Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2013. AUGUSZTUS 

 CÍMLAPTÉMA

Mennyi ideig élhetsz?

Mennyi ideig élhetsz?

AMIKOR Harriet 2006-ban meghalt, körülbelül 175 éves volt. Harriet természetesen nem ember volt, hanem egy galápagosi óriásteknős, és egy ausztráliai állatkertben élt. Hozzánk képest igen szép kort ért meg. De más élőlényekhez viszonyítva nem volt kiemelkedően hosszú az élete. Lássunk néhány példát:

  • A folyami gyöngykagyló finn kutatók szerint 200 évig is élhet.

  • A sellőkagyló gyakran több mint 100 évig él, sőt egyesek szerint több mint 400 évig.

  • Néhány fafaj évezredekig is elél. Ilyen a szálkásfenyő, a mamutfenyő, bizonyos lucfenyő- és ciprusfajok.

Ezzel szemben az ember, akit általában a teremtés koronájának tartanak, jó esetben is csupán 80-90 évig él – pedig néhányan mindent megtesznek, hogy ennél tovább éljenek!

Mit gondolsz, valóban úgy nyolcvan év, amire legfeljebb számíthatunk? Vagy van rá mód, hogy ennél jóval tovább éljünk? Sokan abban reménykednek, hogy a tudomány és a fejlett orvosi technika megoldja majd ezt a kérdést.

 A tudomány kezében van a megoldás?

A tudomány óriási eredményeket ért el az egészség és az orvoslás területén. Egy amerikai tudományos lap kijelenti, hogy az Egyesült Államokban „ma már kevesebben halnak meg fertőző betegségekben és a szüléskor fellépő komplikációk miatt. A csecsemőhalandóság 1960 óta 75 százalékkal csökkent” (Scientific American). Az ember élethosszának növelésében viszont csak korlátozott sikereket ért el a tudomány. „Az évtizedek óta folyó kutatás ellenére az öregedés továbbra is rejtélynek mondható” – írta ugyanaz a folyóirat egy másik számában. Ám „a bizonyítékok szerint az öregedés oka az, hogy a sejtfejlődésért felelős genetikai program egy idő után nem működik megfelelően”. A cikk így folytatódik: „Ha az öregedés elsősorban genetikai folyamat, elképzelhető, hogy egy nap megelőzhető lesz.”

„Az évtizedek óta folyó kutatás ellenére az öregedés továbbra is rejtélynek mondható”

Az öregedés és a vele járó betegségek okait kutatva néhány tudós az úgynevezett epigenetika területén végzett kutatásokat. Miről van itt szó?

Az élő sejtek genetikai információt tartalmaznak, melyre szükség van az új sejtek létrejöttéhez. Az információ nagy részét a genom, vagyis a teljes génállomány hordozza. Az utóbbi években a tudósok mélyebben kutatták a sejten belüli szerkezetek egy másik csoportját, az epigenomot (a szó egyik jelentése: ’a genom feletti’). Az epigenetika ezekkel az ámulatba ejtő szerkezetekkel és a kémiai reakcióikkal foglalkozik.

Az epigenomot alkotó molekulák közel sem úgy néznek ki, mint a DNS, mely egy megcsavart létrára vagy kettős spirálra hasonlít. Az epigenom voltaképpen nem más, mint a DNS-t körülvevő kémiai kapcsolók hálózata. Mi a szerepe? Ahogyan egy karmester irányítja a zenekart, az epigenom irányítja, hogy a DNS-ben tárolt információ hogyan nyilvánuljon meg. A molekuláris kapcsolók a sejt szükségleteire és a környezeti hatásokra – például étrendre, stresszre és mérgekre – reagálva be-, illetve kikapcsolnak bizonyos géneket. Az epigenomot érintő felfedezések forradalmasították a biológiai tudományokat, és a tudósok az epigenomot most már összefüggésbe hozzák konkrét betegségekkel, sőt az öregedéssel is.

„[Az epigenetikus tényezőknek] rengetegféle betegség kialakulásához lehet közük, a skizofréniától a reumás ízületi gyulladásig, a ráktól a krónikus fájdalomig” – jelenti ki Nessa Carey epigenetikakutató. És „kétségtelenül szerepük van az öregedésben is”. A további epigenetikai kutatások ezért hatékony gyógymódok kifejlesztéséhez vezethetnek, aminek köszönhetően javulhat az egészségünk, leküzdhetünk betegségeket – például a rákot –, és így hosszabb ideig élhetünk. Jelenleg azonban nincs kilátásban nagyobb áttörés. Az imént idézett tudós szerint „még mindig a régi módszerekkel [küzdünk az öregedés ellen]: sok zöldség, és sok mozgás”.

De miért törik magukat annyira az emberek, hogy tovább éljenek? Miért van bennünk vágy arra, hogy örökké éljünk? Vagy ahogy a The Times című brit lap fogalmaz: „Miért akarják az emberek mindenütt kijátszani a halált, akár a halhatatlanság, akár a feltámadás, a túlvilág vagy a reinkarnáció által?” Amint látni fogjuk, az erre a kérdésre adott válasz rávilágít az öregedés valódi okára.

Miért akarunk örökké élni?

A gondolkodó embereket évezredek óta foglalkoztatja ez a kérdés. Vajon van logikus, megnyugtató magyarázat arra, hogy miért akarunk örökké élni, és hogy a testünk miért alkalmas az örök életre? Erre  a kérdésre több millióan határozott igennel válaszolnának. Ők a Bibliában találták meg a legmegnyugtatóbb válaszokat az emberi természettel kapcsolatban.

A Biblia már az elejétől kezdve egyértelműen leírja, hogy az emberek alapvetően különböznek más élőlényektől, bár sok közös is van bennük. Az 1Mózes 1:27-ben például azt olvashatjuk, hogy Isten a saját képmására teremtette meg az embereket. Mit jelent ez? Azt, hogy képesek vagyunk szeretni, van igazságérzetünk, és bölcsen tudunk cselekedni. Ezenfelül Isten, aki örökké létezik, belénk ültette az örök élet utáni vágyat. „Az örökkévalóságot is az emberi értelem elé tárta” – írja a Prédikátor 3:11 (Újfordítású revideált Biblia).

Az agy kapacitása, kiváltképpen a tanulási képessége azt bizonyítja, hogy az ember eredetileg sokkal hosszabb életre lett tervezve. Egy forrásmű szerint az emberi agy hosszú távú memóriája „gyakorlatilag korlátlan” (The Encyclopedia of the Brain and Brain Disorders). Mire való ez az óriási tárhely, ha nem arra, hogy használjuk? Igen, a testünk felépítése tükrözi, hogy Istennek mi volt eredetileg a szándéka az emberrel. De akkor miért öregszünk, betegszünk és halunk meg?

 Miért öregszünk és halunk meg?

Az első férfi és nő tökéletes testtel és szabad akarattal lett megteremtve. Sajnos visszaéltek a szabad akaratukkal, és fellázadtak az Alkotójuk ellen (1Mózes 2:16, 17; 3:6–11). * Az engedetlenségük, vagyis a bűnük miatt mélységes bűntudat és szégyenérzet gyötörte őket. A bűn hatását a testükben is érezték, és elindult a lassú, feltartóztathatatlan hanyatlásuk, mely a halálukhoz vezetett. „A halált okozó fullánk a bűn” – jelenti ki az 1Korintusz 15:56.

Az öröklődés törvényei miatt Ádám és Éva valamennyi leszármazottja tökéletlenséget örökölt, és azt, hogy hajlik a bűnre, arra, hogy azt tegye, ami helytelen. A Róma 5:12 ezt így fogalmazza meg: „e g y ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek.”

Mi következik mindebből? Az, hogy az örök élet titkára nem egy laboratóriumban fognak rájönni. Egyedül Isten tudja jóvátenni a bűn okozta károkat. De vajon meg is teszi? A Biblia szerint igen!

„Elnyeli a halált örökre”

Isten már tett egy nagyon fontos lépést azért, hogy megszüntesse a bűnt és a halált. Elküldte Jézus Krisztust, hogy értünk adja az életét. Hogyan segíthet rajtunk az ő halála? Jézus tökéletesnek született, és „nem követett el bűnt” (1Péter 2:22). Így vég nélkül élhetett volna mint tökéletes ember. Ő azonban önként lemondott a tökéletes életéről, hogy a mi bűneinkért fizessen. Igen, váltságul adta az életét „cserébe sokakért” (Máté 20:28). Nemsokára teljes mértékben élvezhetjük az ebből fakadó előnyöket. Mit fog ez jelenteni számodra? Gondolkodj el a következő bibliaverseken:

  • „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16).

  • Elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról” (Ézsaiás 25:8).

  • „Mint utolsó ellenség semmisül meg a halál” (1Korintusz 15:26).

  • „Isten sátora az emberekkel van . . . És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál” (Jelenések 21:3, 4).

Akkor hát mennyi ideig élhetsz? A Biblia válasza egyértelmű: az emberek örök életben reménykedhetnek, és ez a reményük azután válik valóra, hogy Isten megtisztítja a földet a gonoszságtól (Zsoltárok 37:28, 29). Jézus erre a nagyszerű reménységre gondolt, amikor ezt mondta a mellette megfeszített férfinak: „velem leszel a Paradicsomban” (Lukács 23:43).

Igen, az, hogy szeretnénk örökké élni, ésszerű és természetes kívánság, hiszen Isten alkotott minket így. Ő ki is fogja elégíteni ezt a kívánságunkat (Zsoltárok 145:16). De nekünk is meg kell tennünk a magunk részét. Például erősítenünk kell az Istenbe vetett hitünket. „Hit nélkül pedig lehetetlen Isten kedvére lenni, mert aki elébe járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és hogy megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” – mondja a Héberek 11:6. Nem hiszékenységről van szó, hanem meggyőződésről, mely a Biblia pontos ismeretén alapul (Héberek 11:1). Ha szeretnél ilyen hitre szert tenni, lépj kapcsolatba Jehova Tanúival a környékeden, vagy látogass el a www.jw.org honlapra.

^ 21. bek. Ádám és Éva lázadása súlyos erkölcsi kérdéseket vetett fel Istennel kapcsolatban, melyek összefüggnek azzal, hogy Isten miért engedi meg átmenetileg a gonoszságot. Minderről részletesebben ír a Mit tanít valójában a Biblia? című, bibliatanulmányozáshoz készült könyv. A www.jw.org honlapon online is olvasható.

Lásd még

A DNS olyan, mint egy könyvtár

Miért változtatta meg néhány elismert tudós az evolúcióval kapcsolatos nézeteit?