Vannak nehézségek, melyeket egyelőre sem elkerülni, sem megoldani nem tudunk. Ha például krónikus betegségben szenvedünk, vagy elveszítünk valakit, akit szeretünk, nem tehetünk mást, mint hogy megpróbálunk együtt élni az ezzel járó fájdalommal. Ilyen helyzetben is segíthet a Biblia?

KRÓNIKUS BETEGSÉG

Rose ezt mondja: „Egy örökletes betegség miatt állandóan erős fájdalmaim vannak. Ez nagyon megnehezíti a mindennapjaimat.” Rose-t nagyon aggasztotta, hogy a betegsége miatt időnként nagyon nehezen tud összpontosítani, és ilyenkor a Biblia tanulmányozására és Isten szolgálatára sem marad ereje. De sokat segítettek neki Jézus szavai, melyek a Máté 19:26-ban vannak feljegyezve: „Istennél minden lehetséges.” Rose felismerte, hogy nemcsak egyféleképpen lehet tanulni. Mivel a fájdalmai miatt időnként szinte egyáltalán nem tud olvasni, hangfelvételeket kezdett hallgatni a Bibliáról és a bibliai kiadványokról. * „Ezek nélkül nem is tudom, hogyan tudtam volna közel maradni Istenhez” – mondja Rose.

Ha elkeseredik amiatt, hogy már sok mindent nem tud megtenni, a 2Korintusz 8:12 szavai megvigasztalják: „Mert ha a készség megvan már, az leginkább aszerint elfogadható, amije van az embernek, nem aszerint, amije nincs.” Ez arra emlékezteti Rose-t, hogy Isten örül annak, amit meg tud tenni, mivel a körülményeihez képest a tőle telhető legtöbbet adja.

 GYÁSZ

Sophia, akit már idéztünk, így emlékszik vissza: „Amikor a 18 éves lányom meghalt, úgy éreztem, képtelen vagyok tovább élni, és hogy már semmi sem lesz olyan, mint volt.” A Zsoltárok 94:19 szavai erőt öntöttek belé. A zsoltáríró ezt mondta Istennek: „Amikor megsokasodtak bennem nyugtalanító gondolataim, a te vigasztalásaid simogatták lelkemet.” Sophia ezt mondja: „Imádkoztam Jehovához, hogy segítsen olyan elfoglaltságokat találnom, melyek enyhítik valamelyest a fájdalmamat.”

Sophia ettől kezdve az ideje nagy részét önkéntes munkára fordította. Idővel felismerte, hogy bár megtörtnek érzi magát, még mindig tud segíteni az embereknek. A szavaival élve, ahogy egy törött zsírkréta is jó arra, hogy színezzenek vele, úgy ő is sokat tehet másokért. Így emlékszik vissza: „Ráébredtem, hogy amikor bibliai gondolatokkal próbáltam vigasztalni azokat, akikkel tanulmányoztam a Bibliát, valójában Jehova vigasztalt engem.” Sophia összegyűjtötte, hogy kikről ír a Biblia, akik mélyen gyászoltak. „Mindannyiukra jellemző volt, hogy kitartóan imádkoztak” – mondta. Azt is megértette, hogy csak úgy kaphatunk választ az imáinkra, ha olvassuk a Bibliát.

A Biblia tanulmányozásából azt is megtanulta, hogy a jövőre összpontosítson, ne a múltra. A Cselekedetek 24:15-ben megfogalmazott reménység megvigasztalja: „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.” Mennyire biztos Sophia abban, hogy Jehova fel fogja támasztani a lányát? Ezt mondja: „Szinte már látom magam előtt, ahogy találkozok a lányommal. Ez olyan biztos, mintha égi Atyám már ki is tűzte volna ennek a napját. Elképzelem, ahogy a lányommal együtt üldögélünk a kertünkben, és ez épp olyan valóságos, mint a születése napja, amikor először megláttam, és megszerettem.”

^ 4. bek. A jw.org weboldalon számos hangfelvétel elérhető.

A Biblia még a legnehezebb időkben is vigaszt nyújthat