Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2010. NOVEMBER 

Egy könyv, amelyben megbízhatsz (1. rész)

Egyiptom és a bibliai történelem

Egy könyv, amelyben megbízhatsz (1. rész)

A Biblia mintegy 1600 éven át íródott. A próféciái és a történelme hét világhatalommal hozható kapcsolatba: Egyiptom, Asszíria, Babilon, a méd–perzsa birodalom, Görögország, Róma, valamint a kettős nagyhatalom, Anglia és Amerika. Egy hétrészes cikksorozatban mindegyik világhatalmat be fogjuk mutatni. A cikkek célja az, hogy megmutassák, hogy a Biblia megbízható, és Isten ihlette, és hogy az üzenete reményt ad az emberiségnek – meg fog szűnni a rossz emberi uralmak okozta szenvedés.

A PIRAMISAIRÓL és a Nílus-folyóról híres Egyiptom volt a bibliai történelemben szereplő első világhatalom. Egyiptom szárnyai alatt született meg Izrael nemzete. Mózes, a Biblia első öt könyvének az írója is Egyiptomban jött a világra, és ott kapott oktatást. Alátámasztja a világi történelem és a régészet mindazt, amit Mózes erről az ókori országról írt? Nézzük meg néhány példán keresztül.

Megbízható történelmi feljegyzések

Rangok és szóhasználat.

Hogy egy történelmi beszámoló mennyire pontos, arról sokszor a részletek árulkodnak: hogy mit ír a szokásokról, az etikettről, hogy hogyan használja a tisztviselők és magas rangú emberek neveit és címeit, és így tovább. Mit látunk, ha megvizsgáljuk a Mózes első és második könyvét, vagyis a Biblia első két könyvét? Arról, amit a Mózes első könyve Jákob patriarchának a fiáról, Józsefről ír, valamint a Mózes második könyvével kapcsolatban J. Garrow Duncan a következőket írja a könyvében: „[A bibliaíró] töviről hegyire ismerte az egyiptomiak nyelvét, szokásait és hitnézeteit, valamint az udvari életet, az etikettet, és a kormányzati tisztségeket is.” Duncan így folytatja: „[az író] mindig a megfelelő rangot használja, illetve pontosan úgy használja azokat, ahogyan az adott időszakban szokás volt . . . Igazából semmi sem bizonyítja jobban az Ószövetségben szereplő egyiptomi szokások alapos ismeretét és az írók megbízhatóságát, mint az, ahogyan az egyes időszakokban a fáraó szót használták.” Ezenkívül, „amikor a szereplők a fáraó elé járulnak, [az író] követi az udvari etikettet, és a megfelelő szavakat használja” (New Light on Hebrew Origins).

Egyiptomban még ma is szalmával készítik a téglát, és a napon szárítják ki

Téglakészítés.

Az egyiptomi rabszolgaság ideje alatt az izraelitáknak agyagtéglákat kellett készíteniük, amibe szalmát is tettek kötőanyagként (2Mózes 1:14; 5:6–18) *. Néhány évvel ezelőtt egy ókori egyiptomi építőanyagokról és iparágakról szóló könyv kijelentette: „nem sok helyen volt annyira elterjedt [a téglakészítés], mint Egyiptomban, ahol mindig is a napon szárított tégla volt az elsődleges építőanyag, és még napjainkban is az” (Ancient Egyptian Materials and Industries). A könyv azt is megemlíti, hogy  „az egyiptomiaknak szokásuk volt szalma hozzáadásával készíteni a téglákat”, így a Biblia ebben a részletében is megegyezik a világi forrással.

Egy egyiptomi borotválkozó készlet darabjai: egy borotva és egy tükör

Borotválkozás.

Az ókorban minden héber férfi szakállas volt. A Biblia azonban azt írja, hogy József megborotválkozott, mielőtt a fáraó színe elé járult (1Mózes 41:14). Miért? Azért, hogy igazodjon az egyiptomi szokásokhoz és etiketthez, Egyiptomban ugyanis az arcszőrzet a tisztátalanság jele volt. „[Az egyiptomiak] büszkék voltak arra, hogy simára van borotválva az arcuk” – írja egy könyv az ókori Egyiptom mindennapjairól (Everyday Life in Ancient Egypt). Az egyiptomi sírokban kozmetikai készleteket, borotvákat, csipeszeket és tükröket találtak, a tartójukkal együtt. Igen, Mózes nagyon pontos történelmi feljegyzéseket készített. És ez ugyanúgy igaz minden olyan bibliaíróra, aki a beszámolójában említést tett az ókori Egyiptomról.

Üzleti vállalkozások.

Jeremiás, a Királyok két könyvének az írója, Salamon király üzleti ügyeivel kapcsolatban konkrétumokat is megadott. Leírta, hogy a király Egyiptomtól és a hettitáktól lovakat és szekereket vásárolt. A Biblia szerint egy szekér „hatszáz ezüstért” kelt el, „egy ló pedig százötvenért”, vagyis a szekér árának az egynegyedéért (1Királyok 10:29).

Az Archaeology and the Religion of Israel című könyv rámutat, hogy mind Hérodotosz, a görög történetíró, mind pedig a régészeti leletek igazolják, hogy Salamon uralkodásának az idején virágzott a lovakkal és a szekerekkel való kereskedelem. Mi több, a könyv azt írja, hogy „a megállapított csereérték négy . . . ló volt egy egyiptomi szekérért”. Pontosan ezeket az adatokat olvashatjuk a Bibliában is.

Háború.

Jeremiás és Ezsdrás mindketten írtak arról, hogy Sisák fáraó megszállta Júdát, és még azt is feljegyezték, hogy az eseményre a júdai „Roboám király ötödik évében”, azaz i. e. 993-ban került sor (1Királyok 14:25–28; 2Krónikák 12:1–12). Sokáig egyedül a Bibliából lehetett tudni erről a megszállásról. De aztán feltártak egy domborművet Karnakban (az ősi Thébában), egy egyiptomi templom falán.

A domborművön Sisák áll Ámon isten előtt. Sisák magasba emeli a karját, hogy lesújtson a foglyokra. Ezenkívül bevett izraelita városok nevei is szerepelnek rajta, melyek közül sokat  azonosítottak bibliai helyszínekkel. Mi több, a domborművön a következő felirat is olvasható: „Ábrám mezeje”. Ez a legkorábbi utalás Ábrahámra, a Bibliában szereplő patriarchára egy egyiptomi dokumentumban (1Mózes 25:7–10).

Vagyis a Biblia írói nemcsak kitalálták a történeteiket. Mivel felismerték, hogy felelősséggel tartoznak Istennek a tetteikért, csak az igazságot írták, még akkor is, ha az nem vetett rájuk jó fényt. Például azt is feljegyezték, hogy Sisák győzelmet aratott Júda felett. Az őszinteségük éles ellentétben áll az ókori egyiptomi írnokok kiszínezett, eltúlzott történeteivel. Azok ugyanis semmi olyat nem voltak hajlandók leírni, ami rossz színben tüntetné fel az uralkodóikat vagy a népüket.

Megbízható próféciák

Csak Jehova Isten, a Biblia Szerzője tudja pontosan megmondani a jövőt. Vegyük például azt, amit Jeremiáson keresztül két egyiptomi városról, Memphiszről és Thébáról jövendölt. Memphisz, vagy más néven Nóf egykor egy fontos kereskedelmi, politikai és vallási központ volt. De Isten ezt mondta a városról: „bizony döbbenetté lesz Nóf. Lángba borítják, hogy ne legyen lakója” (Jeremiás 46:19). És pontosan ez történt. Az In the Steps of Moses the Lawgiver című könyv azt írja, hogy „Memphisz kolosszális romjait” széthordták az arab hódítók, mintha kőbánya lenne. A könyv továbbá kijelenti, hogy ma „az ókori város körül kilométereken át egy darab kő nem áll ki a fekete földből”.

Ezt a hatalmas szobrot Memphisztől nem messze találták, ledőlve; egykor körülbelül 12 méter magas volt

Théba – egykor Nó-Ámon vagy egyszerűen csak Nó – hasonló sorsra jutott, ahogy a tehetetlen istenei is. Ezt mondta Jehova erről a hajdani egyiptomi fővárosról, Ámon isten imádatának a központjáról: „Íme, szemügyre veszem . . . Ámont és a fáraót is, meg Egyiptomot, és annak isteneit . . . Nabukodonozornak, Babilon királyának a kezébe [adom őket]” (Jeremiás 46:25, 26). A prófécia beteljesedett: a babiloni uralkodó elfoglalta Egyiptomot és a legfontosabb városát, Nó-Ámont. Azt követően, hogy a perzsa II. Kambüszész i. e. 525-ben újabb csapást mért Nó-Ámonra, a város hanyatlásnak indult, míg végül a rómaiak a földig rombolták. Igen, a Biblia a megbízható próféciáinak köszönhetően egyedülálló a maga nemében, így teljesen megbízhatunk abban is, amit a jövőnkről ír.

Egy megbízható reménység

A Biblia legelső próféciája is az egyiptomi világuralom idején lett feljegyezve. * Az 1Mózes 3:15-ben Mózes azt írta, hogy Isten  gondoskodni fog egy ’magról’ – mely szó itt valakinek a leszármazottjára utal –, és ez a ’mag’ össze fogja zúzni Sátánt és az ő ’magvát’, vagyis azokat, akik Sátánhoz hasonlóan gonoszak (János 8:44; 1János 3:8). Elsődlegesen a Messiás, Jézus Krisztus lett az Istentől jövő ’mag’ (Lukács 2:9–14).

Krisztus uralma az egész földre ki fog terjedni. Megszüntet majd minden gonoszságot, és megsemmisíti a zsarnokoskodó emberi kormányzatokat. Nem fog többé ’ember uralkodni emberen a maga kárára’ (Prédikátor 8:9). És ahogy annak idején Józsué bevezette Izraelt az Ígéret földjére, Jézus is meg fog védeni és be fog vezetni egy istenfélő ’nagy sokaságot’ az ’Ígéret földjére’, de ez egy sokkal nagyszerűbb hely lesz: egy megtisztított föld, amely teljes egészében paradicsommá lesz alakítva (Jelenések 7:9, 10, 14, 17; Lukács 23:43).

Ez a gyönyörű reménység eszünkbe juttat egy másik próféciát, mely az ősi egyiptomi világuralom idején lett feljegyezve. A prófécia a Jób 33:24, 25-ben olvasható, és azt írja, hogy Isten még ’a veremből’, azaz a sírból is vissza fogja hozni az embereket – fel fogja támasztani őket. Igen, amellett, hogy sokan életben fognak maradni, amikor a közeljövőben Isten elpusztítja a gonoszokat, sok-sok millió halott fel fog támadni, és lehetőséget kap arra, hogy örökké éljen egy paradicsomi földön (Cselekedetek 24:15). „Isten sátora az emberekkel van” – mondja a Jelenések 21:3, 4. És Isten „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé”.

Megbízható történelem, hiteles próféciák. A sorozat következő cikke továbbviszi ezt a témát. A következő világhatalom az ókori Asszíria.

^ 7. bek. Ha nincs Bibliád, kérhetsz egyet Jehova Tanúitól; írj a folyóirat 4. és 5. oldalán található címek egyikére. Ezenkívül a www.watchtower.org weboldalon több mint 400 nyelven olvashatsz Biblián alapuló kiadványokat.

^ 18. bek. Az 1Mózes 3:15-ben szereplő próféciát Isten az Éden-kertben jelentette ki, Mózes pedig később leírta.

Lásd még

Küzdelem a rabszolgaság ellen régen és ma

Az ókorban Isten népe kiszabadult a rabszolgaságból. Sajnos még ma is milliók esnek áldozatul a könyörtelen rabszolgatartásnak.

Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot?

Hogyan tudott ellenállni József Potifár feleségének, aki kitartóan csábította, hogy feküdjön le vele?