Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Idejétmúlt, vagy megelőzte a korát?

Idejétmúlt, vagy megelőzte a korát?

TUDOMÁNY

A BIBLIA NEM TUDOMÁNYOS KÉZIKÖNYV, A MEGÁLLAPÍTÁSAI MÉGIS JÓVAL MEGELŐZTÉK A KORUKAT. NÉZZÜNK ERRE NÉHÁNY PÉLDÁT.

Volt kezdete a világegyetemnek?

Neves tudósok sokáig meggyőződéssel állították, hogy nem. De ma már általánosan elismerik, hogy volt kezdete a világegyetemnek. A Biblia mindig is ezen az állásponton volt (1Mózes 1:1).

Milyen a föld alakja?

Az ókorban sokan azt gondolták, hogy a föld lapos. Az i. e. V. században görög tudósok vetették fel először, hogy a föld gömb alakú. De a bibliaíró Ézsaiás már jóval azelőtt, az i. e. VIII. században utalt a föld kerekségére. Egy olyan szót használt, melyet úgy is lehet fordítani, hogy gömb alakú (Ézsaiás 40:22).

Pusztulás felé haladnak az égitestek?

Az i. e. IV. században élt görög tudós, Arisztotelész azt tanította, hogy csak a földön van pusztulás, de a csillagos ég sosem változik, nem hanyatlik. Ez sok évszázadon át elfogadott nézet volt. Majd a XIX. században a tudósok megfogalmazták az entrópiaelméletet, mely szerint minden anyag – akár az égben, akár a földön – a pusztulás felé halad. Az elmélet egyik képviselője, Lord Kelvin megjegyezte, hogy a Biblia a következőket írja az égről és a földről: „mind elkopnak, akár a ruha” (Zsoltárok 102:25, 26). Összhangban azzal, amit a Biblia ír, hitt abban, hogy Isten meg tudja óvni az alkotásait a pusztulástól (Prédikátor 1:4).

Mi tartja a helyén a földünket és a többi bolygót?

Arisztotelész azt vallotta, hogy az égitestek kristályszférákra vannak rögzítve, a szférák szorosan körülfogják egymást, és legbelül található a föld. A XVIII. századra a tudósok elismerték, hogy a csillagok és a bolygók valószínűleg a semmiben függnek. De Jób könyvében, melyet már az i. e. XV. században megírtak, azt olvashatjuk, hogy a Teremtő a semmire függesztette a földet (Jób 26:7).

 ORVOSTUDOMÁNY

BÁR A BIBLIA NEM ORVOSI KÉZIKÖNYV, ÍR OLYAN EGÉSZSÉGET ÉRINTŐ ALAPELVEKRŐL, MELYEK MEGELŐZTÉK A KORUKAT.

A betegek elkülönítése

A mózesi törvény előírta, hogy a leprás betegeket el kell különíteni. Az orvosok csak a középkori járványok idején kezdték alkalmazni ezt az elvet, melyet a mai napig hatékonynak tartanak (Mózes 3. könyve 13. és 14. fejezet).

Kézmosás holttestek érintése után

A XIX. század végéig gyakran előfordult, hogy az orvosok a holttestek boncolása után foglalkoztak a páciensekkel, anélkül hogy kezet mostak volna. Ez számos ember halálát okozta. Ám a mózesi törvény szertartásilag tisztátalannak nyilvánította azt, aki holttestet érintett. Azt is előírta, hogy az ilyen esetekben vízzel kell megtisztulni. Ezeknek a vallásos szertartásoknak minden bizonnyal jó hatásuk volt az egészségre (4Mózes 19:11, 19).

Az ürülék eltávolítása

Évente több mint félmillió gyerek hal meg hasmenéses betegségben, főként az ürülék nem megfelelő eltávolítása miatt. A mózesi törvény szerint az ürüléket el kellett temetni, távol az emberek lakóhelyétől (5Mózes 23:13).

A körülmetélés ideje

Isten törvénye előírta, hogy a fiúgyermekeket a nyolcadik napon kell körülmetélni (3Mózes 12:3). Az újszülött csecsemőknél a véralvadás az első hét után áll be a normális szintre. Mivel a bibliai időkben még nem voltak ismertek a modern orvosi eljárások, bölcs dolog volt várni egy hetet az újszülöttek körülmetélésével.

Összefüggés van a fizikai és érzelmi egészségünk között

Kutatóorvosok és szakértők szerint a pozitív érzések, például az öröm és a hála, vagy a bizakodó, megbocsátó szemléletmód jó hatással vannak az egészségünkre. A Biblia ezt írja: „Az örömteli szív jó orvosság, de a megtört szellem kiszárítja a csontokat” (Példabeszédek 17:22).