Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2016. JANUÁR 

„Veletek megyünk”

„Veletek megyünk”

„Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (ZAK 8:23)

ÉNEKEK: 65., 122.

1–2. a) Mit jövendölt Jehova napjainkra? b) Milyen kérdésekre keresünk választ ebben a cikkben? (Lásd a képet a cikk elején.)

JEHOVA ezt jövendölte a mi időnkről: „Azokban a napokban mindenféle nyelvű nemzetek közül tíz ember ragadja meg, igen, megragadja egy zsidó férfi ruhájának szárnyát, és ezt mondja: »Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«” (Zak 8:23). A jelképes tíz emberhez hasonlóan a földi reménységű keresztények megragadják „egy zsidó férfi ruhájának szárnyát”. Büszkék rá, hogy Isten Izraelének szellemmel felkent tagjaihoz csatlakozhatnak, mert tudják, hogy Jehova áldása van a felkenteken (Gal 6:16).

2 Zakariás prófétához hasonlóan Jézus is rámutatott, hogy milyen felüdítő egységet fog tapasztalni Isten népe. Azt mondta, hogy a követői két csoportba tartoznak, a kicsiny nyájba és a más juhok közé, mégis „e g y nyáj lesznek e g y pásztorral” (Ján 10:16; Luk 12:32). A két csoport kapcsolata azonban felvet néhány kérdést: 1. A más juhokhoz tartozóknak tudniuk kell az összes ma élő felkent nevét? 2. Hogyan gondolkodjanak magukról a felkent keresztények? 3. Ha a gyülekezetedben valaki elkezdi magához venni  az emlékjegyeket, hogyan gondolkozz erről? 4. Kell-e aggódnod amiatt, hogy nő azoknak a száma, akik magukhoz veszik az emlékjegyeket? Keressük meg a választ ezekre a kérdésekre.

KELL-E TUDNUNK AZ ÖSSZES MA ÉLŐ FELKENT NEVÉT?

3. Miért nem lehet biztosan tudni, hogy ki fog a 144 000-hez tartozni?

3 Vajon a más juhokhoz tartozóknak tudniuk kell az összes ma élő felkent nevét? A rövid válasz az, hogy nem. Miért? Azért, mert még ha valaki égi elhívást kapott is, az még csak egy elhívás, és nem a végső elpecsételés. Ezért is támaszt Sátán hamis prófétákat, „hogy félrevezessék, ha lehet, még a választottakat is” (Máté 24:24). Senki sem tudhatja biztosan, hogy egy felkent keresztény megkapja-e az égi jutalmát, míg Jehova úgy nem dönt, hogy méltó rá. Ha így dönt, az érintett személy megkapja a végső elpecsételést valamivel azelőtt, hogy hűségben meghal, illetve valamikor a nagy nyomorúság kitörése előtt (Jel 2:10; 7:3, 14). Így hát értelmetlen lenne, ha most bárki megpróbálná kideríteni, hogy Isten szolgái közül ki fog végül a 144 000-hez tartozni. [1]

4. Ha nem lehet tudni az összes ma élő felkent nevét, hogyan tarthatunk velük?

4 Ha nem lehet biztosan tudni az összes ma élő felkent nevét, hogyan tudnak a más juhokhoz tartozók velük tartani? Érdekes, hogy Zakariás próféciája szerint a tíz jelképes ember „megragadja egy zsidó férfi ruhájának szárnyát, és ezt mondja: »Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«” Jóllehet csak egy zsidó férfiról van szó, a „veletek” névmás több emberre utal. Ezek szerint a jelképes zsidó férfi nem egyvalakit, hanem több személyt szemléltet. Ennélfogva nem szükséges minden egyes jelképes zsidót azonosítani, és vele tartani. Elég, ha a csoportot felismerjük és támogatjuk. A Szentírás sehol sem buzdít minket arra, hogy egyes embereket kövessünk, hiszen Jézus a vezetőnk (Máté 23:10).

HOGYAN GONDOLKODJANAK MAGUKRÓL A FELKENT KERESZTÉNYEK?

5. Milyen figyelmeztetést gondoljanak át alaposan a felkentek, és miért?

5 Azok, akik magukhoz veszik az emlékjegyeket az emlékünnepen, alaposan gondolják át az 1Korintusz 11:27–29-ben található figyelmeztetést. (Olvassátok fel!) Mi a lényege Pál apostol szavainak? Egy felkent keresztény méltatlanul fogyaszt az emlékjegyekből, ha nem őrzi meg a jó kapcsolatát Jehovával (Héb 6:4–6; 10:26–29). Ez a gondolat segít a felkent keresztényeknek észben tartaniuk, hogy még nem kapták meg a jutalmukat. Továbbra is „a cél felé [kell törekedniük] a díjért, amely az Isten felfelé való elhívása Krisztus Jézus által” (Fil 3:13–16).

6. Hogyan gondolkodjanak magukról a felkent keresztények?

6 Pál ihletés alatt erre kéri a felkent keresztényeket: „méltón járjatok ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívtak titeket”. Hogyan tudnak ennek eleget tenni? Pál így folytatja: „teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elviselve egymást szeretetben, komolyan igyekezve azon, hogy megtartsátok a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében” (Ef 4:1–3). Jehova szelleme az alázatot mozdítja elő, nem pedig a büszkeséget (Kol 3:12). A felkentek szerényen elismerik, hogy  nem feltétlenül kaptak többet a szent szellemből, mint a földi reménységű társaik. Nem állítják, hogy különleges tudás birtokában vannak, vagy külön kinyilatkoztatásokat kapnak, és nem próbálják bebizonyítani, hogy valamilyen szempontból különbek lennének. Ezenkívül senkinek sem sugallják, hogy ő is a felkentek közé tartozik, és magához kell vennie az emlékjegyeket, hanem alázatosan elismerik, hogy Jehova választja ki a felkenteket.

7–8. Mit nem várnak el a felkent keresztények, és miért?

7 Noha rendkívül nagy kiváltság, ha valaki égi elhívást kap, a felkent keresztények nem várják el, hogy különleges tisztelettel vegyék körül őket (Ef 1:18, 19; olvassátok fel: Filippi 2:2, 3). Jehova szelleme egyedül nekik tanúskodott az elhívásukról, senki mással nem tudatta azt. Így hát nem lepődnek meg azon, hogy némelyeknek talán nehéz elhinniük, hogy fel lettek kenve szent szellemmel. Tisztában vannak azzal a bibliai tanáccsal, hogy nem szabad csak úgy hinni annak, aki azt állítja, hogy Isten különleges felelősséggel bízta meg (Jel 2:2). Ezért semmiképpen sem használják „névjegykártyaként” a felkenetésüket, amikor bemutatkoznak valakinek. A legtöbbször nem is beszélnek róla másoknak, mert nem szeretnék magukra irányítani a figyelmet. És a rájuk váró jutalommal sem szoktak dicsekedni (1Kor 1:28, 29; olvassátok fel: 1Korintusz 4:6–8).

8 Továbbá a felkent keresztények nem gondolkodnak úgy, hogy ők egy elit klub tagjai. Nem keresnek olyanokat, akik ugyanazt a reménységet vallják, hogy erről beszélgethessenek, vagy külön csoportokban tanulmányozhassák a Bibliát (Gal 1:15–17). Ezzel ugyanis megosztottá tennék a gyülekezetet, és a szent szellem ellen munkálkodnának, amely a békét és az egységet mozdítja elő. (Olvassátok fel: Róma 16:17, 18.)

HOGYAN BÁNJ A FELKENTEKKEL?

9. Miért figyeljünk oda rá, hogy hogyan bánunk azokkal, akik magukhoz veszik az emlékjegyeket? (Lásd „ A szeretet nem viselkedik illetlenül” című részt is.)

9 Hogyan bánj egy olyan valakivel, aki magához veszi az emlékjegyeket? Jézus ezt mondta a tanítványainak: „mind testvérek vagytok.” Aztán hozzátette még: „Aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik” (Máté 23:8–12). Nem lenne hát helyes bárkit is felmagasztalni, még Krisztus felkent testvéreit sem. A Biblia arra ösztönöz, hogy utánozzuk azoknak a hitét, akik vállalják köztünk a vezetést, vagyis a vénekét, de sehol sem olvasunk olyan parancsot, hogy egy embert tegyünk meg a vezetőnknek (Héb 13:7). Igaz, a Szentírás szót ejt olyanokról, akiket „kétszeres tiszteletre” kell méltatni, de nem azért, mert felkentek, hanem mert „jól szolgálnak elöljáróként”, és „keményen dolgoznak a beszédben és a tanításban” (1Tim 5:17). Zavarba ejtő lenne azoknak, akik égi elhívást kaptak, ha mások túlságosan sokat dicsérnék vagy kiemelt figyelemmel vennék körül őket. Vagy ami még rosszabb, a különleges bánásmód miatt nehéz lenne alázatosnak maradniuk (Róma 12:3). Biztosan nem szeretnénk, ha Krisztus egyik testvére miattunk válna büszkévé (Róma 14:13).

Hogyan bánjunk egy olyan valakivel, aki magához veszi az emlékjegyeket? (Lásd a 9–11. bekezdést.)

10. Hogyan mutathatunk tiszteletet a felkentek iránt?

 10 Hogyan mutathatunk tiszteletet azok iránt, akiket Jehova felkent? Ne kérdezgessük őket a felkenetésükről, mivel ez nem tartozik ránk (1Tessz 4:11; 2Tessz 3:11). Ne feltételezzük, hogy egy felkentnek a szülei, a házastársa vagy más rokonai is felkentek. A rokoni szálaknak és a házastársi kapcsolatnak ehhez semmi köze (1Tessz 2:12). Az sem lenne jó, ha egy felkentnek a férjét vagy a feleségét faggatnánk, hogy milyen érzés, hogy a házastársa nélkül kell majd élnie a paradicsomi földön. Ezzel csak fájdalmat okoznánk neki. Teljesen biztosak lehetünk benne, hogy Jehova megnyitja majd a kezét, és kielégíti „minden élő kívánságát” (Zsolt 145:16).

11. Milyen veszélytől óvjuk meg magunkat, ha nem csodálunk egyéniségeket?

11 Ha megfelelően gondolkodunk a felkentekről, megóvjuk magunkat egy alattomos veszélytől. A Szentírás rávilágít, hogy „hamis testvérek” lopakodhatnak be a gyülekezetbe (Gal 2:4, 5; 1Ján 2:19). Előfordulhat, hogy ezek a csalók felkenteknek adják ki magukat. És az is lehet, hogy némelyik felkent keresztény hűtlenné válik (Máté 25:10–12; 2Pét 2:20, 21). Ha nem esünk abba a csapdába, hogy egyéniségeket csodáljunk, nem fognak minket eltéríteni az igazságtól az ilyenek, és nem inog meg a hitünk, ha egy ismert vagy régóta szolgáló testvér hűtlenné válik (Júd 16).

AZ EMLÉKJEGYEKBŐL FOGYASZTÓK SZÁMA

12–13. Miért ne aggódjunk az emlékjegyekből fogyasztók száma miatt?

12 Az utóbbi években nőtt a száma azoknak, akik fogyasztanak az emlékjegyekből Krisztus halálának az emlékünnepén, pedig ez a szám korábban évtizedeken át csökkent. Aggódnunk kellene emiatt? Nem. Gondoljunk át néhány szempontot.

13 „Jehova ismeri azokat, akik hozzá tartoznak” (2Tim 2:19). Akik az emlékünnep alatt megszámolják, hogy hányan veszik magukhoz az emlékjegyeket, nem tudják megítélni, hogy igazából ki égi reménységű. Az emlékjegyekből fogyasztók között azok is ott vannak, akik tévesen gondolják magukról, hogy  felkentek. Némelyek egy idő után már nem fogyasztanak a kenyérből és a borból. Mások mentális vagy érzelmi problémák miatt gondolják úgy, hogy Krisztussal fognak uralkodni az égben. Az adatok tehát nem pontosan tükrözik a földön élő felkentek számát.

14. Mit mond a Biblia arról, hogy hány felkent lesz a földön a nagy nyomorúság kitörésekor?

14 A világ számos pontján lesznek felkentek, amikor Jézus eljön, hogy elvigye őket az égbe. A Biblia ezt írja erről: „elküldi angyalait nagy trombitaszóval, azok pedig egybegyűjtik választottait a négy szél felől, az egek egyik végső határától a másik végső határáig” (Máté 24:31). Azt ugyan egyértelműen feltárja a Szentírás, hogy a felkenteknek csak egy maradéka lesz a földön az utolsó napokban, arról viszont nem ír, hogy hányan lesznek a nagy nyomorúság kitörésekor (Jel 12:17).

15–16. Mit kell megértenünk a 144 000-rel kapcsolatban?

15 Jehova dönti el, hogy a történelem folyamán mikor választja ki a felkenteket (Róma 8:28–30). Jézus halála és feltámadása után kezdte el kiválasztani őket, és úgy tűnik, hogy az első századi keresztény gyülekezet minden tagja felkent volt. Az első századtól az utolsó napok kezdetéig a magukat kereszténynek valló emberek nagy többsége hamis keresztény volt. Jézus gyomhoz hasonlította őket. Mindamellett Jehova azokban az időkben is felkent néhány hűségest, akiket Jézus a búzával szemléltetett (Máté 13:24–30). Az utolsó napokban Jehova folytatta a 144 000 tagjainak a kiválasztását. [2] És ha úgy akarja, hogy még ennek az időszaknak a vége felé is ebben a megtiszteltetésben részesít némelyeket, hogyan is vonhatnánk kétségbe a bölcsességét? (Ézs 45:9; Dán 4:35; olvassátok fel: Róma 9:11, 16). [3] Vigyázzunk, nehogy olyanok legyünk, mint azok a munkások, akik morgolódtak amiatt, hogy az uruk mennyi bért adott a 11. órában érkező munkásoknak. (Olvassátok fel: Máté 20:8–15.)

16 Nem minden égi reménységű keresztény képezi „a hű és értelmes rabszolga” részét (Máté 24:45–47). Jehova és Jézus az első században kevesek által táplált sokakat, és ma is ezt teszi. Az első században csupán néhány felkent vett részt a Keresztény Görög Iratok megírásában. Ma is csak néhány felkent keresztény lett kijelölve, hogy szellemi eledelről gondoskodjon „a kellő időben”.

17. Mit tanultál ebből a cikkből?

17 Mit tanultunk ebből a cikkből? Jehova úgy döntött, hogy két különböző jutalmat ad az embereknek: a jelképes zsidóknak égi életet, a „tíz embernek” pedig földi életet. Mindkét csoport tagjaitól ugyanolyan hűséget vár el, és azt, hogy maradjanak alázatosak. Mindnyájuknak egységesen kell szolgálniuk, és hozzá kell járulniuk a gyülekezet békéjéhez. Most, amikor az utolsó napok hamarosan véget érnek, mindannyian szolgáljunk egy nyájként Krisztus vezetése alatt!

^ [1] (3. bekezdés): A Zsoltárok 87:5, 6-ból arra következtethetünk, hogy a jövőben valószínűleg mindazoknak a neve nyilvánosságra kerül, akik feltámadnak, hogy Jézussal uralkodjanak az égben (Róma 8:19).

^ [2] (15. bekezdés): Bár a Cselekedetek 2:33 arra utal, hogy Jézus által töltetik ki a szent szellem, Jehova dönti el, hogy ki legyen felkenve a szellemével.

^ [3] (15. bekezdés): Az Őrtorony 2007. május 1-jei száma a 30–31. oldalon bővebben kifejti ezt a témát az „Olvasók kérdései” rovatban.