Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2016. MÁRCIUS 

Gondold át, hogy mire van szükségük a testvéreinknek gyakorlati, érzelmi vagy szellemi szempontból

Mit tehetnél a gyülekezetedért?

Mit tehetnél a gyülekezetedért?

MIELŐTT Jézus felment az égbe, ezt mondta a tanítványainak: „tanúim lesztek. . . a föld legtávolabbi részéig” (Csel 1:8). De hogyan tudták ezt megvalósítani az első századi keresztények?

Martin Goodman, az Oxfordi Egyetem professzora megjegyezte: „A Római Birodalom történetének elején a keresztények küldetéstudata egyértelműen elkülönítette őket minden más vallási csoporttól, így a zsidóktól is.” Jézus nagy területet járt be, hogy ellássa a szolgálatát. Az igaz keresztények követik a példáját, hiszen tisztában vannak vele, hogy „Isten királyságának jó hírét” csak úgy tudják terjeszteni, ha megkeresik azokat az embereket, akik szeretnék megismerni a Bibliában található igazságot (Luk 4:43). Ez az egyik ok, amiért az első századi gyülekezetben némelyeket „apostoloknak” neveztek. Ez a kifejezés betű szerint olyan személyekre utal, akiket elküldenek mint követeket (Márk 3:14). Jézus megparancsolta a követőinek: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket” (Máté 28:18–20).

Bár Jézus apostolai már nem élnek a földön, ma is sokan igazi küldetéstudattal szolgálják Jehovát. Ha megkérik őket, hogy fokozzák a prédikálótevékenységüket, így válaszolnak: „Itt vagyok én! Küldj engem” (Ézs 6:8). Sokan elköltöztek egy távoli országba, köztük több ezren, akik elvégezték a Gileád Iskolát. Mások a saját országukon belül költöztek egy másik vidékre. Megint mások megtanultak egy idegen nyelvet, hogy olyan gyülekezeteket vagy csoportokat támogassanak, amelyek igyekeznek felkeresni a külföldieket. Azok a testvérek és testvérnők, akik szükségterületre költöztek, vagy megtanultak egy másik nyelvet, nem biztos, hogy a legkedvezőbb körülmények közt éltek, vagy hogy könnyű volt ezt megtenniük. Önfeláldozónak kellett  lenniük, hogy kimutassák a szeretetüket Jehova és az emberek iránt. Miután kiszámolták a költségeket, készséggel felajánlották a segítségüket (Luk 14:28–30). Óriási szükség van ilyen testvérekre és testvérnőkre.

Mivel különbözőek a körülményeink, nem mindegyikünk tud elköltözni vagy megtanulni egy másik nyelvet. Ennek ellenére tudnánk a saját gyülekezetünkben „misszionáriusok” lenni?

LEGYÉL MISSZIONÁRIUS A SAJÁT GYÜLEKEZETEDBEN

Használd fel a jelenlegi helyzetedet arra, hogy támogasd a testvéreidet

Az első századi keresztényekben kétségkívül megvolt a küldetéstudat, ám valószínűleg a legtöbben nem költöztek el a szülővárosukból. De a Timóteusznak írt buzdítás nekik is szólt, sőt Isten minden szolgájának: „végezd az evangéliumhirdető munkáját, teljesen lásd el szolgálatodat” (2Tim 4:5). Bárhol éljenek is a keresztények, mindegyikükre vonatkozik az a parancs, hogy hirdessék a Királyságról szóló üzenetet, és képezzenek tanítványokat. Ráadásul a saját gyülekezetünkben végzett tevékenységünk sok szempontból hasonlít a misszionáriusi munkához.

Például egy misszionáriusnak alkalmazkodnia kell a sok új körülményhez egy idegen országban. Tanulhatunk ebből valamit akkor is, ha nem tudunk szükségterületre költözni? Például mit gondolsz, mindent tudsz már a területetekről? Vagy ki tudnál próbálni új módszereket azért, hogy elérd az embereket? 1940-ben arra ösztönözték a testvéreinket, hogy minden héten tervezzenek be egy napot utcai tanúskodásra. Te is részt tudnál venni ebben? Vagy szolgáltál már közterületen bemutatóállvánnyal? A lényeg az, hogy ha nyitott vagy az ilyen módszerekre, még ha újak is neked, akkor igazán lelkes tudsz lenni a szolgálatban.

Karold fel őket az evangéliumhirdető munkában

Gyakran nagyon ügyesek, hatékonyak azok a hírnökök, akik vállalják, hogy olyan helyre költözzenek, ahol nagyobb szükség van a szántóföldön, vagy akik megtanulnak egy idegen nyelvet. Ezért ők igazi áldást jelentenek másoknak, például azzal, hogy élenjárnak a prédikálómunkában. A misszionáriusok gyakran a gyülekezetben is vállalják a vezetést, amíg a helyi testvérek alkalmassá nem válnak erre a feladatra. Ha megkeresztelt testvér vagy, törekszel arra, hogy készségesen szolgáld a hittársaidat a gyülekezetedben? (1Tim 3:1).

 ERŐSÍTŐ SEGÍTSÉGGÉ” VÁLHATSZ

Nyújts gyakorlati segítséget

Többet is tehetünk annál, mint hogy buzgón részt veszünk a szántóföldi szolgálatban, és felhasználhatóak vagyunk a gyülekezetben különböző feladatokra. Legyünk fiatalok vagy idősek, férfiak vagy nők, „erősítő segítséggé” válhatunk a testvéreink számára (Kol 4:11).

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a testvéreinknek, jól meg kell ismernünk őket. A Biblia arra ösztönöz minket, hogy „figyeljünk egymásra”, amikor találkozunk az összejövetelen (Héb 10:24). Ezek a szavak arra utalnak, hogy bár nem ütjük bele az orrunkat mások dolgába, jó, ha igyekszünk megismerni és megérteni a testvéreinket, akiknek szükségük lehet gyakorlati, érzelmi vagy szellemi támogatásra. Nem csak a vének és a kisegítőszolgák felelőssége, hogy segítsenek a gyülekezet tagjainak. Természetesen vannak olyan helyzetek, amelyekkel kifejezetten ilyen testvéreknek kell foglalkozniuk (Gal 6:1). Azonban mindannyian segíthetünk az idősebb személyeknek, vagy egész családoknak is, akik valamilyen nehézségen mennek keresztül.

Támogasd őket érzelmileg, amikor az élet aggodalmaival küzdenek

Salvatore esete jól mutatja ezt. Súlyos anyagi nehézségek miatt kénytelen volt felszámolni a vállalkozását, sőt el kellett adnia az otthonukat, és sok családi vagyontárgyat is. Nem tudta, hogyan fogják átvészelni a változásokat. A gyülekezetükben egy másik család látta, hogy milyen szorult helyzetbe kerültek. Ezért anyagilag támogatták őket, és segítettek munkát találni Salvatorénak és a feleségének. Sok estét töltöttek a családdal, meghallgatták és bátorították őket. Bár egy aggodalmakkal teli időszak van a hátuk mögött, a két család között életre szóló barátság alakult ki, és sok jó élménnyel gazdagodtak.

Nekünk, igaz keresztényeknek, a vallásunk nem magánügy. Jézus példáját követve mindenkinek el kell mondanunk a Bibliában lévő csodálatos ígéreteket. Akár meg tudjuk tenni, hogy szükségterületre költözünk, akár nem, mindannyian törekedhetünk rá, hogy amennyire csak tőlünk telik, tegyünk jót mindenkivel. Erre biztosan találunk lehetőséget a saját gyülekezetünkben (Gal 6:10). Így boldogok leszünk, hogy adhatunk másoknak, és „továbbra is gyümölcsöt [fogunk teremni] minden jó cselekedetben” (Kol 1:10; Csel 20:35).