Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2015. DECEMBER 

Megérkeztek a bálnák!

Megérkeztek a bálnák!

Minden év július elején nőstény déli bálnák (Eubalaena australis) érkeznek a brazíliai Santa Catarina állam déli partjaihoz. Ez a simabálna-féle több ezer kilométerrel távolabb él, a déli félteke 30. és 60. szélességi foka között. A nőstények azért jönnek Brazília sekély, part menti vizeihez, hogy világra hozzák borjaikat, és gondoskodjanak róluk. A helyieknek és a turistáknak hónapokon át lehetőségük van rá, hogy a partról és a sziklákról nézzék, amint a nőstény bálnák és a borjaik pihennek vagy éppen játszadoznak a vízben. *

A tenger óriás akrobatái

Egy nőstény déli bálna testhossza akár 16 méter is lehet, vagyis olyan hosszú, mint egy csuklós busz. A súlya a 80 tonnát is elérheti. Hatalmas teste általában fekete, a hasán pedig fehér foltok is lehetnek. Feje hatalmas, a teljes testhossz egynegyedét teszi ki. A szája hosszú és ívelt. Nincs hátúszója, míg némely másik bálnafajnak igen. Miközben úszik, széles és szimmetrikus farokuszonyát le-föl mozgatja, nem pedig oldalirányba, ahogy a halak. Az uszonyaival változtat irányt, ahhoz hasonlóan, ahogy egy repülőgép a szárnyaival.

Meglepő, de a déli bálnák óriási testük ellenére hihetetlenül hajlékonyak, és lenyűgöző akrobatamutatványokra képesek. Láthatjuk őket, amint hosszú ideig csak a farokuszonyuk áll ki a vízből, vagy épp erősen csapkodják vele a vizet, és gyakran előfordul az is, hogy kivetődnek a vízből, majd nagyot csobbanva hanyatt zuhannak vissza. Ez utóbbit messziről is jól látni.

 Különleges ismertetőjegyeik

Fejükön sárgásfehér színű, durva felületű bőrkeményedésfoltok vannak. Ezeken a bőrkeményedéseken kisebb rákok (Cyamidae család) telepednek meg, melyeket bálnatetveknek is neveznek. „A bőrkeményedésfoltok mintázata egyedi – számol be róla Karina Groch, aki a sima bálnák brazil kutatója. – Ahogy az ujjlenyomatunk is egyedi, úgy a déli bálnáknál is jó azonosító ez a mintázat. Fotókat készítünk a partjainknál felbukkanó bálnák mintázatáról, majd a fotókat katalógusba rendezzük.”

A biológusok szerint nem könnyű meghatározni a sima bálnák életkorát, amikor elpusztulnak, mert nincsenek fogaik. Úgy becsülik, hogy legalább 65 évig élnek. *

Különös étkezési szokás

A déli bálna apró rákokkal táplálkozik. A felső állkapcsa mindkét oldaláról szilák lógnak le. A több száz bolyhos szila olyan, mint valami szűrőberendezés. A bálna úszás közben kitátja a száját, és ahogy a víz keresztülfolyik a szilákon, fennakadnak rajta a kis zsákmányállatkák. Naponta így akár két tonna rákot is elfogyaszt.

A déli bálnák az Antarktisz körüli vizekben töltik a nyarat (január–február), itt táplálkoznak, és vastag zsírréteget növesztenek. Ez a zsírréteg kiváló hőszigetelő, amikor hideg vizekben úsznak, valamint rendkívül jó tápanyagraktár is a vándorlásuk során.

Miért vadásztak rájuk?

A XVIII. századtól kezdve a déli féltekén sokfelé vadásztak déli bálnákra. De miért pont a déli bálnákra? Mert lassan úsznak, és így könnyű volt elejteni őket. Még akkor is, ha törékeny facsónakokkal és kézi szigonyokkal támadtak rájuk. Azért is érdemes volt vadászni őket, mert a déli bálna, más bálnákkal szemben, elejtés után a rendkívül vastag zsírréteg miatt a vízfelszínen lebegett. Így a bálnavadászok könnyedén a partra tudták húzni őket.

Akkoriban a bálnazsír és a szila keresett árucikk volt. A bálnazsírt gyakran használták utcai lámpákhoz, és kenőanyagként is. A szilát számos tárgy készítéséhez felhasználták, például fűzőkhöz, ostorokhoz és esernyőkhöz. Egyetlen bálna szilái fedezték a vadászat minden költségét.

A XX. század elején a túlzott mértékű vadászat miatt jelentősen csökkent a déli bálnák száma. Végül nem érte meg bálnára vadászni. Brazíliában az utolsó bálnaüzem 1973-ban zárt be. Néhány simabálna-faj állománya lassan növekedésnek indult, míg más fajok továbbra is rendkívül veszélyeztetettek.

A déli bálna nagyszerűen bizonyítja, mennyire bonyolult és változatos a földünk élővilága. Arról tanúskodik, milyen bölcs és hatalmas tervező alkotta, aki nem más, mint Jehova Isten (Zsoltárok 148:7).

^ 2. bek. Part közeli borjadzóhelyek találhatók még Argentína, Ausztrália, a Dél-afrikai Köztársaság és Uruguay partjainál is, valamint az Auckland-szigeteknél.

^ 8. bek. A tudósok a simabálna-félék között több fajt különböztetnek meg. Az Eubalaena australis a déli féltekén él, míg például az Eubalaena glacialis és az Eubalaena japonica az északi féltekén.