Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szorgos, mint a krajnai méh

Szorgos, mint a krajnai méh

 Szorgos, mint a krajnai méh

Az Ébredjetek! szlovéniai írójától

A MÉHEK szorgalmukról híresek, és van egy, amely kimagaslik e tekintetben, mégpedig a krajnai méh *, melyet a most Nyugat-Szlovénia részét képező Krajna nevű terület után neveztek el. Kezdetben ez a méh csak a Balkán-félszigeten és messze északon, a Kárpátokban élt. Mára viszont amiatt, hogy a méhészek szeretik ezt a fajtát, nemcsak a híre terjedt el az egész világon, hanem maguk a méhek is.

Mi tette a krajnai méhet annyira közkedveltté? Az, hogy rengeteg jó minőségű mézet termel, rendkívül jól ellenáll a betegségeknek és a hidegnek, ráadásul teljesen szelídnek mondható. Bár szokása rajzani — ami a nagyüzemben folyó méhészetet megnehezítheti —, ezt a hajlamát fajnemesítéssel csökkentették. De mivel szerezte magának a krajnai méh azt a hírnevet, hogy szorgosabb, mint az átlagos méh? Részben azzal, hogy reggelenként korábban elhagyja a kaptárt, mint a többi méh. Így az ideje megengedi, hogy több nektárt szállítson haza a mézkészítéshez, és messzebbről el tudja hozni a nektárt.

„A méhészek nemzete”

Szlovéniában hosszú és érdekes története van a méhészkedésnek. Mi több, Janez Gregori szlovén biológus „a méhészek nemzetének” nevezi a honfitársait. Ami igaz, az igaz, a szlovének már az i. sz. nyolcadik században hozzáértő méhészekként voltak ismertek. Akkortájt és egészen az 1800-as évekig üreges fákból készítették a méhek fészkét. Ezeket Szlovénia némelyik részén koritának, vagyis teknőnek nevezték. A XV. század körül azonban a fűrészmalmok  üzembe helyezésével a régi fateknőket deszkákból készült kasok kezdték felváltani. Hosszúkás formájuk miatt viccesen trugeként, azaz koporsóként utaltak rájuk.

A méz és a méhviasz iránti nagy kereslet gazdasági szempontból oly fontossá tette a méhészetet, hogy a terület uralkodói is felfigyeltek rá, és kizárólag kiváltságos személyeknek engedélyezték a méhtartást. Érthető ez a fokozott érdeklődés, hiszen a méhviasz elengedhetetlen volt a — főleg templomokban és rendházakban használt — gyertyák készítéséhez, és a méz volt akkoriban az egyetlen édesítő. Amikor az 1500-as években megkezdődött a hajdina termesztése, új őszi táplálékforráshoz jutottak a méhek, és ezzel még nagyobb lett a mézhozam. Hamarosan Krajna tekintélyes mennyiségben exportált mézet és méhviaszt. A XVII. században egy krajnai tudós, Valvasor arról számolt be, hogy az 1600-as évek derekán Krajna évente „sok ezer métermázsa” * mézet szállított csupán Ausztria salzburgi részére.

Terjed a krajnai méh híre

Az évek során Krajna sok szempontból nagyon is hozzájárult a méhészet tudományának és művészetének a fejlődéséhez. Mária Terézia császárné már 1770-ben kinevezte a felső-krajnai Anton Janšát, hogy az első oktatója legyen a nem sokkal korábban Bécsben megalapított méhészeti iskolának. Az 1800-as évek végére a méhészeti kutatók felismerték, hogy Krajna szívós méhei sok területen megfelelnek a méhészek igényeinek. Akkortájt kapta a krajnai méh a nevét, és kezdett eljutni a világ különböző részeire. Sőt, a XX. század kezdetén Krajna „kaptárokkal megrakott vagonokat” küldött külföldre, és mindegyik kaptárban egy-egy krajnaiméh-család lakott.

A hagyományos, falapokból álló kaptárt kranjičnak, vagyis ’krajnai kaptárnak’ nevezték el. A kranjičot a ráfestett páratlan művészi alkotások teszik fölöttébb érdekessé. (Lásd a 24. oldalon a „ Festmények a kaptárokon” című részt.) Szlovéniában manapság 7000-nél is több méhész visel gondot több mint 160 000 kaptárra. Radovljica városában még egy különleges Méhészeti Múzeum is van, mely bemutatja a szlovéniai méhészkedés történetét.

Népszerű jelkép

A szlovéniaiak már régóta a szorgalom és gyakorlati bölcsesség jelképének tartják a méhet. Az első tudományos társaság, mely a ma Szlovéniának nevezett területen létesült, és amelyet 1693-ban alapítottak meg, a Szorgalmasak Társasága nevet viselte, és az emblémájára rákerült a méh. Érdekes módon a tagjai apesnek hívták magukat, ami latinul annyit tesz, hogy ’méhek’. A szlovének gondolkodásmódja szerint a méh a takarékosságot is jelképezi, ezért a pénzvilágból sem hiányozhat: méhecske látható takarékbetétkönyvek címlapján és némelyik szlovén pénzérmén is.

A szlovének dolgos emberekként ismertek, ezért azonosulnak a méhvel. Van egy szlovén mondás, mely így szól: „Nézd a méhet, és utánozd!” Bármikor tehát, amikor szorgos méheket látsz, vagy megízleled munkájuk édes gyümölcsét, a mézet, talán eszedbe jutnak majd a serényen dolgozó krajnai méhek.

[Lábjegyzetek]

^ 3. bek. A krajnai méh potroha körül finom, szürke szőrszálakból álló gyűrűk vannak.

^ 7. bek. Egy métermázsa 100 kilogrammnak felel meg.

 [Kiemelt rész/képek a 24. oldalon]

 Festmények a kaptárokon

Egy tipikus szlovén méhészetben a kaptárokat egy nagy négyszögletes ládában fiókszerűen tárolják, rövidebb oldaluk a láda eleje felé néz. Az 1700-as évek elejétől egészen a 1900-as évekig divat volt olajfestményeket készíteni a kaptárok elülső lapjára. Bár ezekből a rendkívüli művészi alkotásokból mintegy 3000 darab maradt fenn, ez mindössze töredéke az évek során épített és ábrázolásokkal díszített kaptároknak.

A lapokon lévő képek jobbára vallási jellegűek, „szenteket” és bibliai történeteket jelenítenek meg. De vannak állatábrázolások, munkájukat végző emberekről készített képek, valamint képzeletbeli és tréfás jelenetek. Némelyik festmény családi jeleneteket örökít meg. Látható például egy feleség, aki épp a férjét ráncigálja ki a kocsmából, míg más képeken két démon van, akik egy köszörűkövön élesítik egy rágalmazó nő nyelvét.

A kaptárfestményekről azt mondják, hogy „a szlovén kulturális örökség gyöngyszemei”, „a népi bölcsesség kezdetleges enciklopédiája”, és „talán a legeredetibb szlovén művészeti ág”. Ám a festményekkel a kaptár működését is szabályozni szerették volna. Mivel számos kaptár van egyazon helyen, halálos tévedés lenne, ha egy méh rossz kaptárba repülne, mert mint betolakodót, elpusztítanák. A méhészek úgy hitték, hogy a kaptárokra festett színes, eltérő ábrák a saját otthonukhoz vezetik a méheket.

[Képek]

„Ádám és Éva”

„Józsefet eladják Egyiptomba”

„Jézus Jeruzsálembe érkezik”

Tipikus szlovén méhészet a hagyományosan festett falapokkal

[Forrásjelzés]

Méhészetről készített összes fénykép: Z dovoljenjem upravitelja rojstne hiše pisatelja Josipa Jurčiča

[Térkép a 21. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

AUSZTRIA

OLASZORSZÁG

SZLOVÉNIA

Krajna

HORVÁTORSZÁG

ADRIAI-TENGER

[Forrásjelzés]

Térkép: Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kép a 22. oldalon]

Szlovén pénzérme a híres krajnai méh képével

 [Kép a 23. oldalon]

A krajnai méh arról ismert, hogy teljesen szelíd

[Kép a 23. oldalon]

Lárvák

[Kép a 23. oldalon]

Királynő fiatal dolgozókkal körülvéve

[Forrásjelzés]

Fotó: Janez Gregori