Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A fiatalok és a drogok

A fiatalok és a drogok

 A fiatalok és a drogok

„Miért kellett meghalniuk?”

Ezt a kérdést tette fel a Veja című brazíliai folyóirat a címlapján. A kérdés mellett megnyerő, rendes külsejű fiatalok fényképeit mutatták be, akik kábítószerezés miatt haltak meg.

A VESZÉLYEKRŐL mindenki tud, az emberek mégsem hagynak fel a drogfogyasztással, és ezzel tönkreteszik az életüket, sőt némelyek bele is halnak. Becslések szerint a kábítószerekkel való visszaélés évente 100 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak az egészségügyi kiadások, a termelékenység csökkenése, az elmaradt bevételek és a bűnözés miatt. A legnagyobb árat azonban valószínűleg a fiatalok, a gyerekek fizetik. Egy Brazíliában végzett felmérés eredményeiről beszámolva a Jornal da Tarde című újság elmondja, hogy a 10 és 17 év közötti gyerekeknek a 24,7 százaléka már kipróbált valamilyen drogot.

Igaz, az utóbbi években valamivel csökkent a drogfogyasztó tizenévesek száma az Egyesült Államokban, de még mindig ijesztően sok a kábítószerfüggő fiatal. Vegyük például a középiskolát befejező diákokat. Egy tanulmányból kitűnik, hogy 37 százalékuk az elmúlt év során legalább egyszer szívott marihuánát. Közülük minden ötödik élt vele az eltelt egy hónapban. Csaknem a 10 százalékuk kipróbálta az Extasy nevű kábítószert az elmúlt évben, és több mint 6 százalékuk kóstolta meg az LSD-t.

A helyzet a világ más részein sem rózsásabb. A nagy-britanniai statisztikai hivatal jelentése szerint „a 11—15 éves tanulók 12 százaléka élt valamilyen droggal az elmúlt év folyamán . . . Legtöbbször a cannabishoz [marihuánához] nyúltak.” Különösen nyugtalanító az a tény, hogy „több mint egyharmaduknak (pontosan 35 százalékuknak) kínáltak már egy vagy akár többféle drogot”.

Egy jelentésben, mely az Európai Unió támogatásával készült, az áll, hogy a fiatalok körében „egyre megszokottabbá válik a lerészegedés”. A jelentésből az is kiderül, hogy az ilyenfajta „italozás rövid időn belül különféle rossz következményeket von maga után, mint például baleseteket, erőszakos cselekményeket, mérgezést, valamint fejlődési és szociális problémákat”. Egy Japánból érkezett beszámoló szerint „a japán tizenévesek leginkább szerves oldószereket használnak kábítószerként, és így más drogokra is rászokhatnak”.

Nem csoda, hogy Kofi Annan, az ENSZ főtitkára kijelentette: „A drogok romlásba döntik társadalmainkat, előmozdítják a bűnözést, olyan betegségek terjedését segítik, mint az AIDS, megölik a fiataljainkat, és megölik a jövőnket is.” A kábítószeres emberek gyakran olyan bűncselekményekbe keverednek, mint a kábítószer-kereskedelem és a drogokkal összefüggő gyilkosságok. Másrészt a drogfogyasztás miatt sokan erőszakos tettek áldozatául esnek, megsérülnek, vagy kockázatos, meggondolatlan szexuális szokásokat folytatnak. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az ő családját mindez nem érinti, álljon meg egy pillanatra. Egy kormányzati jelentésben, mely az Egyesült Államokban készült, ez áll: „A drog nem csupán a szegények, a kisebbségben levők vagy a belvárosiak gondja . . . Mindenféle társadalmi helyzetű emberek között  és az ország minden részén vannak kábítószer-fogyasztók. A drogok problémája mindenkit érint.”

A szülők azonban gyakran csak akkor fedezik fel a veszélyt, amikor már túl késő. Figyeljük meg egy brazil lány esetét. „Először csak ivott — mondja a nővére, Regina *. — A család úgy gondolta, ezzel nincs semmi baj. De aztán próbálgatni kezdte a drogokat a barátaival. Mivel a szüleim mindig úgy bántak vele, mintha semmilyen következményük sem lenne az általa okozott nehézségeknek, egy idő után már nem tudták ellenőrizni, hogy mi van vele. Sokszor eltűnt, nem tudtuk, hol van. És valahányszor holtan találtak egy fiatal nőt, a rendőrség felhívta az édesapámat, hogy nem a húgom-e az. Az egész család teljesen kiborult.”

Az Egészségügyi Világszervezet öt alapvető okot sorol fel, amiért a fiatalok vonzódhatnak a drogokhoz:

1. Felnőttnek akarják érezni magukat, akik önálló döntéseket hozhatnak.

2. Be akarnak illeszkedni a többiek közé.

3. Lazítani szeretnének, és arra vágynak, hogy jól érezzék magukat.

4. Kockázatra éhesek, és lázadni akarnak.

5. A kíváncsiságukat szeretnék kielégíteni.

A drogok hozzáférhetősége és a társaktól jövő nyomás szintén növelheti annak valószínűségét, hogy egy fiatal rátér erre az önpusztító életmódra. „A szüleim soha nem beszéltek a drogokról. Az iskolában a tanárok megemlítették, hogy van ilyen gond, de nem mentek bele a részletekbe” — meséli egy brazil fiú, Luiz Antonio. Az iskolatársai ösztönzésére 14 éves korában rászokott a kábítószerre. Később, amikor megpróbálta abbahagyni a drogozást, a „barátai”, akik beszerezték az anyagot, késsel fenyegették, hogy folytassa.

Ha szülők vagyunk, megkérdezhetjük magunktól, hogy vajon tudatában vagyunk-e, hogy a mi gyerekeink is veszélyben lehetnek. Mit teszünk, hogy megóvjuk őket a kábítószerektől? A következő cikk néhány olyan módszert részletez, amellyel a szülők megvédhetik a gyermekeiket.

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. Néhány nevet megváltoztattunk.

[Oldalidézet a 4. oldalon]

„A drogok romlásba döntik társadalmainkat, előmozdítják a bűnözést, olyan betegségek terjedését segítik, mint az AIDS, megölik a fiataljainkat, és megölik a jövőnket is” (KOFI ANNAN, AZ ENSZ FŐTITKÁRA).

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

© Veja, Editora Abril, May 27, 1998