Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy élősködő, de hasznos darázs

Egy élősködő, de hasznos darázs

 Egy élősködő, de hasznos darázs

MEG kell hagyni, a fürkészdarázs fura szerzet, csaknem ijesztő. De miért nevezik élősködőnek? Azért, mert rendszerint a petéjét egy másik rovar lárvájára vagy annak belsejébe rakja, vagy egy pókba.

Észak-Amerikában a valódi fürkészdarazsaknak több mint 3000 faja él, ezek a darazsak pedig egy hatalmas családba tartoznak, melyet különféle élősködő darazsak alkotnak. A tudósok becslése szerint világviszonylatban több mint 40 000 faj sorolható ebbe a rovarcsaládba.

A fürkészdarazsak 0,3-5 centiméter hosszúak; karcsú, görbült potrohuk hosszabb, mint a fejük és a toruk együttvéve. Abban térnek el a fullánkos darazsaktól, hogy hosszabb a csápjuk.

Legsajátosabb jellemzőjük a potrohuk végén fellelhető tűszerű tojócső (ovipositor). Ez a tojószerv rendszerint hosszabb, mint az állatok teste, és nem vastagabb, mint a lószőr. Három fonalszerű szál van benne, mely előre-hátra csúszva tolja ki a petét a csőből.

Hogyan találja meg a fürkészdarázs a lehetséges gazdaállatot, vagyis azt a lárvát, amelybe a petéjét helyezheti? Felfigyeltek rá, hogy a fürkészdarazsak családjához tartozó Megarhyssa nem nősténye rezgő csápjával megvizsgálja a fatörzset, hogy érzékelje a vibrálást, melyet a fa kérge mögött két centiméterre vagy beljebb lévő lárva bocsát ki. Mihelyt lárvát észlel, hevesebben rezegteti a csápját, végül a tojócsövét, mintha csak fúrna, a fába mélyeszti, és úgy kutakodik tovább.

„Amint a darázs tojócsövének a hegye a lárvához ér, az állat kiprésel egy petét a csövön, és elhelyezi a halálra ítélt gazdán, vagy közvetlenül mellette” — számolnak be a megfigyelők. A peterakás után az új lárva a gazdalárva zsírján és testnedvein él. Majd selymes gubót sző, és ebben kifejlett darázzsá alakul. Mihelyt a darázs kikerül a fából, kész arra, hogy lecsapjon a rovarok egy újabb nemzedékére.

Bár némelyek könyörtelen élősködőnek bélyegzik ezt a rovarcsaládot, a fürkészdarazsak fontos feladatot látnak el. Lárváik elfogyasztanak olyan rovarokat — például bodobácsokat, gyapottokormányosokat, almamolyokat, spárgabogarakat —, melyek kárt tesznek az élelemül szolgáló növényekben. Minden jel arra vall hát, hogy a fürkészdarazsak gátat vetnek a mezőgazdasági kártevők elszaporodásának.

Bár a fürkészdarazsak nagy családot alkotnak, mégis ritkán láthatjuk őket, mivel általában olyan helyeken táplálkoznak, párzanak és rakják le a petéiket, melyeket nem sűrűn látogatunk. Ezek a rovarok további bizonyítékát adják élővilágunk változatosságának és a benne uralkodó egyensúlynak, melyet az ember még nem is ért teljesen.

[Kép a 24. oldalon]

Peterakásra készülő fürkészdarázs

[Forrásjelzés]

Scott Bauer/Agricultural Research Service, USDA