlátoznak is minket. (Olvassátok fel: Lukács 21:1–4; 2Korintusz 8:12.) Például, néhány kedves idős testvérünk nagy erőfeszítést tesz, hogy rendszeresen részt vegyen az összejöveteleken és a szolgálatban. Tudnánk buzdítani őket a dicséretünkkel?

16. Miért ne vonakodjunk attól, hogy buzdítsunk másokat?

16 Ragadjuk meg a lehetőségeket a buzdításra. Ha azt látjuk, hogy valaki dicséretet érdemel, ne habozzunk ezt elmondani neki. Amikor Pál és Barnabás a pizidiai Antiókiában voltak, a zsinagógai elöljárók felszólították őket: „Férfiak, testvérek, ha van valami bátorító szavatok a nép számára, mondjátok el!” Pál egy nagyszerű előadással reagált a kérésükre (Csel 13:13–16, 42–44). Ha mi is mondhatnánk valami bátorítót, miért ne tennénk meg? Ha szokásunkká válik, hogy megdicsérünk másokat, valószínűleg mi is több elismerést fogunk kapni (Luk 6:38).

17. Mi teszi igazán hatásossá a dicséretet?

17 Legyünk őszinték és konkrétak. Bár egy általános dicséret is lehet buzdító, Jézusnak a tiatirai keresztényeknek szóló üzenetéből láthatjuk, hogy a konkrét dicséret sokkal hatásosabb. (Olvassátok fel: Jelenések 2:18, 19.) Ha szülő vagy, elmondhatnád a gyermekednek, hogy mit értékelsz a szellemi előrehaladásában. Vagy kifejezhetnénk egy anyukának, aki egyedül neveli a gyermekeit, hogy mi tetszik nekünk abban, ahogyan megküzd ezzel a nehéz feladattal. Mennyire jól tud esni egy ilyen dicséret!

18–19. Hogyan erősíthetjük azokat, akiknek bátorításra van szükségük?

18 Jehova azt mondta Mózesnek, hogy erősítse Józsuét. Minket azonban nem fog személyesen arra ösztönözni, hogy konkrétan valakit bátorítsunk. Annak viszont örül, ha bátorítóan beszélünk a hittársainkkal és másokkal (Péld 19:17; Héb 12:12). Például, egy nyilvános előadás után elmondhatnánk az előadó testvérnek, hogy pont olyan tanácsot adott, amilyenre szükségünk volt, vagy hogy segített jobban megérteni egy bibliaverset. Egy testvérnő ezt írta egy vendégszónoknak: „Noha csak pár percet beszéltünk, észrevetted, hogy lehangolt vagyok, és megvigasztaltál. Szeretném, ha tudnád, hogy Jehovától jövő ajándéknak tekintettem, amit mondtál, mind a színpadról, mind személyesen.”

19 Igyekezzünk alkalmazni Pál következő tanácsát: „állandóan vigasztaljátok egymást és építsétek egymást, mint ahogy teszitek is” (1Tessz 5:11). Így valószínűleg számos alkalmat fogunk találni mások megerősítésére, és ezzel Jehovát is megörvendeztetjük.

^ 1 1. bekezdés: Néhány nevet megváltoztattunk.