Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Őrtorony (tanulmányozásra szánt kiadás)  |  2017. február

Olvasók kérdései

Olvasók kérdései

Pál apostol azt írta, hogy Jehova „nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni” (1Kor 10:13). Vajon ez azt jelenti, hogy Jehova előre megállapítja, hogy mit bírunk ki, és aztán ő szabja meg, hogy milyen próbák érjenek minket?

Gondoljunk bele, mit jelentene ez. Egy testvér, akinek a fia öngyilkos lett, ezt kérdezte: „Jehova előre felmérte, hogy a feleségem és én képesek leszünk elviselni, hogy a fiunk megöli magát? Azért történt, mert Isten úgy látta, hogy kibírjuk?” Van-e okunk azt hinni, hogy Jehova ilyen kézzelfoghatóan irányítja az eseményeket az életünkben?

Ha alaposabban megvizsgáljuk Pálnak az 1Korintusz 10:13-ban feljegyzett szavait, erre a következtetésre juthatunk: a Szentírásból nem támasztható alá az a gondolat, hogy Jehova előre felméri, hogy mit bírunk ki, és ez alapján meghatározza, hogy milyen próbák érjenek minket. Nézzünk meg négy szempontot, amely segít tisztán látni ebben a kérdésben.

Először is, Jehova szabad akaratot adott az embereknek. Azt szeretné, hogy magunk döntsük el, hogyan élünk (5Móz 30:19, 20; Józs 24:15). Ha a helyes utat választjuk, bízhatunk benne, hogy Jehova irányítani fogja a lépteinket (Péld 16:9). De ha rossz útra térünk, szembe kell néznünk a következményekkel (Gal 6:7). Ha Jehova eldöntené, hogy milyen próbáink legyenek, azzal nem korlátozná a szabad akaratunkat?

Másodszor, Jehova nem óv meg minket az előre nem látható eseményektől (Préd 9:11). Előfordul, hogy súlyos következményekkel járó baleset ér minket, mert rosszkor vagyunk rossz helyen. Jézus megemlítette, hogy 18 ember meghalt, amikor egy torony rájuk dőlt. Rámutatott, hogy ez a tragikus esemény nem Isten akaratából történt (Luk 13:1–5). Vajon észszerű lenne azt gondolni, hogy Isten előre meghatározza, hogy egy véletlen tragédiában ki maradjon életben, és ki haljon meg?

Harmadszor, személy szerint mindnyájunkat érint a feddhetetlenség vitakérdése. Sátán Jehova összes szolgájának a feddhetetlenségét kétségbe vonta, és azt állította, hogy ha próbák érnek bennünket, nem maradunk hűségesek Jehovához (Jób 1:9–11;  2:4; Jel 12:10). Ha Jehova megóvna minket bizonyos próbáktól, mert úgy ítélné meg, hogy nem tudjuk őket elviselni, az alátámasztaná Sátán vádját, mely szerint csak érdekből szolgáljuk Istent.

Negyedszer, Jehovának nem kell mindent előre tudnia, ami történni fog velünk. Az az elgondolás, hogy Isten előre meghatározza a próbáinkat, azt feltételezi, hogy ő mindent tud a jövőnkről. Ez azonban nincs összhangban a Szentírással. Isten természetesen képes a jövőbe látni (Ézs 46:10). De a Biblia szerint nem minden esetben használja ezt a képességét (1Móz 18:20, 21; 22:12). Az előretudás képességével olyan módon él, hogy közben tiszteletben tartja a szabad akaratunkat. Ez nem meglepő, hiszen olyan Istennek ismerjük őt, akinek értékes a szabadságunk, és aki tökéletes egyensúlyban tartja a tulajdonságait (5Móz 32:4; 2Kor 3:17).

Akkor hogyan értsük azt a kijelentést, hogy „Isten. . . nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni”? Pál itt nem arról beszél, hogy mit tesz Jehova a próbák előtt, hanem arról, hogy mit tesz a próbák alatt. * Az apostol szavai arról biztosítanak, hogy bármilyen megpróbáltatással kell is szembenéznünk, Jehova fenntart minket, ha bízunk benne (Zsolt 55:22). Ez a vigasztaló gondolat két alapigazságra épül.

Először is, a minket érő próbák általánosak az embereknél, vagyis most még vele járnak az élettel. Képesek vagyunk elviselni őket, de csak akkor, ha Istenre támaszkodunk (1Pét 5:8, 9). Az 1Korintusz 10:13 előtti versekben Pál arról írt, hogy milyen próbákat éltek át az izraeliták a pusztában (1Kor 10:6–11). Egyik próba sem volt rendkívüli, vagy olyan, amellyel ne tudtak volna megbirkózni a hűséges izraeliták. Pál négyszer is úgy fogalmaz, hogy „egyesek” közülük engedetlenné váltak. Igen, némelyik izraelita sajnos engedett a helytelen vágyainak, mert nem ragaszkodott Istenhez.

Másodszor, „hű az Isten”. Ha arról olvasunk, hogy hogyan bánt Isten a népével, egyértelműen láthatjuk, hogy szerető-kedvességet tanúsít „azok iránt, akik szeretik őt, és megtartják parancsolatait” (5Móz 7:9). A beszámolókból az is kiderül, hogy Isten mindig megtartja az ígéreteit (Józs 23:14). A múltban tanúsított hűsége alapján azok, akik szeretik őt, és engedelmeskednek neki, bízhatnak benne, hogy állja a szavát a következő két dologban: 1. nem engedi, hogy bármilyen próba annyira elhatalmasodjon, hogy már ne lehessen elviselni, és 2. „a kivezető utat is elkészíti”.

Jehova „megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban”

Hogyan készíti el a kivezető utat Jehova azoknak, akik rá tekintenek a próbáikban? Természetesen megteheti, hogy egyszerűen megszünteti a próbát, ha ez az akarata. De idézzük csak fel Pál szavait: „a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni.” Tehát sok esetben úgy készíti el a kivezető utat, hogy megadja, amire szükségünk van ahhoz, hogy ki tudjuk állni a próbákat. Nézzük, mit tesz értünk:

  • „Megvigasztal bennünket minden nyomorúságunkban” (2Kor 1:3, 4). Jehova megnyugtatja az elménket és a szívünket a Szava, a szent szelleme és a hű rabszolgától kapott szellemi táplálék által (Máté 24:45; Ján 14:16; Róma 15:4).

  • Vezetést nyújthat a szent szellemével (Ján 14:26). A próbákban a szent szellem segíthet nekünk felidézni olyan bibliai történeteket és alapelveket, amelyek megmutatják a jó irányt.

  • Felhasználhatja az angyalokat a támogatásunkra (Héb 1:14).

  • A hívőtársaink által is tud bátorítani, akik a szavaikkal és a tetteikkel „erősítő segítséggé” lehetnek nekünk (Kol 4:11).

Hogyan összegezhetnénk, hogy mit jelentenek az 1Korintusz 10:13-ban feljegyzett szavak? Jehova nem határozza meg előre, hogy milyen próbák érjenek minket. De ha felmerül valamilyen nehézség, biztosak lehetünk benne, hogy amíg bízunk Jehovában, ő nem engedi, hogy elviselhetetlenné váljon egy próba, és mindig elkészíti a kivezető utat, hogy ki tudjunk tartani. Milyen megnyugtató gondolat!

^ 2. bek. A „kísértésnek” fordított görög szó ’próbát’ is jelenthet.