Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2015. AUGUSZTUS 

 CÍMLAPTÉMA

A DNS olyan, mint egy könyvtár

A DNS olyan, mint egy könyvtár

JAMES WATSON és Francis Crick molekuláris biológusok 1953-ban nyilvánosságra hozták felfedezésüket, amelynek kulcsszerepe volt abban, ahogyan ma a tudomány az életet látja. Lenyűgöző felfedezésük teljesen új korszakot nyitott meg a biológia szakterületén. Felismerték a DNS kettős spirál alakú szerkezetét. * Ez a fonalszerű anyag, melyet elsősorban a sejtmagban találunk, kódolt információt tartalmaz. A sejtben rögzített ismeretanyag olyan, mint egy könyvtár. De mi a célja a benne lévő információnak? És ami még érdekesebb: Hogyan került oda?

 MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜK A SEJTEKNEK INFORMÁCIÓRA?

Talán már eszedbe jutottak ehhez hasonló kérdések: Hogyan lesz egy magból fa? És egy megtermékenyített petesejtből ember? Hogyan örököltük a jellemvonásainkat? A választ a DNS-ben találjuk.

Minden élő sejtben van DNS. Ez a bonyolult molekula egy hosszú, csavart létrára hasonlít. Az emberi genom, vagyis a teljes génkészlet, körülbelül hárommilliárd kémiai „létrafokból” áll. A tudósok bázispároknak hívják a „létrafokokat”, mert mindegyik két kémiai anyagból áll. Összesen négyféle ilyen anyag van, melyeket az első betűjük alapján A, C, G és T betűvel jelölnek. * Egy egyszerű négybetűs ábécét alkotnak. 1957-ben Crick felvetette, hogy a kémiai létrafokok sorrendje határozza meg a kódolt információt. A 60-as években elkezdték megfejteni ezt a kódot.

Az információt, legyen az akár kép, hang vagy írott anyag, többféleképpen lehet tárolni és feldolgozni. A számítógépek például digitálisan tárolják és dolgozzák fel az adatokat. A sejtek ezt kémiai úton végzik, a kulcs pedig a DNS-ben rejlik. A DNS átadódik, amikor egy sejt osztódik vagy az élőlény szaporodik. Ez a két folyamat alapfeltétele az életnek.

Mire használják a sejtek az információt? A DNS olyan, mint egy receptkönyv. A receptekben lépésről lépésre precízen le van írva egy-egy folyamat. De az eredmény nem sütemény lesz, hanem talán káposzta vagy tehén. Az élő sejtekben ez a folyamat ráadásul teljesen önműködő, ami még bonyolultabbá  és kifinomultabbá teszi a sejtműködést.

Egy baktériumsejtben 1000 oldalnyi információ található

Egy élő szervezet akkor használja a DNS-ben tárolt információt, amikor szükség van rá, például ha ki kell cserélni egy elöregedett vagy beteg sejtet, vagy ha jellemvonásokat kell átörökíteni egy utódra. Mennyi információt képes tárolni a DNS? Vegyük az egyik legkisebb élőlényt, a baktériumot. Bernd-Olaf Küppers német tudós ezt mondta: „Ha a baktérium felépítését tartalmazó molekuláris szöveget átültetnénk emberi nyelvre, akkor egy ezeroldalas könyvet kapnánk.” Nem véletlen, hogy David Deamer kémiaprofesszor ezt írta: „Bámulatba ejtő, mennyire bonyolult még a legegyszerűbb életforma is.” Mi a helyzet akkor az emberi genommal? „Több ezer kötetével egy egész könyvtárat megtöltene” – mondja Küppers.

„ÚGY VAN MEGÍRVA, HOGY MEG TUDJUK ÉRTENI”

Küppers szerint, ha a DNS-ben rögzített információt „molekuláris genetikai nyelvnek” nevezzük, az „nem pusztán szókép”. „Az emberi nyelvekhez hasonlóan a molekuláris genetikai nyelvnek is van szintaxisa.” Egyszerűen megfogalmazva, a DNS-nek van „nyelvtana”, vagyis szabályrendszere. Ez határozza meg, hogy miből áll össze egy utasítás, illetve hogyan kell azt végrehajtani.

A DNS-ben lévő „szavak” és „mondatok” adják a különböző „recepteket”. Ezek alapján készülnek el a fehérjék és más anyagok, melyek a testet alkotó különböző sejtek építőelemei lesznek. Például egy „recept” alapján készülhet bőr-, csont-, ideg- vagy izomsejt. „A DNS-szál adja az információt, egy kémiai nyelven írt kódot, melyben minden kémiai anyag egy betűnek felel meg – írja Matt Ridley evolucionista. – Szinte túl szép, hogy igaz legyen, de a kód úgy van megírva, hogy meg tudjuk érteni.”

A bibliaíró Dávid ezt mondta imában: „Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe” (Zsoltárok 139:16).  Természetesen Dávid költői nyelvezetet használ. Ám a bibliaírókra jellemző módon a megfogalmazása teljesen helytálló. Egyáltalán nem volt rájuk hatással az ókori népek meseszerű néphagyománya és mitológiája (2Sámuel 23:1, 2; 2Timóteusz 3:16).

Hogyan örökli egy gyermek a szülei jellemvonásait?

HOGYAN KERÜLT BELE AZ INFORMÁCIÓ?

Ha a tudósok megfejtenek egy rejtélyt, az általában újabb kérdéseket szül. Ez igaz volt a DNS felfedezésére is. Amikor felismerték, hogy kódolt információ található a DNS-ben, sokan feltették a kérdést, hogy hogyan került oda. Természetesen egyetlen ember sem volt ott az első DNS-molekula létrejöttekor, ezért csak következtetni tudunk. Ám nincs szükség találgatásokra. Miért? Figyeljük meg a következő példákat.

  • Pakisztánban 1999-ben nagyon régi cseréptöredékeket találtak, melyeken szokatlan jelek vagy szimbólumok voltak. Ezeket a mai napig nem sikerült megfejteni, de biztosak benne, hogy emberek készítették.

  • Néhány évvel azután, hogy Watson és Crick felfedezte a DNS szerkezetét, két fizikus javaslatot tett, hogy kutassanak űrből érkező, kódolt rádióüzenetek után. Így elkezdődött a földön kívüli intelligencia keresése.

Miért érdekes ez? Az emberek az információhoz mindig intelligenciát kötnek, legyen szó akár egy szimbólumról egy agyagdarabon, vagy egy jelzésről az űrből. Erre a következtetésre jutnak akkor is, ha nincsenek ott az információ keletkezésének pillanatában. Ám amikor felfedezték az élet kémiai kódját, a legbonyolultabb kódot, melyet az emberek ismernek, akkor sokan sutba dobták a logikát, és minden intelligenciát nélkülöző folyamatoknak tulajdonították a DNS létrejöttét. Ez vajon logikus, következetes és tudományos? Sok elismert tudós szerint nem. Vizsgáljuk meg például, mit mond dr. Gene Huang és Hszü Jen-tö.

Dr. Gene Huang a genetika matematikai alapjait tanulmányozza. Régebben az evolúcióban hitt, de a kutatásai alapján megváltozott a véleménye. „A genetika betekintést nyújt az élet mechanizmusaiba – mondta az Ébredjetek! folyóiratnak. – Mindezek láttán csak ámulni tudok a Teremtő bölcsességén.”

Hszü Jen-tö professzor az embriókutatást vezeti az egyik tajvani természettudományi és műszaki egyetemen. Ő is az evolúcióban hitt korábban, míg a kutatásai alapján más következtetésre nem jutott. A sejtosztódásról és a sejtek differenciálódásáról ezt mondta: „A megfelelő sejteket megfelelő sorrendben, és megfelelő helyen kell előállítani. Először ezek szöveteket alkotnak, majd a szövetekből szervek és végtagok formálódnak. Melyik mérnök álmodhatna arról, hogy ilyen folyamatot tervez?  Ám a magzatfejlődés folyamatához nagyszerű leírás található a DNS-ben. Amikor az egész folyamat szépségére gondolok, biztos vagyok benne, hogy Isten hozta létre az életet.”

Gene Huang (balra) és Hszü Jen-tö

SZÁMÍT, MIT GONDOLUNK?

Határozottan állíthatjuk, hogy igen. Ha Isten hozta létre az életet, megérdemli, hogy neki tulajdonítsuk, és ne az evolúciónak (Jelenések 4:11). Márpedig ha egy bölcs alkotó keze munkája vagyunk, akkor okkal létezünk. Ez nem így lenne, ha az élet irányítatlan folyamat következményeként jött volna létre. *

Sokan szeretnének eligazodni ebben a kérdésben. „Az élet értelmének a keresése fő motiváló erő az ember életében” – mondta Viktor Frankl professzor, aki neurológiával és pszichiátriával foglalkozott. Másképp fogalmazva, van bennünk egy fajta szellemi éhség, aminek csak akkor van értelme, ha teremtve lettünk. Ha Isten teremtett minket, akkor gondoskodnia kellett arról, hogy ezt az éhséget csillapítani tudjuk.

Jézus Krisztus megmondta, hogyan: „Ne csak kenyérrel éljen az ember, hanem minden kijelentéssel, amely Jehova [vagyis Isten] szájából származik” (Máté 4:4). Jehova szavai, melyek a Bibliában lettek feljegyezve, milliók szellemi éhségét csillapították. Értelmet adott az életüknek, és reménytelivé tette a jövőjüket (1Tesszalonika 2:13). Reméljük, te is megnyugtató válaszokat találsz a Bibliában. Mindenesetre megéri megvizsgálnod ezt a különleges könyvet.

^ 3. bek. Watson és Crick néhány korábbi kutatás eredményére épített a DNS-sel (dezoxiribonukleinsavval) kapcsolatban. (Lásd a  „DNS – Fontos dátumok” című kiemelt részt.)

^ 6. bek. Teljes nevük a következő: adenin, citozin, guanin és timin.

^ 22. bek. A teremtés és evolúció témakörével bővebben foglalkozik Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzet, mely a www.jw.org honlapon is elérhető.