Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2015. DECEMBER 

Megérkeztek a bálnák!

Megérkeztek a bálnák!

Minden év július elején nőstény déli bálnák (Eubalaena australis) érkeznek a brazíliai Santa Catarina állam déli partjaihoz. Ez a simabálna-féle több ezer kilométerrel távolabb él, a déli félteke 30. és 60. szélességi foka között. A nőstények azért jönnek Brazília sekély, part menti vizeihez, hogy világra hozzák borjaikat, és gondoskodjanak róluk. A helyieknek és a turistáknak hónapokon át lehetőségük van rá, hogy a partról és a sziklákról nézzék, amint a nőstény bálnák és a borjaik pihennek vagy éppen játszadoznak a vízben. *

A tenger óriás akrobatái

Egy nőstény déli bálna testhossza akár 16 méter is lehet, vagyis olyan hosszú, mint egy csuklós busz. A súlya a 80 tonnát is elérheti. Hatalmas teste általában fekete, a hasán pedig fehér foltok is lehetnek. Feje hatalmas, a teljes testhossz egynegyedét teszi ki. A szája hosszú és ívelt. Nincs hátúszója, míg némely másik bálnafajnak igen. Miközben úszik, széles és szimmetrikus farokuszonyát le-föl mozgatja, nem pedig oldalirányba, ahogy a halak. Az uszonyaival változtat irányt, ahhoz hasonlóan, ahogy egy repülőgép a szárnyaival.

Meglepő, de a déli bálnák óriási testük ellenére hihetetlenül hajlékonyak, és lenyűgöző akrobatamutatványokra képesek. Láthatjuk őket, amint hosszú ideig csak a farokuszonyuk áll ki a vízből, vagy épp erősen csapkodják vele a vizet, és gyakran előfordul az is, hogy kivetődnek a vízből, majd nagyot csobbanva hanyatt zuhannak vissza. Ez utóbbit messziről is jól látni.

 Különleges ismertetőjegyeik

Fejükön sárgásfehér színű, durva felületű bőrkeményedésfoltok vannak. Ezeken a bőrkeményedéseken kisebb rákok (Cyamidae család) telepednek meg, melyeket bálnatetveknek is neveznek. „A bőrkeményedésfoltok mintázata egyedi – számol be róla Karina Groch, aki a sima bálnák brazil kutatója. – Ahogy az ujjlenyomatunk is egyedi, úgy a déli bálnáknál is jó azonosító ez a mintázat. Fotókat készítünk a partjainknál felbukkanó bálnák mintázatáról, majd a fotókat katalógusba rendezzük.”

A biológusok szerint nem könnyű meghatározni a sima bálnák életkorát, amikor elpusztulnak, mert nincsenek fogaik. Úgy becsülik, hogy legalább 65 évig élnek. *

Különös étkezési szokás

A déli bálna apró rákokkal táplálkozik. A felső állkapcsa mindkét oldaláról szilák lógnak le. A több száz bolyhos szila olyan, mint valami szűrőberendezés. A bálna úszás közben kitátja a száját, és ahogy a víz keresztülfolyik a szilákon, fennakadnak rajta a kis zsákmányállatkák. Naponta így akár két tonna rákot is elfogyaszt.

A déli bálnák az Antarktisz körüli vizekben töltik a nyarat (január–február), itt táplálkoznak, és vastag zsírréteget növesztenek. Ez a zsírréteg kiváló hőszigetelő, amikor hideg vizekben úsznak, valamint rendkívül jó tápanyagraktár is a vándorlásuk során.

Miért vadásztak rájuk?

A XVIII. századtól kezdve a déli féltekén sokfelé vadásztak déli bálnákra. De miért pont a déli bálnákra? Mert lassan úsznak, és így könnyű volt elejteni őket. Még akkor is, ha törékeny facsónakokkal és kézi szigonyokkal támadtak rájuk. Azért is érdemes volt vadászni őket, mert a déli bálna, más bálnákkal szemben, elejtés után a rendkívül vastag zsírréteg miatt a vízfelszínen lebegett. Így a bálnavadászok könnyedén a partra tudták húzni őket.

Akkoriban a bálnazsír és a szila keresett árucikk volt. A bálnazsírt gyakran használták utcai lámpákhoz, és kenőanyagként is. A szilát számos tárgy készítéséhez felhasználták, például fűzőkhöz, ostorokhoz és esernyőkhöz. Egyetlen bálna szilái fedezték a vadászat minden költségét.

A XX. század elején a túlzott mértékű vadászat miatt jelentősen csökkent a déli bálnák száma. Végül nem érte meg bálnára vadászni. Brazíliában az utolsó bálnaüzem 1973-ban zárt be. Néhány simabálna-faj állománya lassan növekedésnek indult, míg más fajok továbbra is rendkívül veszélyeztetettek.

A déli bálna nagyszerűen bizonyítja, mennyire bonyolult és változatos a földünk élővilága. Arról tanúskodik, milyen bölcs és hatalmas tervező alkotta, aki nem más, mint Jehova Isten (Zsoltárok 148:7).

^ 2. bek. Part közeli borjadzóhelyek találhatók még Argentína, Ausztrália, a Dél-afrikai Köztársaság és Uruguay partjainál is, valamint az Auckland-szigeteknél.

^ 8. bek. A tudósok a simabálna-félék között több fajt különböztetnek meg. Az Eubalaena australis a déli féltekén él, míg például az Eubalaena glacialis és az Eubalaena japonica az északi féltekén.

Lásd még

KÖNYVEK ÉS FÜZETEK

Egy Teremtő keze műve az élet?

Nem mindegy, mit gondolsz az élet eredetéről.