Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

 Figyeljük a világot

„Cukorka” a madaraknak

A német GEO magazin tudósításából megtudtuk, hogy egy brazil növény mind ez ideig ismeretlen stratégiával éri el, hogy egyre nagyobb mértékben legyen beporozva. A Combretum lanceolatum a vendégeit nem egy „kupica” nektárral várja, hanem „cukorkával” kínálja. Ennek a bokornak a virágai az éjszaka folyamán édes zselégolyócskákat termelnek, melyek körülbelül hat milliméter átmérőjű csomókká keményednek. A gél a gyümölcs- és szőlőcukortól lesz édes, és íze a kutatók szerint „némiképp a gumicukoréhoz” hasonlít, azaz a kereskedelmi forgalomban lévő cukorkára emlékeztet. A beszámolóból még megtudhatjuk, hogy „amikor az első napsugarak hatására a virágok kibontják szirmaikat, napvilágra kerülnek a csillogó, átlátszó cukorkák, mintha csak egy tálcán lennének felkínálva”. Ez a növényi csoda „nyolc madárcsalád” legalább „huszonnyolc faját” vonzza. Miközben a madarak táplálékszerző körútjukon egyik bokorról a másikra repülnek, jókora pollenmennyiség tapad rájuk, így elősegítik a növény gyors terjedését.

 Az olasz gyermekek boldogok

„Európában az olasz gyermekek a legboldogabbak” — olvasható a La Repubblica című római napilapban egy beszámoló kapcsán, mely a Kisgyermekkor és Serdülőkor Vizsgálatával és Dokumentálásával Foglalkozó Olaszországi Központ által végzett egyik vizsgálat eredményeiről szól. Kutatók megállapították, hogy az olasz gyermekek 96 százaléka olyan családban nő fel, melyben mind a két szülővel együtt él. Ez magasabb százalék más európai országok eredményeihez képest, mivel ez utóbbi helyeken gyakoribb a különélés és a válás. Ráadásul az olasz gyermekeknek több mint a fele egy fedél alatt él a nagyszüleivel, vagy a közelükben lakik. Így aztán „tíz [nagyszülőből] nyolc hetente több mint egyszer” láthatja az unokáját. A beszámoló szerint ez segít abban, hogy a gyermekekben kialakuljon az az érzés, hogy „tartoznak valahova vagy valakihez”, és csökkenti a magányt. Alessandra Graziottin pszichológus asszony megjegyzi: „A gyermek — vagy akár egy felnőtt — nem a gazdagságtól vagy a márkás ruháktól lesz boldog, hanem attól az érzéstől, hogy szeretik őt.”

Hogy jó legyen a közérzetünk a repülőn . . .

A mexikóvárosi El Universal című újság a következőket tanácsolja ahhoz, hogy kellemesebben utazzunk a repülőn: 1. Mivel a gépen nagyon száraz szokott lenni a levegő, ajánlatos sok folyadékot fogyasztanunk. 2. A száraz levegő irritálhatja a szemet, ezért a kontaktlencse helyett jobb a szemüveg viselése. 3. Tornázzunk egy kicsit a helyünkön, hogy az izmaink ellazuljanak, és a lábunkban serkentsük a vérkeringést. 4. Időnként járkáljunk egy kicsit az üléssorok között. 5. Olyan cipőben utazzunk, melyet könnyen le tudunk venni, és polcoljuk fel a lábunkat valamivel, mondjuk a kézitáskánkkal. 6. Jó, ha a ruházatunk nem gyűrődő, kényelmes és természetes alapanyagú, hogy a bőrünk tudjon szellőzni. 7. Mérsékelten fogyasszunk alkoholt, vagy egyáltalán ne is igyunk szeszes italt, mivel a magasban könnyebben a fejünkbe száll. 8. Úgy állítsuk be a légkondicionálót, hogy ne közvetlenül a nyakunkra vagy a hátunkra jöjjön a levegő. 9. Próbáljunk aludni, lehetőleg a szemvédő alvómaszkkal. 10. A fel- és leszállás közben rágjunk valamit a fülben lévő nyomás enyhítésére. A csecsemőknek a szájukba adhatjuk a cumijukat.

Elkényeztetett gyermekek Németországban

Amint azt Udo Beckmann, egy német pedagógusszövetség elnöke elmondta, a szülők körében most az figyelhető meg, hogy „újabban engednek” a gyermekeiknek. A Südwest Presse című lap szerint Udo Beckmann kijelentette, hogy egyre több a nagyon elkényeztetett gyermek, ami ahhoz vezet, hogy a gyermekek nem hajlandók iparkodni az iskolai tevékenységekben. „Elmondása szerint már nem megy ritkaságszámba az, hogy a szülők úgy érzik, a házi feladat »túl nagy megterhelés« egy gyermeknek, és »ésszerűtlen« követelmény, hogy egy gyermek készüljön a dolgozatokra.” A beszámolóból az is kiderül, hogy ha a szülők folyton engednek a gyermeknek, csak azért, hogy elkerüljék a konfliktust, azzal megfosztják őket „attól a lehetőségtől, hogy felelősségteljes életet éljenek”. Az elkényeztetett gyermekek így — Udo Beckmann szavaival élve — „önző felnőttekké” válnak, akik mindent el akarnak érni, de semmit sem hajlandók tenni érte.

Miért repülnek a madarak V alakzatban?

A kutatók mostanra kitapasztalták, hogy a madarak — például a ludak vagy a gödények, más néven pelikánok — „azért repülnek V alakzatban, hogy csökkentsék a légellenállást, valamint hogy energiát takarítsanak meg a hosszú ideig tartó vonulásuk során” — jelenti a londoni The Daily Telegraph című újság a Nature magazin egyik beszámolóját tárgyalva. A Franciaországban lévő Villiers en Bois-i Tudományos Kutatóintézet tudósai megmérték nyolc, V alakzatban repülő pelikán szívverését, majd a kapott értékeket összevetették a madarak „szárnycsapásaival és a repülésük módjával”. A kutatók ebből megállapították, hogy ha a madarak V alakzatban repültek, nem vert olyan szaporán a szívük, és kevesebb volt a szárnycsapásuk ahhoz képest, mint amikor egymagukban repültek, noha a sebességük hasonló volt. A Nature magazin kijelenti: „Ha a madarak V alakzatban repülnek, mindegyikük szárnya az alakzatban előttük haladó társuk szárnya által keltett felhajtóerő hatása alá kerül.” Így tudják a rózsás gödények akár húsz százalékkal is gazdaságosabban felhasználni az energiájukat ahhoz képest, mint amikor egyedül repülnek.

A franciák és a bibliaolvasás

A La Croix című katolikus újságban közzétett közvélemény-kutatás szerint bár egy felmérésből az derült ki, hogy a franciák negyvenkét százalékának van Bibliája, mégis csupán körülbelül két százalékuk állította, hogy majdnem mindennap olvassa. Hetvenkét százalékuk azt mondta, hogy soha nem olvassa a Bibliát, és a megkérdezettek ötvennégy százaléka „elavult könyv”-nek tekinti azt, mint amely „nincs összhangban a mai világgal”. A beszámolóból megtudtuk, hogy „a franciák elsősorban művelődés szempontjából veszik figyelembe a Bibliát” mint olyan könyvet, amelyben magyarázatot találnak „a judaizmus és a kereszténység eredetéről”. A La Croix azt írja, hogy „Franciaországban a Bibliából évente hozzávetőlegesen 250 000-et, az Újszövetségből 30 000-et adnak el”.

Hivatalosan engedélyezett asztrológiai főiskola

A The New York Times című napilap arról számol be, hogy az Egyesült Államokban egy iskola, „ahol a diákok horoszkópok írását és a jövőre vonatkozó tanácsadást tanulják, vélhetően elsőként kapott hivatalos engedélyt egy, az Egyesült Államok egész területén elismert testülettől asztrológiai főiskola működtetésére”. Az intézet alapítója szerint az engedély megadásának hónapjában „kedvező volt a csillagok állása”. Az Asztrológiai Intézetnek nevezett főiskolán különböző szakok vannak, köztük „aszteroid istennőkről szóló mesterkurzus”, valamint olyan szak, amelyen „megtanulnak cikkeket írni asztrológiai témával foglalkozó rovatokhoz”. A végzősök legtöbbje „magánpraxisban fog dolgozni, jóllehet vannak köztük olyanok, akiket holisztikus szemléletű gyógyintézetekben, gyógyfürdőkben és tengerjáró hajókon fognak alkalmazni”. A The New York Times írásában az olvasható, hogy „az intézet azután kapott hivatalos engedélyt a működésre . . . , hogy bizonyította tanárai képzettségét, valamint azt, hogy a végzősei képesek lesznek a szakmában dolgozni”. A Felsőoktatási Intézmények Hivatalos Engedélyeztetésével Foglalkozó Tanács vezetője azonban azt nyilatkozta, hogy „a hivatalos engedély nem erősítette meg az asztrológia hitelességét, csupán elismerte, hogy a főiskola teljesítette a diákjainak tett ígéreteit”.

Nagytakarítás a Csomolungmán

A föld legmagasabb hegycsúcsa, a Csomolungma vagy más néven Mount Everest (8850 méter) általában úgy él az emberek gondolataiban, mint amely romlatlan szépségű, fenséges hely. Ám a Down to Earth című újdelhi folyóirat egyik beszámolójából azt tudhatjuk meg, hogy a Csomolungmából óriási szeméttelep lett. A hegymászók százai — akik az évtizedek során felkapaszkodtak a Csomolungma emelkedőin — szó szerint több tonna szemetet hagytak maguk után, köztük „üres oxigénpalackokat, régi létrákat vagy rudakat, valamint műanyag botokat”. A tudósítás szerint a legkoszosabb tábor „a Déli-nyereg, az utolsó állomás, mely után a legtöbb hegymászó már csak a csúcson áll meg”. Bhumi Lal Lama, a Nepáli Hegymászók Szövetségének tisztviselője elmondta: „Fontolgatjuk, hogy ha [a serpák] összegyűjtik a szemetet, minden egyes kilogrammnyi szemét után tizenhárom dollár ötven centet fizetünk” nekik. A beszámoló még hozzáfűzte, hogy a serpák „általában vezetőkként vagy teherhordókként tevékenykednek” a Csomolungmát megmászó embereknek.

Rosszul sült el a „varázsige”

A Reuter hírügynökség arról tudósít, hogy „egy ghánai férfit lelőtt egy falubelije, amikor kipróbálta, hogy egy varázsige valóban golyóállóvá tette-e a férfit”. Ghána északkeleti részén számos falusi ember kuruzslóhoz fordult segítségért, hogy tegye golyóállóvá őket. „Miután [az áldozatul esett férfi] testét két héten át mindennap bekenték egy gyógynövényekből készült kotyvalékkal, önként vállalta, hogy lőjenek rá, és így kipróbálja, hat-e a varázsige” — olvasható a tudósításban. Az áldozat egyetlen golyótól azonnal meghalt. A mérges falubeliek ezek után megragadták a kuruzslót, és agyba-főbe verték, amiért nem hatott a varázsigéje. Ghána legészakibb részén gyakran fordulnak segítségért kuruzslókhoz, amikor a törzsükből való vetélytársaik ellen védelmet keresnek.