Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

 Figyeljük a világot

A városi hő hatással van a növényekre

Észak-Amerika keleti részének műholdas megfigyeléseiből arra következtetnek, hogy a városok termelte hő befolyásolja a növények növekedését, írja egy beszámoló a Science News című folyóiratban. A cikkből megtudjuk, hogy a városokban hamarabb kirügyeznek tavasszal a növények, és ősszel tovább megtartják a leveleiket, mint a környező vidéki területeken. A Science News szerint egy öt hónapos időszak alatt a városokban mért hőmérséklet „átlagosan 2,28 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a városoktól körülbelül 10 kilométer távolságban mért pontokon”. Florida északi és Kanada déli része között legalább 70 olyan város található, melynek az alapterülete több mint 10 négyzetkilométer. „A mérések alapján valószínű, hogy ezek a városok jelentősen módosítják a helyi éghajlatot” — írja a Science News.

 Állatok barátságban

A gazdák és a pásztorok már régóta gyanítják, de most be is bizonyosodott egy tudományos vizsgálat során, melyet Anja Wasilewski biológus vezetett, hogy a patás állatok barátságokat köthetnek a nyáj vagy csorda más tagjaival. A biológusnő, aki lovakat, szamarakat, szarvasmarhákat és juhokat figyelt meg, azt mondja, hogy a barátságok úgy nyilvánulnak meg, hogy az állatok gyakran tartózkodnak egymáshoz közel, pihenés vagy legelés közben összebújnak, megosztják egymással az élelmet, és kurkásszák egymást. A juhok például összedörgölik a fejüket a barátjukkal, ha annak összetűzése volt egy másik állattal. A német Die Zeit című újság azt írja, hogy ez mintha megnyugtatná és megvigasztalná a juhot. A szamaraknak általában csak egy barátjuk van, de a kapcsolat tartósabb. A kutatók azonban nem akarnak úgy tekinteni az állatokra, mintha azok emberek lennének, ezért vigyáznak, milyen következtetéseket vonnak le a társas kapcsolatok szerepét és hatásait illetően.

Erdőirtás Latin-Amerikában

Latin-Amerikában mindössze 13 év alatt 50 millió hektárnyi erdőt pusztítottak el; egy ekkora területen egész Közép-Amerika elférne, írja az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának egyik jelentése. Brazíliában 23 millió hektár erdő pusztult el, Mexikóban pedig 6,3 millió hektár, és 400 000 hektárnyi szántóföld vált használhatatlanná az erózió miatt. Ugyanezen időszak alatt Haiti, Salvador és a Saint Lucia-sziget 46-49 százalékát veszítette el az erdőinek. „Borzalmasak” ezek a számadatok, olvasható Mexikó Nemzeti Autonóm Egyetemének tudományos magazinjában, a ¿Cómo Ves?-ben, „hát még akkor, ha arra gondolunk . . . , hogy hány százezer növény- és állatfaj pusztult már ki egyre szárazabb bolygónkon”.

Mozogniuk kell a CFS-ben szenvedőknek

Hiába a messze ágazó kutatások, az orvostudomány nem leli a krónikusfáradtság-szindróma (CFS) okait és lehetséges gyógymódját. „Minden elképzelhető vírusölő, immunológiai, hormonális, depresszió elleni és más kezelési módot kiértékeltek, és rendkívül kevés javulás volt tapasztalható” a betegeknél, adja tudtunkra a The Medical Journal of Australia (MJA) egyik beszámolója. A testmozgásra — így a gyaloglásra, biciklizésre vagy úszásra — épülő kezeléseknek azonban jobb eredményük volt, mint számos egyéb terápiának. Néhány beteg óvakodik a testmozgástól, mert észrevette, hogy ha túl sokat mozog, romlik az állapota. De kiegyensúlyozottságra van szükség. Az MJA kijelenti, hogy azok, akik mérsékelt testmozgást végeznek, figyelembe véve az állapotuk támasztotta korlátokat, esetenként „nagymértékű javulást” tapasztalnak a depresszióvizsgálatok eredményeiben, a közérzetükben, a teljesítőképességükben és a vérnyomásukban. A cikk azzal a gondolattal zárul, hogy „a graded exercise terápia [testmozgás a megterhelés fokozatos növelésével] minden bizonnyal alapköve lesz a CFS-ben szenvedők kezelésmódjainak”.

Pandák és bambuszok

„Az óriás panda — Kína és a vadvilág megőrzéséért tett erőfeszítések jelképe — nem is annyira veszélyeztetett, mint gondolták” — olvasható a The Daily Telegraph című londoni újságban. A Természetvédelmi Világalap és a kínai kormány közös, négyéves vizsgálata fényt derített rá, hogy az előző becslésekkel ellentétben nem csak 1000-1100 panda él szabadon, hanem több mint 1590. A pontosított adatok megszerzését fejlettebb technikai eszközök, így például a műholdas helymeghatározó rendszer használata tette lehetővé, mellyel feltérképezték az átfésülendő területeket. Bár az eredmény jó hír a környezetvédőknek, a fajok megőrzését nyomon követő világközpont, melynek székhelye az angliai Cambridge-ben van, figyelmeztet, hogy az óriás panda elsődleges tápláléka, a bambusznád az erdőirtás miatt a kipusztulás szélén van. Azért annyira védtelen a bambusz a gyors erdőirtással szemben, mert „az egyedek mindegyik fajon belül egyszerre virágoznak, 20-100 évente, és aztán elpusztulnak” — írja a londoni The Guardian.

Vigyázat a szúnyogirtóval!

Két vizsgálatból kiderült, hogy a szúnyogirtó tekercs, Ázsia egyik legelterjedtebb rovarirtó eszköze, káros lehet, különösen a gyermekek egészségére, számol be a Down to Earth című indiai folyóirat. Először is az amerikai Kaliforniai Egyetem tudósai azt mondják, hogy a füstölgő tekercs erősen rákkeltő anyagokat bocsát ki, tüdőrák veszélyének téve ki a felhasználókat. A fejlődő országokban sok család használ szúnyogirtó tekercset kicsiny otthonában. „Ráadásul éjszakára még az ablakokat is becsukják” — jegyzik meg a vizsgálat vezetői. A másik vizsgálat, melyet malajziai és egyesült államokbeli tudósok végeztek, kimutatta, hogy egyetlen tekercs nyolcórai füstölgés alatt „annyi makrorészecskét juttat a levegőbe, mint 75-137 szál cigaretta”. A szakemberek növényi alapanyagú termékekkel javasolják helyettesíteni a tekercset, például a miatyánkcserjéből készült szúnyogirtókkal. „Nemcsak hatékonyak és egészségkímélők, hanem még a pénztárcánknak is kedveznek” — írja a Down to Earth.

Csökken a szigor a filmek minősítésében

„A mai filmekben átlagosan jóval több az erőszak, a szexualitás és a durva nyelvezet, mint az egy évtizeddel ezelőtti, azonos minősítésű filmekben.” Ez volt az eredménye annak a vizsgálatnak, melyet az egyesült államokbeli Harvard Egyetem Közegészségügyi Tanszékének kutatói végeztek a filmek minősítésével kapcsolatban, mely egyes országokban jól ismert rendszer. A vizsgálat az 1992 és 2003 között megjelent filmek minősítése és tartalma közti kapcsolatot mérte fel. Az eredmény azt mutatja, hogy a korhatár megszabásában egyre engedékenyebbé vált a társadalom. A kutatók arra jutottak, hogy „a szülőknek fel kell ismerniük a felelősségüket, hogy filmet válasszanak a gyermekeikkel és a gyermekeiknek, és hogy megbeszéljék velük a filmek mondanivalóját, így közbe tudnak lépni az esetleges rossz hatások kivédésére, és növelni tudják a lehetséges jó hatásokat”.