Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2016. ÁPRILIS 

„A kitartás. . . hadd tegye teljessé munkáját”

„A kitartás. . . hadd tegye teljessé munkáját”

„A kitartás pedig hadd tegye teljessé munkáját, hogy teljesek és minden tekintetben épek legyetek, és semminek se legyetek híján” (JAK 1:4)

ÉNEKEK: 135., 139.

1–2. a) Mit tanulhatunk Gedeontól és 300 emberétől a kitartásról? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Miért olyan fontos a kitartás a Lukács 21:19 szerint?

AZ IZRAELITA katonák kimerültek a csatában. Gedeon bíró vezetésével egész éjszaka, több mint 30 kilométeren át üldözték az ellenséget, a midiánita sereget és a szövetségeseiket. A Biblia így számol be róla, hogy mi történt ezután: „Gedeon végül megérkezett a Jordánhoz, és átkelt háromszáz emberével, akik vele voltak. Fáradtak voltak”. Csakhogy még nem nyerték meg a háborút, mivel 15 000 ellenséges katona még életben maradt. Az izraeliták, akik évek óta szenvedtek a midiánita elnyomástól, tudták, hogy most nem adhatják fel. Így hát „folytatták az üldözést”, és leigázták Midiánt (Bír 7:22; 8:4, 10, 28).

2 Mi is egy könyörtelen küzdelemben veszünk részt. Az ellenségeink között ott van Sátán, a világa és a saját gyengeségeink. Sokan évtizedek óta harcolunk, és Jehova segítségével már kivívtunk néhány győzelmet. De néha úgy érezhetjük, hogy belefáradtunk a küzdelembe, és abba, hogy várjuk ennek a rendszernek a végét. El kell ismernünk, hogy a végső győzelmet  még nem mondhatjuk magunkénak. Jézus figyelmeztetett minket, hogy az utolsó napokban súlyos próbákra és kegyetlen bánásmódra számíthatunk, de azt is elmondta, hogy a kitartásunktól függ, hogy győzünk-e. (Olvassátok fel: Lukács 21:19.) De mi is a kitartás? Mi segít kitartanunk? Mit tanulhatunk azoktól, akik a múltban kitartottak? És hogyan engedhetjük, hogy a kitartás teljessé tegye a munkáját? (Jak 1:4).

MI A KITARTÁS?

3. Mi a kitartás?

3 A Bibliában a kitartás nem pusztán annyit jelent, hogy valaki elviseli a próbákat vagy a csapásokat. A próbákkal kapcsolatos gondolatainkat és érzéseinket is magában foglalja. Egy kitartó személy bátor, állhatatos és türelmes. Egy forrásmű szerint a kitartás „az a szellem, amely nem egyszerűen beletörődéssel, hanem izzó reménységgel tud elviselni dolgokat. . . Az a tulajdonság, amely hozzásegíti az embert, hogy a viharos széllel szemben is talpon maradjon. Az az erény, amely a legkeményebb megpróbáltatást is dicsőséggé változtathatja, mert a gyötrelmen túl ott látja a célt.”

4. Miért mondhatjuk, hogy a szeretet ösztönöz a kitartásra?

4 A keresztényeket a szeretet ösztönzi a kitartásra. (Olvassátok fel: 1Korintusz 13:4, 7.) A Jehova iránti szeretetünk arra indít, hogy bármit kibírjunk, amit ő megenged (Luk 22:41, 42). A testvéreink iránti szeretetünk segít, hogy elviseljük a hibáikat (1Pét 4:8). És mivel szeretjük a házastársunkat, kiálljuk a nyomorúságot, amely még a boldog házasságokban is előfordul, és igyekszünk erősíteni a kapcsolatunkat (1Kor 7:28).

MI SEGÍT KITARTANUNK?

5. Miért Jehova tudja a legjobban, hogyan erősítsen meg minket?

5 Kérjünk erőt Jehovától. Ő „a kitartást és vigasztalást nyújtó Isten” (Róma 15:5). Egyedül ő az, aki nemcsak a problémáinkat látja át tökéletesen, de azt is, hogy milyen hatással van ránk a környezetünk, az érzelmeink és a genetikai felépítésünk. Ezért mindenki másnál jobban tudja, hogyan erősítsen meg minket, hogy képesek legyünk kitartani. A Biblia ezt írja róla: „Teljesíti az őt félők kívánságát, meghallja segélykiáltásukat, és megmenti őket” (Zsolt 145:19). De hogyan válaszol, amikor erőt kérünk tőle a kitartáshoz?

6. A Biblia ígérete szerint hogyan készíti el Jehova a kivezető utat a próbákból?

6 Olvassátok fel: 1Korintusz 10:13. Ha azt kérjük Jehovától, hogy segítsen kiállni a próbákat, ő elkészíti „a kivezető utat”. Ez vajon azt jelenti, hogy úgy irányítja az eseményeket, hogy megszűnjön a próbánk? Talán igen. De sokszor inkább arról van szó, hogy képessé tesz rá, hogy „kitartóan [tudjuk] tűrni” a próbát. Más szavakkal, erőt ad, hogy „teljesen [kitartsunk] és hosszútűrők [legyünk] örömmel” (Kol 1:11). És mivel jól ismeri a fizikai, mentális és érzelmi korlátainkat, soha nem engedi, hogy egy helyzet odáig fajuljon, hogy már ne tudjunk hűségesek maradni.

7. Szemléltesd, hogy miért van szükségünk szellemi táplálékra a kitartáshoz.

7 Erősítsük a hitünket szellemi táplálékkal. A Mount Everesten, a világ legmagasabb hegyén egy hegymászó úgy 6000 kalóriát éget el naponta, ami sokkal több, mint egy átlagos ember kalóriaigénye. Hogy bírja a mászást, és felérjen a csúcsra, annyi kalóriát kell fogyasztania, amennyit  csak lehetséges. Ehhez hasonlóan nekünk is rendszeresen minél több szellemi táplálékot kell magunkhoz vennünk, hogy ki tudjunk tartani a keresztényi úton, és elérjük a célunkat. Önfegyelemre van szükségünk, hogy időt szánjunk az olvasásra, a tanulmányozásra és az összejövetelekre. Ezek a tevékenységek azzal az eledellel erősítik a hitünket, „amely megmarad az örök életre” (Ján 6:27).

8–9. a) A Jób 2:4, 5 szerint milyen kérdés merül fel, amikor próbákat élünk át? b) Milyen jelenetet képzelj el, ha súlyos gondokkal küzdesz?

8 Tartsuk észben a feddhetetlenség vitakérdését. Amikor Jehova egyik szolgája próbákat él át, sokkal többről van szó, mint az ő szenvedéséről. Azzal, ahogyan a próbákban viselkedünk, kimutatjuk, hogy valóban a világmindenség legfőbb urának tartjuk-e Jehovát. Sátán, aki fellázadt Jehova jogos uralma ellen, így gúnyolódott: „Az ember mindenét odaadja a lelkéért. Nyújtsd csak ki a kezed, kérlek, és nyúlj hozzá még [Jób] csontjához és húsához is. Vajon nem fog-e szemtől szemben megátkozni téged?” (Jób 2:4, 5). Sátán azt állította, hogy senki sem szolgálja Jehovát önzetlen szeretetből. Vajon azóta megváltozott a véleménye? Egyáltalán nem. Jó néhány évszázaddal később így utaltak rá: „levetették [az égből] testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolja őket a mi Istenünk előtt” (Jel 12:10). Sátán nem feledkezett meg a feddhetetlenség vitakérdéséről. Alig várja, hogy elbukjunk egy próbában, és ne támogassuk tovább Isten uralmát.

9 Ha tehát valamilyen súlyos gond nyomja a válladat, képzeld magad elé a következőket: Az egyik oldalon Sátán és a démonai állnak, és azt állítják, hogy nyomás alatt össze fogsz roskadni és feladod. A másik oldalon viszont ott van Jehova, a Fia, aki már uralkodik, a feltámasztott felkentek és az angyalok sokasága. Ők drukkolnak neked, és örömmel figyelik, hogy nap mint nap kitartasz és kiállsz Jehova uralma mellett. Jehova ihletett kérése neked is szól: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Péld 27:11).

10. Hogyan utánozhatjuk Jézust, amikor próbákat élünk át?

10 Összpontosítsunk arra, hogy milyen eredménye lehet a kitartásunknak. Tegyük fel, hogy utazol valahová, és megállsz egy hosszú alagút kellős közepén. Bármerre nézel, mindenhol sötét van. Mégis bízol benne, hogy ha továbbmész, az alagút végén egyszer csak meglátod a világosságot. A problémáidat néha ugyanilyen nyomasztónak érezheted. Ez még Jézussal is előfordulhatott. Ő „ellentmondást tűrt kitartással a bűnösöktől”, megaláztatást szenvedett el, sőt, egy kínoszlopon fájdalmak között kellett meghalnia. Ez biztosan élete legsötétebb időszaka volt. Mégis eltűrte mindezt „az eléje helyezett örömért” (Héb 12:2, 3). Arra összpontosított, hogy milyen eredménye lesz a kitartásának: hozzájárulhat Isten nevének a megszenteléséhez és az uralkodási joga igazolásához. Jézus próbái átmenetiek voltak, de az égi jutalma örökké fog tartani. Lehetséges, hogy nekünk is fájdalmas, lesújtó próbákat kell átélnünk. De ne feledjük, hogy az örök élethez vezető úton ezek csak átmenetiek.

„AKIK KITARTOTTAK”

11. Miért érdemes megvizsgálni azoknak a történetét, „akik kitartottak”?

11 Nem egyedül kell kitartanunk. Péter apostol így ösztönözte a keresztényeket,  akikre Sátán bajokat zúdított: „szálljatok szembe vele, a hitben szilárdan, tudva, hogy a szenvedéseket illetően ugyanazok mennek végbe testvéreitek egész közösségében a világon” (1Pét 5:9). Azoknak a történetéből, „akik kitartottak”, megtanulhatjuk, hogyan lehetünk állhatatosak. A példájukat látva bízhatunk abban, hogy nekünk is sikerülhet, és hogy a hűségünk el fogja nyerni a jutalmát (Jak 5:11). Vizsgáljunk meg néhány példát. 1

12. Mit tanulhatunk az Éden-kertet őrző kerubok példájából?

12 A kerubok. Néhány olyan szellemteremtmény, akit emberek is láthattak, nagyon jó példával járt elöl, mivel kitartóan végzett egy nehéz megbízatást. Jehova Isten „az Éden kertjének keleti oldalára kerubokat állított, és egy szüntelenül forgó kard lángoló pengéjét, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat” (1Móz 3:24). 2 Ezeknek a keruboknak eredetileg nem ez volt a feladatuk, hiszen a bűn és a lázadás sem volt része Jehova szándékának. Mégsem olvasunk olyasmit, hogy a kerubok, akik magas rangú szellemteremtmények, panaszkodtak volna, hogy méltóságon alulinak tartják ezt a megbízatást. Nem unták meg és nem adták fel, hanem engedelmesen kitartottak, míg be nem fejeződött a munkájuk, talán az özönvíz idején, több mint 1600 évvel később.

13. Mi segített Jóbnak elviselni a próbáit?

13 Jób patriarcha. Ha egy barátod vagy egy családtagod beléd gázolt a szavaival, súlyos betegséggel küzdesz, vagy egy hozzátartozódat gyászolod, vigaszt meríthetsz Jób példájából (Jób 1:18, 19; 2:7, 9; 19:1–3). Bár nem tudta, miért éri annyi baj, nem adta át magát a kétségbeesésnek. Mi segített neki? Egyebek közt az, hogy „félte az Istent” (Jób 1:1). Eltökélte, hogy mindenképpen Jehovának tetszően fog élni, akár kedvezőek a körülmények, akár nem. Jehova elgondolkodtatta, hogy a szent szelleme által már mennyi csodálatos dolgot vitt véghez. Jób ezután még inkább bízott benne, hogy Jehova a megfelelő időben megszünteti a próbáit (Jób 42:1, 2). És így is történt. „Jehova visszájára fordította Jób fogságát. . ., sőt Jehova kétannyit adott Jóbnak mindenből, amije azelőtt volt.” Jób még sokáig élt, és elégedett volt az életével (Jób 42:10, 17).

14. A 2Korintusz 1:6 szerint hogyan segített másoknak Pál példája?

14 Pál apostol. Az igaz imádat ellenségei akadályozzák a szolgálatodat, vagy talán üldöznek is? Gyülekezeti vénként vagy  körzetfelvigyázóként súlyos felelősségeket viselsz? Ha igen, akkor gondolj Pál példájára. Neki sok mindent kellett elszenvednie az ádáz üldözőitől, és a gyülekezetek miatt is emésztette magát nap mint nap (2Kor 11:23–29). Ennek ellenére nem adta fel, és a példája másokba is erőt öntött. (Olvassátok fel: 2Korintusz 1:6.) Mi is gondoljunk arra, hogy a nehézségek elviselésével másokat is kitartásra ösztönözhetünk.

HAGYOD, HOGY A KITARTÁS TELJESSÉ TEGYE A MUNKÁJÁT?

15–16. a) Milyen munkát kell teljessé tennie a kitartásnak? b) Mondj példákat arra, hogy mit jelent hagyni, hogy a kitartás teljessé tegye a munkáját.

15 Jakab ihletés alatt azt írta, hogy „a kitartás. . . hadd tegye teljessé munkáját”. Milyen munkáról van itt szó? A kitartás segít nekünk, „hogy teljesek és minden tekintetben épek [legyünk], és semminek se [legyünk] híján” (Jak 1:4). A próbák gyakran felszínre hozzák a gyengeségeinket, vagyis azokat a jellemvonásainkat, amelyeken még csiszolnunk kell. Ha kitartunk a próbákban, a keresztényi egyéniségünk teljesebbé válik. Például lehet, hogy türelmesebbek, hálásabbak vagy könyörületesebbek leszünk.

Amikor kitartunk a próbákban, teljesebbé válik a keresztényi egyéniségünk (Lásd a 15. és 16. bekezdést.)

16 Mivel a kitartás teljessé tudja tenni azt a fontos munkát, hogy formálja az egyéniségünket, ne alkudjunk meg a bibliai alapelvekben, csak hogy megszabaduljunk egy próbától. Például ha tisztátalan gondolatokkal küzdesz, ne engedj a kísértésnek, hanem imádkozz, hogy nemet tudj mondani az ilyen vágyaknak. Így megerősödik az önuralmad. Egy nem Tanú családtagod ellenzi a hitedet? A nyomás ellenére határozd el, hogy továbbra is teljes szívedből gyakorlod az imádatot. Ez azt eredményezi majd, hogy jobban fogsz bízni Jehovában. Ne feledd: csak úgy nyerhetjük el Isten tetszését, ha kitartunk (Róma 5:3–5; Jak 1:12).

17–18. a) Szemléltesd, hogy miért fontos mindvégig kitartani. b) Miben vagyunk biztosak, ahogy közeleg a vég?

17 Nem csak egy bizonyos ideig kell kitartanunk, hanem mindvégig. Képzeljük el, hogy felborul egy hajó. Az utasoknak ki kell úszniuk a partra, hogy életben maradjanak. Az, aki a parttól néhány méterre adja fel, hasonló sorsra jut, mint az, aki már sokkal hamarabb feladta. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy egészen az új világ elérkezéséig kitartunk. Az életünk múlik ezen. Úgy gondolkodunk, mint Pál apostol, aki kétszer is kijelentette: „nem adjuk fel” (2Kor 4:1, 16).

18 Teljesen biztosra vehetjük, hogy Jehova segíteni fog mindvégig kitartani. Egyetértünk Pál szavaival: „mindezekből teljesen győztesen kerülünk ki az által, aki szeretett minket. Mert meg vagyok győződve róla, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem kormányzatok, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi más a teremtésből nem lesz képes elválasztani minket az Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van” (Róma 8:37–39). Igaz, időnként el fogunk fáradni. Mégis tartsunk ki mindvégig, mint Gedeon és az emberei, akik „folytatták az üldözést” (Bír 8:4).

^ 1 11. bekezdés: Arról is bátorító olvasni, hogy a mi időnkben hogyan tartott ki Isten népe. Például az 1992-es, az 1999-es és a 2008-as évkönyv hiterősítő beszámolót közöl az etiópiai, malawi és oroszországi testvéreinkről.

^ 2 12. bekezdés: A Biblia nem közli, hogy hány kerubot bíztak meg ezzel a feladattal.