Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

 Figyeljük a világot

A szaporulat szabályozása — Dilemmában az állatkertek

„Manapság egyetlen állatkert sem nélkülözheti a fogamzásgátlókat” — jelenti ki Henning Wiesner, a müncheni Hellabrunn Állatkert vezető zoológusa. Az állatkerti egyedek gyorsan szaporodnak, a kicsinyeik jól érzik magukat, és az állatok itt általában tovább élnek, mint szabadon. Ám az állatkertekben korlátozott a hely. Ezért van szükség fogamzásgátló módszerekre. „Az állatkerti családtervezésnek azonban van egy bökkenője: az állatok nem örülnek neki” — írja a Focus című német folyóirat. A medvék például kiszimatolják és eltávolítják az ételükbe rejtett fogamzásgátlót. Emellett az orális fogamzásgátlók kárt tehetnek némely állat egészségében, például mellrákot okozhatnak. A herélés, illetve sterilizálás is lehetőség, ám ezeknek a módszereknek is megvan a hátrányuk. Először is visszafordíthatatlanok, utódokra azonban szükség lehet a jövőben. Másodszor, a kezelt állat szervezetében megszűnik a nemi hormonok termelődése, s e miatt a változás miatt elvesztheti rangját a társai közt. Még egy módszer létezik: a nemkívánatos állatkölykök elpusztítása. Ez viszont sok állatbarátot és állatvédő csoportot felbőszít. Az állatkertek tehát nagy dilemmában vannak.

 Elektronikai hulladék

A kanadaiak 2002-ben mintegy 155 000 tonna elektronikai hulladékot — vagy „e-hulladékot” — termeltek, jegyzi meg a National Post című kanadai újság. A Kanada a Környezetvédelemért nevű szervezet egyik jelentése kifejti, hogy a kanadaiak „körülbelül 2 millió tévékészüléket, 1,1 millió videomagnót és 348 000 CD-lejátszót dobtak ki, a legtöbbjüket azért, mert csupán néhány évi használat után úgy vélték, hogy azok elavulttá váltak”. Az elektronikus berendezéseket „a felhasználó gyakran nem azért selejtezi ki, mert nem működnek, hanem mert már nem elégítik ki az igényeit” — mutat rá a jelentés. A kiselejtezett berendezések nagy része veszélyes hulladéknak minősülhet. Egyetlen televízió például „akár két kilogramm ólmot is tartalmazhat” — írja a National Post. Néhány kijelző higannyal működik, amely beszennyezi a szemétlerakó helyeket. A Kanada a Környezetvédelemért nevű, fent említett szervezet figyelmeztet: hogyha továbbra is ugyanennyi berendezést selejteznek ki az emberek, 2010-re meg fog kétszereződni az e-hulladék mennyisége.

Hangyák és antibiotikumok

„A tudósok rájöttek, hogy néhány hangyafaj gombát tenyészt, hogy etesse a csemetéit. Még antibiotikumokat is felhasználnak »növényvédő szer« gyanánt a gombák megóvására” — olvasható a The Miami Herald nemzetközi kiadásában. A levélvágó hangyákról van szó, melyek ugyanúgy átültetik, metszik és gyomlálják a gombákat, akár egy földműves a növényeit. Az antibiotikumot — mely egy fertőző penészgombafélétől védelmezi a gombatenyészetet — a Streptomyces családba tartozó baktériumok egyik faja termeli, mely a levélvágó hangyák testén él. Ted Schultz, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum rovarspecialistája megjegyzi, hogy míg az embereknek folyton új antibiotikumokat kell előállítaniuk a gyógyszereknek ellenálló kórokozókkal szemben, addig a levélvágó hangyák időtlen idők óta ezt az egy antibiotikumot használják, és sikeresen. A hangyák titkának megértése „közvetlen kapcsolatban lehet az emberek fennmaradásával” — jelenti ki a szakember.

A világ egyik legsúlyosabb egészségi gondja

A cukorbetegek számának rendkívüli mértékű növekedése miatt ez a betegség válhat az eddigi „egyik legsúlyosabb egészségi gondjává” a világnak, figyelmeztet Sir George Alberti brit professzor, a Cukorbetegek Nemzetközi Szövetségének (IDF) elnöke. Az IDF adatai szerint világszerte több mint 300 millió ember szervezete nem képes rendesen feldolgozni a glükózt, ami gyakran cukorbetegséghez vezet, jelenti a brit The Guardian című újság. Nagy-Britanniában a II. típusú cukorbetegség, melyben korábban főleg idősek szenvedtek, most már azoknál a fiataloknál is kialakul, akik tápanyagban szegény gyorsételeken élnek, és keveset mozognak, így elhíznak. „A legszomorúbb az, hogy mindez [a cukorbetegség és annak hatásai] életmódbeli változtatásokkal többnyire megelőzhető lenne” — jelenti ki a professzor. Elképzelhető, hogy a fejlődő országokban is gyors növekedésnek fog indulni a cukorbetegek száma, amint ott is átveszik „azokat az egészségtelen étkezési szokásokat és életmódokat, melyek a gazdagabb országokra, illetve azok városainak lakosságára jellemzők” — írja a The Guardian.

Átalakulóban az olasz családok

1995 és 2001 között Olaszországban majdnem megkétszereződött azoknak a kapcsolatoknak a száma, amelyekben a felek a házasság köteléke nélkül élnek együtt. A házasságkötések száma ugyanakkor csökkent, az egyedül élők száma pedig nőtt. A La Repubblica című újságban közölt tények az Olaszország Országos Statisztikai Hivatala (ISTAT) által összegyűjtött adatokon alapulnak. Ugyanezen időszak alatt a családok „összementek”: átlagosan 2,6 főre csökkent a családtagok száma. Az ISTAT szerint sokan „próbaidőszakként” választják az együttélést, hogy eldöntsék, szeretnének-e összeházasodni.

A baglyok kifinomult érzékszervei

„Az összes állat közül a bagoly lát a legélesebben éjszaka”, amit egyebek közt hatalmas szemének és binokuláris látásának köszönhet, jelenti az Australian Geographic című magazin. Sok bagoly még olyan hangokat is érzékel, „melyek tízszer halkabbak annál, amit egy ember meghall”. Miért olyan rendkívül jó a hallásuk a baglyoknak? A cikk rámutat: „A különböző fajok fülének — némi eltéréssel — van egy rendkívüli sajátossága: az egyik fülnyílás magasabban helyezkedik el, mint a másik.” Ez segít a baglyoknak beazonosítani a mozgó zsákmány pontos helyét. A gyöngybagolynak még valami segít: az arcot borító tollfátyol. Ez az állítható fátyol felfogja a hangokat, és a fül irányába tereli őket. Emellett a nyúltvelő, mely az agynak az a része, amely a hallásért felelős, a baglyoknál összetettebb, mint a többi madárnál.

A hepatitis megelőzhető

A legtöbb „hepatitisfertőzés annak a következménye, hogy az egészségügyi dolgozók nem figyelnek oda a tisztaságra” — olvasható a Polityka című lengyel hetilapban. Az Országos Higiéniai Intézet Lengyelországban 992 hepatitis C-fertőzést jelentett 1997-ben, öt évvel később azonban már 1892-t. A cikk sajnálkozva mondja, hogy jelenleg egyetlen engedélyezett védőoltás sem létezik a hepatitis C ellen. Andrzej Gładysz professzor, országos konzultáns a fertőző betegségek terén, a következőket mondja: „Nem túlzás azt állítani, hogy Lengyelországban 500-600 ezer hepatitis C-vel fertőzött ember él.” A legtöbbjük „egy orvosi vagy fogorvosi rendelőben” kapta el a fertőzést, jelenti ki Jacek Juszczyk, a poznani Orvosi Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó klinikájának munkatársa. A Polityka így összegzi a mondottakat: „Amikor orvosok kezébe kerülünk, szeretnénk biztosak lenni benne, hogy azok a kezek makulátlanul tiszták.”

Egyre több nyomornegyed

„Közel egymilliárd ember, a világ városaiban élők 32 százaléka nyomornegyedekben él” — írja Mexikóváros egyik napilapja, az El Universal. A nyomornegyedekkel teli városokra egy ENSZ-tanulmány Bogotát, Havannát, Mexikóvárost, Quitót és Rio de Janeirót hozza fel példaként. Milyen okokra vezethető vissza a jelenség? Bogotá esetében az ENSZ-jelentés „a lakosság gyors növekedésének, a vidékről odaköltöző rengeteg embernek és az egész közösségeket lakhelyváltoztatásra kényszerítő erőszaknak” tulajdonítja, hogy gomba módra szaporodnak a nyomornegyedek, írja az újság. Emellett 2000-ben Bogotá lakosságának már a 23 százaléka élt a létminimum alatt, szemben az 1994-es 19,4 százalékkal.