Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A káprázatos homok

A káprázatos homok

 A káprázatos  homok

A szemedbe kerülve fájdalmat okoz, a talpad alatt viszont olyan, mint a selyem. Rengeteg van belőle a tengerek mélyén, de a csontszáraz sivatagokban is. Állatok sokasága menekül terjeszkedő jelenléte elől, más teremtményeknek ellenben ez az otthonuk. Az ember gyakran csak nyűgnek tekinti, ám ha nem lenne, modern világunk nemigen jöhetett volna létre.

A fenti leírás alapján a homokot látszólag csupa ellentmondás övezi. De pontosan mi is a homok, és hogyan képződik?

Hatalmas sziklákból parányi szemcsék

A homok ásványianyag-részecskékből, parányi kőzetekből és főként kvarcból áll. Egész hegyormok, melyek egykor sziklaszilárdan meredeztek az égbe, mállottak szét, s lett belőlük homok. De hogyan megy végbe ez a folyamat?

A homok gyakran a háborgó tengerek munkájának eredménye. A hullámok nekicsapódnak a parti szikláknak, és táblákat lazítanak meg, illetve harapnak ki belőlük. Hatalmas tömbök adják meg magukat a hullámok szüntelen áradatának, és zuhannak darabokban a habok ölelésébe. A tajtékzó tenger lekerekíti az éleket, görgetegeket formálva a tömbökből. A víz állandó mozgása a görgetegeket lassanként kavicsokká őrli, majd a kavicsok is összezúzódnak, és még parányibb szemcsék lesznek belőlük. Ezeket a parányi szemcséket nevezzük mi homoknak. Van, hogy a tenger magával viszi a homokot, de sok helyen a parton halmozza fel, ragyogó tiszta fövenyt hozva létre.

A tajtékzó tenger és a hideg levegő együttes hatására a szikla réseiben megfagy a víz, és az ék alakú jégdarabok széthasítják a követ. A kőtömbök egyre kisebb darabokra hasadnak szét, míg végül homok lesz belőlük.

A szélnek is formáló hatása van. Felkapja a homokszemcséket, és a sziklákhoz csapja őket. A kopás következtében még több homok képződik. Több száz méter vastag kőrétegek morzsolódnak szét ennek a „homokfúvatásnak” az eredményeként, melyet a természet végez. Mindeközben a szél szerteszét fújja az újonnan képződött parányi szemcséket, szétterítve őket a sivatag szőnyegén.

Az évezredek során végtelenül sok homok jött létre ilyen folyamatok révén. Sokan már azzal megelégednének, ha a homok egyedül azt a célt szolgálná, hogy kipárnázza a tengerpartokat. De ahogy látni fogjuk, a homok nemcsak a tengerpartok kincse.

Apró szemcsék, óriási haszon

Az, hogy ételhez és italhoz juthatunk, nem kis mértékben a homoknak köszönhető. Hogyhogy? Végeredményben az összes táplálékunkat a föld növényzete szolgáltatja. A homok és még apróbb szemcséjű társai, az iszap és az agyag, nélkülözhetetlen ásványi anyagokkal látják el a növényeket. Emellett a homokos talajban szabadon tud áramolni a levegő és a víz, ezért a gyökereknek könnyű felszívniuk a tápanyagokat. De mi a homok szerepe a szomjunk csillapításában?

Ha megtöltünk egy egyliteres kancsót száraz homokkal, körülbelül harmadannyi vizet tudunk hozzáönteni, anélkül hogy túlcsordulna a kancsó. Ez azért van, mert a homok porózus, vagyis  a szemcséi között bőven van hely. Tudtad, hogy léteznek olyan óriási, homokkal teli „vizeskancsók”, melyek még a nagyvárosok vízszükségleteit is kielégítik? Miféle „vizeskancsókról” van szó?

A föld felszíne alatt a legtöbb helyen víztartó rétegnek nevezett geológiai képződmények találhatók. Ezeket a képződményeket nagyon vastag, homokból és más porózus ásványi anyagokból álló rétegek alkotják, melyekbe alighanem már több ezer éve szivárog a víz. A tudósok számításai szerint ezek a láthatatlan „vizeskancsók” negyvenszer több édesvizet tartalmaznak, mint a föld összes tava és folyója. A víztartó rétegek értékes tartalmához, mely emberek millióinak az életét tartja fenn, kutak által lehet hozzájutni.

A szemünk előtt is homok van

Talán mindennap homokon sétálsz, anélkül hogy kitennéd a lábadat a strandra. A te lakóhelyeden betonból készültek az utak és a járdák? Helyenként ennek az elterjedt építőanyagnak az egynegyed részét homok alkotja. Több száz millió tonna homokot használnak fel évente az építkezéseken; olyan sokat, hogy időnként hiány van belőle egy-két helyen.

Bár a homok általában a lábunk alatt terül el, egy másik felhasználási módja révén a szemünk előtt is lehet homok. A számítógéped képernyőjét valószínűleg homokból készítették, ahogy a hegytetőkön felállított távcsövek és az asztali mikroszkópok lencséit is. Ugyancsak homokból készülnek a kristályvázák és a fürdőszobatükrök. Az összes itt felsorolt tárgy üvegből van, az üvegkészítéshez használt nyersanyagnak több mint a felét pedig a homok teszi ki. Hogyan állítanak elő homokból üveget?

A homokot és a többi anyagot összekeverik, majd több mint 1400 Celsius-fokos hőmérsékleten megolvasztják. Az így keletkező sűrű, nyúlós folyadékot aztán göngyölhetik, fújhatják, hajlíthatják, nyújthatják és fonhatják, szinte bármilyen alakú tárgyat készíthetnek belőle. Még textíliákba is szőnek üveget szálak formájában. De függetlenül attól, hogy dísztárgyat készítenek belőle vagy az iparban hasznosítják, illetve hogy megtöri vagy visszaveri a fényt, a sima felületű, átlátszó üveg nyersanyaga az apró szemű homok, amely viszont egyáltalán nem átlátszó.

Vándorló homok

El tudsz képzelni egy 75 méter magas dombot, amely mozog? Ez történik, amikor a szél maga előtt tolja a dűnéknek nevezett homokhalmokat, vándorlásra kényszerítve őket. A Szahara egyes részein, ameddig csak a szem ellát, homokdűnék fodrozzák a tájat.

Ha az emberek a dűnék közelében telepednek meg, azok kellemetlen látogatással üdvözölhetik őket. A jelentések szerint bizony volt már rá példa, hogy a mozgó homok utakat torlaszolt el, házakat borított be, és egész falvakat temetett maga alá.

Tele van élettel

Noha a homokban látszólag semmi élet sincs, sok állatnak ad otthont. Rókák, kígyók és skorpiók fúrják be magukat a sivatagok homokjába. A nappalt és a hőséget átalusszák, majd éjszaka kiássák magukat, és elindulnak vadászni. Délnyugat-Afrikában, Namíbia Skeleton-partja mentén elefántok mászkálnak a kiterjedt dűnék között. Úgy látszik, nagyon szeretnek rajtuk hancúrozni, hátsó lábaikat maguk mögé nyújtva lecsúszni a homokdűnék meredek oldalán. Ázsia és Afrika homoktengereit „a sivatag hajója”, a teve járja.

Vannak állatok, melyek kifejezetten a homok miatt jönnek ki a tenger vizéből. Amikor biológiai órájuk jelez, a tőrfarkú rákok, a tengeri teknősök és az apró kaliforniai kalászhalak a hullámok hátán a partra vitetik magukat. Ott lerakják megtermékenyített petéiket, melyek a puha homokban kifejlődnek.

Néhány virágfaj egy homokdűnében ugyanolyan jól érzi magát, mint egy virágágyásban. A tengerimustár, a tengerparti lednek és a hajnalka nemzetség tengerparton élő faja mind homokkedvelő növények, és még ha egy dűne maga alá temetné is őket, egy idő múlva kibújnak a homok alól. Hosszú gyökereikkel vizet és tápanyagokat vesznek fel tetszetős virágaik igényeinek a kielégítésére, melyek úgy festenek a homokban, mint finom színfoltok egy sivár festővásznon.

Igaz, bosszantó lehet, ha homok megy a cipődbe, amikor a tengerpart közelében sétálsz. De ne mérgelődj. Az igazság az, hogy ezek nélkül az egyszerű homokszemcsék nélkül nem lenne élet! A homok is a Teremtőnk, Jehova Isten bölcsességéről árulkodik (Zsoltárok 104:24).

 [Kiemelt rész/képek a 18–19. oldalon]

Homokrajongók

Sokféle színű homok létezik. Attól függően, hogy melyik országban jársz, van, ahol koromfekete homokot találsz, van, ahol hófehéret, de van lilás, szürke, piros, narancsszínű és sárga, na meg sok-sok köztes árnyalatban tündöklő homok is. Néhány helyen tengeri kagylóhéjak és csigaházak apró törmelékei is találhatók benne. Vannak, akiket annyira magával ragad a homok sokfélesége — mind a színe, mind a tapintása —, hogy elkezdik gyűjteni a homokot. Sokuk kész üzletelni vele, utazgatni érte és görnyedezni, hogy kicsiny üvegcsébe zárt mintához jusson, bővítve gyűjteményét. Ezek a gyűjtők „homokrajongóknak” hívják magukat.

[Forrásjelzés]

Courtesy Serge tkint

[Kép a 16–17. oldalon]

A Namib-sivatag Namíbiában

[Képek a 16. oldalon]

A sziklának csapódó tajtékok, a partra kifutó hullámok és a szél mind hozzájárulnak erejükkel ahhoz, hogy a kövek apró homokszemcsékké morzsolódjanak

[Képek a 17. oldalon]

A homok rovaroknak, virágoknak, rókáknak és tevéknek ad otthont

[Forrásjelzés]

Rókák: Hai-Bar, Yotvata, Israel

[Képek a 18. oldalon]

A homok nélkülözhetetlen alkotórésze az üvegnek és a betonnak

[Forrásjelzés]

Üvegkészítők: Provided by The Corning Museum of Glass

[Kép a 18. oldalon]

Több száz méter magas homokdűnék is léteznek