Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Valójában hány érzékünk van?

Valójában hány érzékünk van?

 Valójában hány érzékünk van?

„A környezetünkkel oly hatékonyan és könnyűszerrel létesítünk kapcsolatot, hogy fel sem fogjuk, milyen sok műveletnek köszönhetjük még a legegyszerűbb érzékelést is” (SENSORY EXOTICA—A WORLD BEYOND HUMAN EXPERIENCE).

KÉPZELJÜK EL, hogy egy csendes úton biciklizünk. A lábunkban lévő érzékelők képessé tesznek arra, hogy akkora erővel nyomjuk a pedált, amekkora a sebesség tartásához szükséges. Egyensúlyozó szerveinknek köszönhetően nem borulunk fel; orrunkkal érezzük az illatokat, szemünkkel látjuk a tájat, fülünkkel halljuk a madarak csicsergését. Amikor szomjasak vagyunk, az ujjainkban lévő receptorok segítik, hogy meg tudjuk fogni a kulacsunkat. Ízlelőbimbóink, valamint hőérzékelőink tudatják velünk az ital ízét és hőmérsékletét. A bőrünkben lévő, valamint a szőrszálakhoz kapcsolódó érzékelők tudomásunkra hozzák, hogy mennyire erős a szél, a szemünkkel együttműködve pedig azt, hogy milyen gyorsan haladunk. A bőrünk a közvetlen környezetünk hőmérsékletét és páratartalmát is érzékeli, és eközben az időérzékünk jelzi, hogy körülbelül mióta vagyunk úton. Végül belső szervi érzékeink arra késztetnek, hogy pihenjünk és együnk. Igen, az élet az érzékek remek összjátéka!

Csupán öt érzékünk van?

Biciklizés közben hány érzékünk működik? Csupán az az öt — a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás —, melyet általában ismernek az emberek? Az Encyclopædia Britannica szerint Arisztotelész beszélt először arról, hogy ötfajta érzékelés van. Ez az ókori filozófus „olyan nagy hatással volt az emberek gondolkodására, hogy sokan még mindig öt érzékről beszélnek, mintha nem is lenne több”.

E szerint az enciklopédia szerint azonban elég a bőrérzékelésről készült tanulmányokat megvizsgálni, és máris „bebizonyosodik, hogy az embereknek ötnél több érzékük van”. Hogyan lehetséges ez? Bizonyos funkciókat, melyeket korábban egy kalap alá vettek mint tapintást, ma már külön érzékelésnek tekintenek. A fájdalomérző receptorok például különbséget tesznek a mechanikai, kémiai és hőmérsékleti hatások között, és másként reagálnak rájuk.  Más érzékelők viszketésérzetet hoznak létre. Bizonyítékok támasztják alá, hogy legalább kétféle nyomás receptorunk van: egyik az enyhe, felületi nyomást érzékeli, a másik a mélyebbre jutó ingert. Számos belső szervi érzékelés is van. Vajon ezeknek mi a szerepük?

Belső szervi érzékelés

A belső szervi érzékelésünk a testünkben lejátszódó változásokat ismeri föl. Olyasmit jelez, mint az éhség, szomjúság, fáradtság, fájdalom, ezenkívül levegővételre késztet, vagy arra, hogy kimenjünk a vécére. A biológiai óránkkal együttműködve a belső szervi érzékeink azt az érzetet keltik bennünk a nap végén, hogy fáradtak vagyunk, ha pedig időzónák fölött repülünk át, felborul a bioritmusunk. Minthogy tudatosan „érzékeljük” az idő múlását, vannak, akik az időérzéket is szeretnék bevenni az érzékek sorába.

Van ezenkívül vesztibuláris, vagyis egyensúlyérző rendszerünk, mely a belsőfülben található, s ez reagál a gravitációra, gyorsulásra és forgásra. Mi több, van kinesztetikus érzékelésünk is, mely képessé tesz minket az izmok feszítettségének az érzésére, és ennek köszönhetően még akkor is érzékeljük végtagjaink mozgását és helyzetét, amikor csukva van a szemünk.

Persze nemcsak az emberekre jellemző az érzékelés, az állatoknak is számos érzékük van, köztük néhány igazán bámulatos is, mely nincs meg bennünk. A következő cikkben megvizsgálunk néhányat ezek közül. Alaposabban szemügyre vesszük magunkat is, és azokat a páratlan jellegzetességeinket, melyek különlegessé tesznek minket a föld élőlényei között.

[Kiemelt rész/képek a 4. oldalon]

A csodálatos tapintás

A kezünknek rendkívül kifinomult tapintóérzéke van. A Smithsonian magazin szerint a kutatók azt vették észre, hogy a kezünk egy csupán három mikron magas pontot is érzékelni tud. (A hajszál átmérője 50 és 100 mikron között van.) Mi több, „egyenetlen felület esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy a kéz akár egy csupán 75 nanométer magas kiemelkedést is képes érzékelni” (a nanométer a mikron ezredrésze). Ez a figyelemre méltó érzékenység az egyes ujjhegyekben lévő körülbelül 2000 tapintási receptor érdeme.

Tapintóérzékünk az egészségünkhöz is, és a jó közérzetünkhöz is nagyban hozzájárul. „A simogatás olyan hormonokat szabadít föl, melyek enyhíthetik a fájdalmat, és elősegíthetik a tiszta gondolkodást” — mondja a U.S.News & World Report. Némelyek szerint a kisgyermekek fejlődését hátráltatja, ha nem kapnak szerető dédelgetést.

[Képek forrásának jelzése a 3. oldalon]

Szem: The Complete Encyclopedia of Illustration/ J. G. Heck; fül és belső fül: © 1997 Visual Language; kéz: The Anatomy of Humane Bodies, with figures drawn after the life by some of the best masters in Europe . . . Oxford, 1698, William Cowper