Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mire jó a gyaloglás?

Mire jó a gyaloglás?

 Mire jó a gyaloglás?

TÖBB millió ember azt hiszi, ha nem edzhet rendszeresen egy sportközpontban órákon át, akár le is mondhat arról, hogy valamilyen testmozgással javítsa az egészségét. Ez azonban nem így van. Dr. Russell Pate, a Dél-Karolinai Egyetem munkatársa kijelenti: „Véleményem szerint hivatalosan is el kell ismernünk, hogy nagyon jót tesz az embernek egy kellemes, nyugodt séta étkezés után a környéken.”

De csakugyan ennyire hasznos lenne a gyaloglás? Léteznek olyan jótékony hatásai, melyekről valóban érdemes szót ejteni?

A gyaloglás jó orvosság

A görög orvos, Hippokratész „az ember legjobb orvosságának” tartotta a gyaloglást, melyről még egy mondás is született: „Két orvosom van, a bal lábam és a jobb lábam.” Tényleg ilyen egészséges a gyaloglás?

Nos, néhány vizsgálat eredményéből arra lehet következtetni, hogy azoknál, akik rendszeresen gyalogolnak, kevesebb betegség alakul ki, mint azoknál, akik sokat ülnek. A vizsgálatok során kiderült, hogy a gyaloglás csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Megelőzhető vele a cukorbetegség, mivel a gyaloglás eredményeként a szervezet hatékonyabban tudja felhasználni az inzulint. A sétálóknak erősek a csontjaik, így elejét veszik a csontritkulásnak. A gyaloglás során javul az ember erőnléte, rugalmasabbá válik a teste, és növekszik az állóképessége. A gyaloglás segít a fogyásban és az ideális súly megőrzésében. Emellett hozzájárul a jó alváshoz, a fokozott szellemi tevékenységhez, sőt még a depressziós érzések leküzdésében is segíthet.

A beszámolók szerint a Dél-Karolinai Egyetem kutatói néhány évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy egy 15 perces séta nagyobb mértékben csökkenti a szorongást és a feszültséget, mint egy gyenge nyugtató! A többi fizikai tevékenységhez hasonlóan gyaloglás közben is endorfinok szabadulnak fel az agyban, olyan vegyi anyagok, melyek fájdalomcsillapítóként működnek, és segítenek lazítani, a nyugalom és a jóllét érzésével töltve el az embert.

A The Medical Post című kanadai újság szerint még a lassú séta is jót tehet az egészségnek. Egy tanulmány, melyet a The New England Journal of Medicine közölt, kifejti, hogy ha az ember úgy egy kilométert gyalogol naponta, azzal már meghosszabbíthatja az életét. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a naponkénti háromszor 10 perces testmozgás majdnem  ugyanolyan jót tesz, mintha egyszerre mozognánk 30 percet. Kipróbálhatjuk hát, hogy egy kicsit messzebb parkolunk, és az út hátralevő részét gyalog tesszük meg. Vagy egy rövid sétát is beiktathatunk valamikor a nap folyamán.

A gyorsgyaloglásnak még ennél is több jótékony hatása van. Dr. Carl Caspersen, az Egyesült Államok atlantai (Georgia) Járványügyi Központjának munkatársa így mutatott rá erre: „Ha az ember felhagy az ülő életmóddal, és hetente többször napi fél órát gyorsgyalogol, jelentősen csökkenhet nála a betegségek kialakulásának a kockázata.” Az pedig különösen nagy előnye a gyaloglásnak, hogy ezt a tevékenységet minden korosztály végezheti, és a legtöbbször az ember egészségi állapota sem mérvadó. Ezenfelül nincs szükség speciális edzésre, és nem kell jártasnak lenni semmilyen sportágban. Csak egy jó cipőt kell beszereznünk.

Váljon egészségünkre a gyaloglás

Kényelmes, bő ruhát viseljünk. Öltözzünk rétegesen, hogy ne fázzunk, és olyan darabokat öltsünk magunkra, melyeket könnyen le tudunk vetni. Rugalmas, könnyű cipőt húzzunk a lábunkra, melynek lapos, puha a sarka, és elég széles az orra. A szokásosnál valamivel nagyobb méretűre lesz szükségünk. Ha több mint félórás gyaloglást tervezünk, és útközben nem tudunk ivóvízhez jutni, érdemes egy kis flakon vizet magunkkal vinnünk. Bemelegítésként az első ötpercnyi utat lassú gyaloglással tegyük meg. Húzzuk ki magunkat, enyhén hajlítsuk be a könyökünket és a térdünket, a kezünket zárjuk össze, de ne szorítsuk ökölbe.

A bemelegítő séta után fokozatosan gyorsítsunk a lépteinken. Amikor lépünk, először a sarkunknak kell a földet érintenie, majd a talpunknak és végül a lábujjainknak. Ehhez nyilván hajlékony, rugalmas cipőre van szükségünk. Ha úgy érzed, ennyi mindenre nem tudsz visszaemlékezni, ne ess kétségbe! A legtöbb embernek ilyen a természetes járása. Olyan tempóban gyalogoljunk, hogy közben beszélgetni is tudjunk a társunkkal, és a szuszból se fogyjunk ki. Ha most próbálkozunk először a gyorsgyaloglással, fokozatosan növeljük a gyaloglás időtartamát, valamint a távot és a sebességet. A gyaloglás végén levezetésképpen sétáljunk egy kicsit. *

Erőkifejtéskor a pulzus és a légzés felgyorsul, valamint az ember kisebb-nagyobb mértékben izzad. Ez teljesen normális. Az első néhány napban izomlázunk is lehet. Figyeljünk oda testünk visszajelzéseire. Ha gyaloglás közben úgy érezzük, hogy túlhajtjuk magunkat, lassítsunk a tempón, vagy tartsunk egy kis szünetet. Ha azonban nyomást vagy fájdalmat érzünk a mellkasunkban, szapora, egyenetlen a szívverésünk, nagyon nehezen vesszük a levegőt, szédülünk vagy hányingerünk van, hagyjuk abba a gyaloglást, és azonnal forduljunk orvoshoz. *

Mivel a gyaloglás nem terheli meg a szervezetet, ez a fajta testmozgás határozottan üdvösebb lehet egyéb edzésmódoknál, például a futásnál vagy az aerobiknál. Kisebb az eshetősége annak, hogy kárt teszünk az ízületeinkben, vagy izomsérülést szenvedünk. A fitneszszakértők szerint a gyaloglás a legjobb testmozgás. Sétálj hát egyet az egészséged érdekében!

[Lábjegyzetek]

^ 12. bek. Azoknak, akik szeretnének elégetni néhány kalóriát: ha egy kilométert 12 perc helyett 9 perc alatt tesz meg valaki, 30 százalékkal több kalóriát fog elégetni percenként. Ha a 9 percet 7 percre csökkenti, 50 százalékkal több kalóriát használ majd fel percenként. A legtöbb gyalogló, aki a jó kondíció megőrzése miatt mozog, körülbelül 7-9 perc alatt tesz meg egy kilométert.

^ 13. bek. Mielőtt valaki rendszeres testedzésbe fog, bölcs dolog kikérni egy orvos véleményét, különösen ha az illető szívbeteg, magas a vérnyomása, vagy valamilyen egyéb egészségi gondja van.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

HOGYAN GYALOGOLJUNK, ÉS HOGYAN NE

● A hátunk legyen egyenes, az állunkat emeljük fel (a talajjal párhuzamosan tartsuk), és 5-6 méterrel magunk elé nézzünk.

● Közepes iramban haladjunk. Ne gondoljuk, hogy olyan gyorsan kell gyalogolnunk, hogy levegő hiányában már nem tudunk rendesen beszélgetni a társunkkal.

● Ne lépjünk túl nagyokat. Ha gyorsítani szeretnénk, többet és apróbbakat lépjünk.

● Karunkat előre-hátra mozgassuk, könyökünk ne távolodjon el a testünktől. Oldalirányban nem szabad lengetni a karokat gyaloglás közben.

● Ne teli talppal lépjünk. Gördüljön a léptünk, és a lábujjainkkal rugaszkodjunk el.

● Súlyok cipelésére nincs szükség, ezek ugyanis akadályozzák a végtagok természetes mozgását, és megsérülhetnek az inak és ínszalagok.