Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Vadvirágok vagy gyomok?

Vadvirágok vagy gyomok?

 Vadvirágok vagy gyomok?

Az Ébredjetek! kanadai írójától

A vadvirágok megkapóak. Szakíts néhány percet arra, hogy szemügyre vedd formákban gazdag virágzatukat. Figyeld meg, hogy se szeri, se száma a káprázatos színeknek, melyekben virítanak. Szívd magadba pompás illatukat. Puha, finom szirmaik érintésre csábítanak. Ez a fenséges elegancia lázba hozza érzékszerveinket, sőt, még az érzelmeinkre is hatással van. A vadvirágok kétségkívül csodás „mellékszereplői” a környezetünknek. Élvezetesebbé teszik az életünket, és ezért a Teremtőjüknek és Tervezőjüknek lehetünk hálásak.

Bár csodáljuk a virágokat merész színeikért, formájukért és illatukért, legfőbb feladatuk nem ez, hanem hogy magokat hozzanak a szaporodás létfontosságú folyamatához. Ezért a virágzatuk úgy van megtervezve, hogy vonzza a porzást végző rovarokat, madarakat, mi több, még a denevéreket is. Az énekesmadarak és a lepkék különösen kedvelik a vadvirágokat. „A termesztett virágokkal ellentétben a vadvirágok ott szerepelnek ezeknek a repülő teremtményeknek az étrendjén” — mondja Jim Wilson műkertész és író. Érdekes, hogy a The World Book Encyclopedia szerint „eredetileg minden virág vadvirág volt”.

Világszerte sok ezer virágos növény létezik. Hogyan lehet hát felismerni a vadvirágokat? Mi számít vadvirágnak? Egyszerűen szólva vadvirágnak nevezhető minden olyan virágos növény, mely emberi beavatkozás nélkül nő. Csak Észak-Amerikában több mint 10 000-féle virágot sorolnak a vadvirágok közé. „Noha ezzel a kifejezéssel általában feltűnő virágzatú lágyszárúakra utalnak, a vadvirágokról szóló könyvek fásszárúakat is sorolnak közéjük. Ez a következetlenség szinte lehetetlenné teszi, hogy átfogó meghatározás szülessen arra, hogy milyen növényeket is értünk vadvirágok alatt” — jegyzi meg Michael Runtz természettudós a Beauty and the Beasts​—The Hidden World of Wildflowers című könyvében.

A magok sokat utaznak. Egyik-másik a szelek szárnyán vagy a hullámokon hosszú távolságok megtételére képes. Jó néhányuknak azonban  természetes korlátaik vannak, mivel arra lettek megalkotva, hogy egy adott környezetben éljenek. A porszem nagyságú magokat a szelek kilométereken át sodorhatják magukkal, míg az olyan magok, melyeknek ejtőernyőszerű függelékeik vannak, mint például a pitypang magjának, csak rövid távolságot tesznek meg.

Ha Észak-Amerikában élsz, talán meglepődve értesülsz arról, hogy számos vadvirág, mely nálatok nyílik, más helyekről került hozzátok. Az óceánjáró hajók megjelenésével és új területek meghódításával számtalan növény és mag került el az eredeti élőhelyéről, sokuk Európából és Ázsiából. Némelyik növény „meghívót” kapott, míg mások „potyautasként” kerekedtek föl. Jó néhány növény, mely ma az észak-amerikai tájat tarkítja, „gyomként érkezett a vidékre takarmánynövények magvai között; míg mások a gabonafélék, valamint a csomagolásnál használt széna és szalma között vagy a hajók ballasztjában utaztak . . . Akadnak olyanok is, melyeket fűszernövénynek, festőanyagnak, illatosítónak vagy gyógyszernek szántak” — írja a Wildflowers Across America című könyv. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért nevezik néha ezeket és még számtalan más virágos növényt gyomnak?

Amikor a vadvirág gyommá válik

Általánosságban véve bármely növényt, mely buján tenyészik nemkívánatos helyeken, gyomnak lehet minősíteni, nőjön akár a pázsitod közepén, a kertedben vagy a termőföldeden.  „Számos, gyomnak tekintett növény nem tudna életben maradni . . . , ha ezek a mesterséges élőhelyek nem léteznének” — jegyzi meg a Weeds of Canada című forrásmű. Majd hozzáteszi: „Nagy felelősség terhel minket azért, hogy megfelelő környezetet teremtünk bizonyos növények életben maradásához, melyeket oly nagy gonddal igyekszünk kiirtani.” Egyik-másik meghonosodott vadvirág eluralkodik őshonos, kevésbé agresszív növények élőhelyén, és drasztikusan megváltoztatja a környezetet. Így egy behurcolt növény nem csupán meghonosodott vadvirág lesz, hanem betolakodó gyomnövény.

Ha már próbáltál akár csak egy kis kertet is gondozni, akkor tisztában vagy vele, hogy mit jelent a nemkívánatos növények elburjánzása. A megműveletlen talaj ki van téve a szél és a víz okozta gyors eróziónak. Minden pillanatban növények sokaságának szó szerint több millió szunnyadó magva hintődik szét a talaj felső rétegében. Ha egy terület nincs beültetve, a gyomok úgy vannak beprogramozva, hogy tüstént meghódítsák, és megkössék a talajt. Bár ez a folyamat örökös harcot jelent a kertész és a gyom között, a megértése segít, hogy átlásd, milyen feladatuk van a gyomoknak és a vadvirágoknak.

Leld örömödet a bájukban!

Az ember csak csodálni tudja a fával borított lejtők minden mesterkéltséget nélkülöző szépségét, melyeket tavasszal beborít a fehér hármasszirom vagy a hajnalban szirmot bontó, arcát a nap felé fordító mezei katáng, mely aztán délben, fényes nappal bezárja szirmait.  Ezek a virágok kezdik meg azt a tüneményes, természet adta folyamatot, mely évről évre egyik évszak után a másikban gyönyörködtet minket. Némelyik növény, például a vöröslő sásliliom csak rövid ideig engedi látni magát. Más virágok, egyebek közt a borzas kúpvirág, késő tavasztól egész nyáron át díszítik virágzatukkal a napsütéses mezőket vagy az utak szélét.

A vadvirágok vitathatatlanul bájos részei a teremtésműnek. Amikor kidugják fejüket a gyepeden a fű közül, netalán a kertedben vagy az út szélén, vagy esetleg egy erdőben leszel rájuk figyelmes, csodáld meg formagazdagságukat, káprázatos színüket és pompás illatukat. Tekintsd őket a Tervezőjük, nagylelkű Teremtőnk ajándékainak.

[Kiemelt rész/képek a 18. oldalon]

Tudtad?

A pongyola pitypang (gyermekláncfű) egykor teljesen ismeretlen volt egész Észak-Amerikában. Ma már a világ nagy része ismeri ezt a növényt, mely egyes szakértők szerint Kis-Ázsiából származik. Amerika európai telepeseinek szokásuk volt, hogy táplálékként fogyasszák, ezért magukkal vitték új kertjükbe. A növény gyökere számos, szabadalmaztatott gyógyszer alapanyaga, míg a zsenge leveleket salátákba keverik.

Az Európából származó réti margaréta gyakori vendég az utak mentén, s legtöbben úgy tartják, hogy vidámmá varázsolja a tájat. Mindegyik virágzat valójában sárga és fehér virágokból álló csokor. A középső korong több száz apró, termékeny, aranyszínű virágocskából áll, melyeket 20-30 fehér sugárvirág, azaz szirom ölel körül. Ezeket a meddő sugárvirágokat a rovarok leszállópályának használják.

Úgy vélik, hogy a vöröslő sásliliom Ázsiából származik, és onnan vitték Angliába, majd Észak-Amerikába. Noha mindegyik száron sok-sok virág van, az egyes virágok csak egyetlen napig élnek. Reggel kinyílnak, és a nap végén örökre bezárulnak.

A réti boglárka szintén Európából került Észak-Amerikába. Ott általában nyirkos talajú mezőkön és az utak mentén nő, olykor két méter hosszúra vagy még nagyobbra. Kevesen ismerik azonban fel, hogy veszélyes lehet. Ennek a virágnak csaknem minden faja többé-kevésbé égető hatású. A boglárkák némelyik faját évszázadokon át úgy ismerték, mint hólyagot okozó növényeket. Anne Pratt XIX. századi brit írónő kijelentette: „Sűrűn megesik, hogy a vándor ledől pihenni egy kicsit néhány ilyen virág közé, s felkelve fájlalja az arcán a bőrt, melyen heves irritáció lépett fel a közelében lévő virágzat égető hatása miatt.”

[Forrásjelzések]

Pongyola pitypang: Walter Knight © California Academy of Sciences; réti boglárka: © John Crellin/www.floralimages.co.uk

[Képek a 16. oldalon]

A katáng virágzata

[Kép a 16. oldalon]

Vöröslő sásliliom

[Képek a 16–17. oldalon]

Fehér hármasszirom

[Képek a 17. oldalon]

Borzas kúpvirág

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Balra fent: www.aborea.se; fent középen: Courtesy John Somerville/www.british-​wild-flowers.co.uk; vöröslő sásliliom: Dan Tenaglia, www.missouriplants.com, www.ipmimages.org