Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Ébredjetek!  |  2015. május

 PILLANTÁS A MÚLTBA

Al-Hvárizmi

Al-Hvárizmi

Az emberek sok országban arab számjegyeket használnak, például a testsúlyuk vagy a vásárláskor fizetett pénzösszeg kifejezésére. De miért pont arab számokkal? A napjainkban elterjedt számrendszer – melyben nullától kilencig szerepelnek a számjegyek – feltehetően Indiából ered, ahonnan arabul író, középkori tudósok terjesztették tovább nyugatra. Kiemelkedő volt közöttük al-Hvárizmi Muhammad ibn Músza, aki i. sz. 780 körül született, valószínűleg a mai Üzbegisztán területén. Egyesek „az arab matematika hősének” tartják. Vajon miért?

„AZ ARAB MATEMATIKA HŐSE”

Al-Hvárizmi írt a tízes számrendszer gyakorlati alkalmazásáról, valamint kifejtett és népszerűsített egy módszert bizonyos matematikai problémák megoldására. Ezt egy könyvben ismertette (címe: Kitab al-jabr wa’l-muqabala). A könyv arab címében lévő al-jabr kifejezésből ered az algebra szavunk. Ehsan Masood tudományos író szerint az algebra „a legfontosabb matematikai eszköz, melyet valaha felfedeztek, és amely a tudomány minden ágában nélkülözhetetlen”. *

Egy író megjegyzi: „A középiskolai tanulók sokszor fogják a fejüket [al-Hvárizmi] miatt.” Pedig állítása szerint az ő módszereinek az volt a céljuk, hogy egyszerűsítsék a kereskedelemhez szükséges számolást, az örökségek elosztását, a földmérést, és így tovább.

 Évszázadokkal később a nyugati matematikusok, például Galilei és Fibonacci nagyra becsülték al-Hvárizmit az egyenletekkel kapcsolatos egyértelmű magyarázataiért, melyekkel kikövezte az utat az algebra, az aritmetika és a trigonometria fejlődése előtt. Ez utóbbi segítségével a közel-keleti tudósok már ki tudták számolni a háromszögek szögeit és oldalait, és a csillagászatban is nagy előrelépést tudtak tenni. *

Az algebra „a legfontosabb matematikai eszköz, melyet valaha felfedeztek”

Azok, akik al-Hvárizmi munkájára alapoztak, új módszereket fejlesztettek ki a tízes számrendszerben lévő törtek használatára, valamint a terület és térfogat kiszámítására. A Közel-Kelet építészmérnökei és építőmesterei már alkalmazták ezeket a fejlett technikákat, jóval megelőzve a nyugati társaikat, akik csak a keresztes hadjáratok idején szereztek tudomást róluk. Ők hazavitték az újonnan megszerzett ismereteket, amiben a tanult muszlim foglyok és bevándorlók segítették őket.

TERJED AZ ARAB MATEMATIKA

Al-Hvárizmi műveit idővel lefordították latinra. Az olasz matematikus, Fibonacci (kb. 1170–1250), akit Leonardo Pisanóként is ismerünk, arról nevezetes, hogy Nyugaton ő terjesztette el az arab számok használatát. A Földközi-tenger vidékén tett utazásai során ismerkedett meg a módszerrel, majd könyvet írt róla (Liber Abaci).

Al-Hvárizmi felfedezései évszázadok alatt váltak ismertté. De mára már a módszerei és azok matematikai alkalmazása a technika és a tudomány szerves részét képezi, nem beszélve a kereskedelemről és az iparról.

^ 5. bek. A modern algebrában az ismeretlen számokat betűkkel, például x-szel és y-nal jelzik. Példaként vegyük az + 4 = 6 egyenletet. Ha mindkét oldalból kivonunk 4-et, akkor megkapjuk az egyenlet eredményét: = 2.

^ 7. bek. A háromszög oldalait és szögeit először görög csillagászok számították ki. Iszlám tudósok a trigonometria alapján határozták meg, hogy melyik irányban van Mekka. A muszlimok Mekka felé fordulva szoktak imádkozni. A hagyomány előírja, hogy a halottakat arccal Mekka felé temessék el, és hogy a muszlim hentesek Mekka felé fordulva vágják le az állatokat.