Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Kertészkedés természetes módszerekkel

Kertészkedés természetes módszerekkel

 Kertészkedés természetes módszerekkel

VÉGY egy marék földet a konyhakertedből. Úgy át van itatva gyomirtó szerekkel, rovarirtóval, rágcsálók elleni szerekkel és gombaölőkkel, hogy szinte sterilnek mondható? Vagy nyüzsögnek benne a földigiliszták, rovarok és így mindenféle mikroorganizmusok? Ha a földedben pezseg az élet, akkor nagyon valószínű, hogy kertedet, ha akaratlanul is, de a természetes módszerekkel való kertészkedés, vagyis a biokertészet alapelvei szerint művelted.

A biokertészet általában természetes biológiai anyagok felhasználásával igyekszik javítani a kert talajának minőségén. Egyik célja egy olyan ökoszisztéma kialakítása, melyben a növények elég erősek ahhoz, hogy ellenálljanak a kártevőknek és a betegségeknek. Azokban az országokban, ahol elterjedt a szintetikus vegyi anyagok használata a kertészetben, most nő a biokertészet iránti érdeklődés. Miért? Több okból is.

 Először is a zöldségeken, gyümölcsökön lerakódott növényvédőszer-maradványok időnként súlyos veszélyeket hordoznak magukban az egészségre nézve. Például a Pesticide Alert című könyv szerint az Egyesült Államok „több nyugati államában és Kanadában 1985 nyarán közel 1000 embert mérgezett meg a Temik nevű növényvédő szer görögdinnyében lerakódott maradványa”.

Ezenkívül a biokertészetet sokan a környezetvédelem egyik módjának is tekintik. A növényvédő vegyi anyagok rendszeres használata miatt egyes kártevők ellenállóvá váltak a vegyszerekkel szemben, ezért a tudósok még veszélyesebb mérgeket fejlesztettek ki. Ezek az erős vegyi anyagok idővel bejutnak a talajvízbe, és megfertőzik az értékes vízkészletünket.

A biokertészet másik előnye, hogy kevesebb hulladék kerül a szemétlerakó helyekre. Hogyhogy? A szemét jelentős részét ételmaradékok és kerti hulladékok teszik ki. Ahelyett, hogy kidobnánk ezeket a szerves anyagokat, megtehetjük, hogy halomba rakjuk, hagyjuk lebomlani, és így komposztnak nevezett termékeny keveréket kapunk. Bár az ilyen keverék talán nem valami kellemes látvány, a növényeknek viszont maga az álom!

Végül pedig néhányan azért szeretik a biokertészetet, mert jó alkalomnak tartják a testmozgásra, élvezik a napsütést, szeretik a földmunkát, és örömmel figyelik, ahogy az apró magvak egészséges növényekké fejlődnek. Nos, kedvet kaptál a biokertészkedéshez? Akkor már neki is láthatsz! Először is nézzük meg, milyen a föld a kertedben.

Hogyan indulnak fejlődésnek a növényeid?

Sok kertben vagy agyagos, vagy homokos a talaj. A homokos talaj nagy szemcséket tartalmaz, így túl gyorsan átengedi a vizet és a tápanyagokat ahhoz, hogy a gyökérzet hasznosíthatná. Az agyagos föld viszont apró szemcsékből áll, amelyek annyira szorosan tapadnak egymáshoz, hogy még a víz sem képes áthatolni a kemény felületen, így elfolyik, vagy még ha bejut is, benn reked, és emiatt a gyökérzet elhal.

A növények gyökerei olyan talajban érzik jól magukat, amelyben a különféle szemcsék mennyisége egyensúlyban van; az ilyen föld megtartja a nedvességet, és így megóvja a gyökereket a kiszáradástól, miközben a felesleges vizet engedi eltávozni. A kertészek ezt a földet alapföldnek nevezik. Ebben a talajban a levegő szabadon áramlik, ami lehetővé teszi, hogy a mikroorganizmusok ellássák a feladatukat, vagyis tápanyagokat juttassanak a talajba.

Az agyagos és a homokos talajhoz is nagy mennyiségű szerves anyagot — komposztot — kell adni ahhoz, hogy elérjük ezt az egyensúlyt. Ha komposztot forgatnak a földbe, az helyreállítja a talaj egyensúlyát. Mivel a komposzt a szivacshoz hasonlóan megtartja a nedvességet, kevesebb vízre van szükség. A komposzt több millió hasznos baktériumot tartalmaz, amelyek  folyamatosan lebontják a rothadó anyagot, és abból olyan tápanyagokat készítenek, melyekre a növényeknek szükségük van ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek. A komposzt ezenkívül segít a talaj kémhatásának az egyensúlyban tartásában is, hogy az se túl savas, se túl lúgos ne legyen.

Az olyan növények, amelyek mélyebbre eresztették a gyökerüket, például a lóhere és a lucerna, fellazítják a kemény talajt, és növelik a szervesanyag-tartalmát, amikor beleforgatjuk a földbe.  A talajtakarás — például ha lenyírt fűvel vagy fűrészporral beterítik a talajfelszínt — szintén segíthet a talaj állapotának megváltoztatásában.

A bámulatos földigiliszta kiemelkedő szerepet játszik a kerted talajának javításában. Amint mély alagutakat fúr a földbe — akár 4 méteres mélységben is —, segít a talaj szellőztetésében, különféle ásványi anyagokat hoz a felszín közelébe, és segíti a víz elvezetését. Eközben olyan anyagokat hagy hátra, amelyek egy könyv szerint „ötször annyi nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaznak, mint a körülöttük lévő talaj” (Step by Step Organic Vegetable Gardening).

Apró kertbarátok: varangyok, madarak és rovarok

„De mi lesz a kert kártevőivel? — kérdezheted. — Hogyan szabadulhatok meg tőlük növényvédő szerek nélkül?” Ne felejtsd el, hogy a növényvédő szerek nem csak a kártevőket irtják ki, melyeket senki sem lát szívesen. Megfoszthatják kertedet az olyan hasznos élőlényektől is, mint a földigiliszta és a gombák. Ne felejtsd el azt sem, hogy a varangyok is a kerted barátai. Egy varangy több mint 10 000 kártékony rovart is képes felfalni egy három hónapos időszak alatt. A varangyok nem válogatósak. Étlapjukon szerepelnek olyan növénykártevők is, mint a tücsök, a karimás poloskák, a szövőlepke hernyója, a hordabagoly nevű lepke, a gyapjaslepke és a meztelen csigák.

A madarak is hatékonyak a kerti kártevők megfékezésében. A Gardening Without Poisons című könyv szerint egyszer megfigyeltek egy ökörszemet, amint „a fiókáival egyetlen nyári délutánon 500 pókot és hernyót” etetett meg. Ha szeretnél vendégül látni a kertedben néhány ökörszemet vagy más rovarevő madarat, tegyél ki egy kis madáreleséget vagy fészeknek való anyagot valami jól látható helyre. Hamarosan észreveszed majd, hogy a kis madarak eleget tesznek a meghívásnak. És mi a helyzet a rovarokkal? Sok kertbarát rovar táplálkozik a kártékony rovarokkal. Ha beszerzel néhány katicabogarat, és elengeded őket a kertedben, azonnal nekilátnak a kerti lakomának, ami nem másból, mint levéltetvekből áll. Ugyanígy beszerezhetsz imádkozósáska-petéket is, és kiteheted azokat a kertedbe. Amikor a sáskák kikelnek, gyakorlatilag minden rovart felfalnak, amely az útjukba kerül.

Kártevők elleni védekezés növényekkel

Bizonyos növényfajokat is felhasználhatsz arra, hogy távol tartsd a kertedtől a kártékony rovarokat. Azok mellé a növények mellé, amelyeket szeretnél megvédeni, ültess olyan növényeket, amelyeket a kártevők nem szeretnek. A fonálférgek például, amelyek sok növény gyökerét megtámadják és meggyengítik, igyekeznek nagy ívben elkerülni a bársonyvirágot vagy büdöskét. A répalepkét pedig úgy tarthatjuk távol, ha rozmaringot, zsályát vagy kakukkfüvet ültetünk a káposzta mellé. Arról se feledkezzünk meg azonban, hogy vannak növények, amelyek egyenesen vonzzák a kártevőket!

A vetésforgó is nagy segítséget jelent a kártevők és betegségek megfékezésében. Ne ültess évről évre ugyanolyan növényt ugyanarra a helyre, hanem inkább mindig máshová. Így megakadályozhatod, hogy bizonyos betegségek és kártevők újra meg újra pusztítsák a növényeidet.

A biokertészet bizony fáradságos munka lehet, amely időt és türelmet igényel. Lehet, hogy hónapokig is eltart, mire a földed a szerves anyagok segítségével egészséges lesz. Talán visszaesést is tapasztalsz, és ilyenkor kísértést érezhetsz arra, hogy valamilyen vegyszerhez nyúlj. De mielőtt ezt tennéd, állj meg egy pillanatra, és gondolj azokra a hosszú távú előnyökre, melyeket a mérgező vegyszerek kiiktatása hoz. Ha türelmes vagy, a kertedben hamarosan finom „biotermények” nőnek majd, amelyek kevésbé vannak kitéve a kártevők és a betegségek támadásának. Persze a kerted így sem lesz tökéletes, de biztosan elégedett leszel az eredménnyel. Tehát ha szeretsz kertészkedni, miért ne próbálnád ki a természetes módszerekkel való kertészkedést?

[Kép a 17. oldalon]

Agyagos talaj

[Kép a 17. oldalon]

Homokos talaj

[Kép a 17. oldalon]

Alapföld

[Képek a 18. oldalon]

Apró kertbarátok

Egy varangy több mint 10 000 kártékony rovart is képes felfalni egy három hónapos időszak alatt

Egyszer megfigyeltek egy ökörszemet, amint „a fiókáival egyetlen nyári délutánon 500 pókot és hernyót” etetett meg

A földigiliszta szellőzteti a talajt, és különféle ásványi anyagokat hoz a felszín közelébe

A katicabogár kedvenc eledele a levéltetű, amely egy pusztító kártevő

[Kép a 18. oldalon]

Ha komposztot forgatunk a földbe, az helyreállítja a talaj egyensúlyát