Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Bölcs tanácsok bonyolult világunkban

Bölcs tanácsok bonyolult világunkban

 Bölcs tanácsok bonyolult világunkban

„Annak, aki kedves előtte, Isten bölcsességet ad, tudást és örömet” (PRÉDIKÁTOR 2:26, KÁLDI-NEOVULGÁTA BIBLIAFORDÍTÁS [2:27]).

NEM könnyű bölcs, etikus döntéseket hozni korunk orvosilag és technikailag egyre bonyolultabb világában. Gondoljunk a közelmúlt néhány olyan vívmányára, amely vitára adott okot. A nők ma már úgy is megszakíthatnak egy nem kívánt terhességet, hogy bevesznek egy „esemény utáni tablettát”. A tudósok áttörték a genetikai korlátokat, és képessé váltak növények és állatok módosítására. Laboratóriumok versengenek emberi embriókért, mert szeretnének értékes őssejtekhez jutni, hiszen sokan azt remélik, hogy ezek fogják forradalmasítani a gyógyászatot.

Sokan ijesztőnek, félelmetesnek tartják, hogy az ember megpróbál beleszólni a természet folyásába, és nem tudják eldönteni, hogy mit tartsanak erkölcsösnek, etikusnak. Ez a helyzet a Biblia következő szavaira emlékeztet minket: „az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” (Jeremiás 10:23). Ugyanúgy, ahogy a gyermekeknek szükségük van a szüleiktől jövő irányításra, mindannyian rászorulunk égi Atyánk segítségére ahhoz, hogy bölcsen járjunk (Példabeszédek 1:33).

Aki Istenre hallgat, bölcs lesz

Istenre hallgatunk, amikor olvassuk írott Szavát, és alkalmazzuk az olvasottakat. Egy szóval sem állítjuk, hogy a Biblia kifejezetten foglalkozik minden bonyolult orvosi és tudományos kérdéssel, mely napjainkban felmerülhet. Ám alapelvei, melyek örökre megmaradnak, segíthetnek nekünk kiegyensúlyozott döntéseket hozni (1Péter 1:25).

Vegyük például alapul az emberi embrionális őssejtekről folyó vitát. Ahogy láttuk, ezekhez élő embriók elpusztításával jutnak hozzá. Francis Collins, az Egyesült Államok Nemzeti Humán Genom Kutatóintézetének az igazgatója az etikai kérdésekben kialakult nézetkülönbségről ezt mondta: „Ez klasszikus példája annak, amikor két igen fontos alapelv ütközik egymással. Az egyik az emberi élet szentsége, a másik pedig az a súlyos felelősség, mely ránk, emberekre hárul, hogy enyhítsük a szenvedést, és borzalmas betegségeket kezeljünk . . . Sokan úgy érzik — véleményem szerint jogosan —, hogy az ilyenfajta kutatás nem egyeztethető össze az élet szentségének az eszméjével,  mivel olyan sejteket alakítanak át, melyeket emberi embriókból nyernek.”

A Biblia azáltal segít nekünk tisztán látni ilyen összetett kérdésekben, hogy feltárja, mi Isten nézőpontja a még meg nem született gyermekekről. Ha az ókori Izraelben egy terhes nőben valaki kárt tett, és emiatt vagy ő, vagy a még meg nem született gyermeke meghalt, Isten gyilkosnak tartotta a vétkest, és megkövetelte tőle, hogy adja oda az ’életét az életért’ (2Mózes 21:22, 23) *. Így hát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Teremtőnk szemében az emberi élet mindenféle formája szent, még a meg nem született gyermek élete is. Isten voltaképp már akkor érdeklődik irántunk, amikor még édesanyánk méhében vagyunk, ahogy az a zsoltáríró szavaiból is kiderül: „Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe” (Zsoltárok 139:16NW).

Bár az emberiség óriási előrelépést tett a technika terén, a Biblia segít nekünk, hogy kiegyensúlyozott nézetünk legyen az emberekről és a vívmányaikról. Ezt mondja: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet! Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei” (Zsoltárok 146:3, 4). Némelyek pesszimistának vélik ezt a kijelentést. De csakugyan az? Vajon nem inkább az igazság őszinte megfogalmazása? Igen, még a legügyesebb ember sem képes megvédeni magát az öregedéstől, a betegségektől és a haláltól, arról nem is beszélve, hogy másokat sem.

A Teremtőnek azonban nincsenek olyan korlátai, mint nekünk. Mi több, neki megvan a hatalma rá, hogy ’megmentsen’, és vágyik is erre. Jézus ezt mondta: „az Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Hogy okunk legyen ’hitet gyakorolni’, Jézus a földönlétekor az összes hozzá sereglő beteg és fogyatékos személyt meggyógyította, sőt még halottakat is támasztott fel (Lukács 7:21, 22).

Jézus gyógyításai előrevetítették Isten nagyszabású gyógyító programját, mely akkor kezdődik el, amikor Királysága teljesen átveszi a föld feletti uralmat. Az emberek éppen ezért könyörögnek, amikor elmondják a miatyánkot. Csakis Isten Királysága által valósulhat meg Isten akarata itt a földön, vagyis az által az égi kormányzat által, melynek élén Jézus Krisztus áll (Dániel 2:44; Máté 6:9, 10).

Reménnyel töltenek el Isten ígéretei? Szeretnél mindent megtenni, hogy már most elnyerd Isten helyeslését, elsajátítva a nézőpontját arról a sok, nehezen átlátható kérdésről, mellyel szembekerülünk? Ha a válaszod igen, akkor arra buzdítunk, hogy figyelj Isten Szavára, és szívleld meg a tanácsait. Ez olyan bölcsesség, mely életet jelent, igen, örökké tartó életet (János 17:3; 2Timóteus 3:16).

[Lábjegyzet]

^ 8. bek. Néhányan úgy érvelnek, hogy ez a törvény csak az anyában tett kárra utal. Ám az eredeti héber szöveg másra enged következtetni. C. F. Keil és F. Delitzsch köztiszteletben álló bibliatudósok azt mondják a héber szöveg megfogalmazásáról, hogy „nyilvánvalóan képtelenségnek tűnik, hogy a szavak kizárólag az asszonyt ért kárra vonatkozzanak”. (Lásd Az Őrtorony 78/12-es számának a 30. oldalát.)

[Képek a 10. oldalon]

A Biblia irányt mutat nekünk napjainkban, és azt a biztos reményt tárja elénk, hogy a jövőben tökéletesen egészségesek leszünk