Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hogyan tehetjük biztonságossá a munkahelyünket?

Hogyan tehetjük biztonságossá a munkahelyünket?

 Hogyan tehetjük biztonságossá a munkahelyünket?

ANNAK ellenére, hogy vannak törvények a munkahelyek egészségesebbé és biztonságosabbá tételére, még mindig sok baleset és haláleset történik a munkahelyeken. Ebből világosan látszik, hogy törvényekkel nem lehet biztonságot teremteni egy munkahelyen. A munkáltatóknak és az alkalmazottaknak bizonyos mértékig felelősséget kell vállalniuk mind a saját, mind pedig mások biztonságáért.

Ezért minden dolgozó bölcsen teszi, ha gondosan megvizsgálja a munkakörülményeit és a munkahelyi szokásait. Például körbenéztünk-e már a munkaterületünkön, hogy az csakugyan biztonságos-e? Ha valamilyen mérgező anyaggal dolgozunk, van-e megfelelő védőfelszerelésünk? Folyamatos stressznek vagyunk kitéve? Elvállalunk olyan munkabeosztást, mely áthágja a törvény által előírt korlátozásokat, vagy túllépi a törvényesen engedélyezett munkaidőt?

 Az ilyen kérdésekre adott válaszok sokat elárulhatnak arról, hogy mennyire vagyunk biztonságban a munkahelyünkön.

Legyünk tudatában a veszélyeknek

Veszélyes lehet, ha huzamosabb ideig ésszerűtlen munkabeosztással dolgozunk. Lawson Savery, az ausztráliai Curtin Egyetem professzora és egy kutatótársa, miután megvizsgálták egy felmérés eredményeit, mely 3,6 millió dolgozóról és 37 200 munkahelyről készült, kiadtak egy tanulmányt a kutatásukról Veszélyesek-e a hosszú munkanapok? Elfogadják-e az emberek a helyzetet? címmel. Mindkét kérdésre voltaképpen azt a választ adták, hogy igen.

Egy fáradt munkás kevésbé hatékony, és több hibát követ el. „Sok vállalat támogatja a munkamániát, és tudatosan olyan dolgozókat keres, akik munkamániában szenvednek, sőt, meg is jutalmazza őket” — olvasható az ausztrál The Sun-Herald című újságban, mely Savery professzort idézi. A következmények katasztrofálisak lehetnek. Talán sehol máshol nem annyira szembetűnő a gond, mint a szállítással foglalkozó vállalatoknál, melyek sokszor arra kérik, sőt kényszerítik a gépkocsivezetőiket, hogy megállás nélkül vezessenek hosszú órákon át, amit pedig néhány országban még a törvény is tilt.

A rossz munkahelyi szokások is kockázatot jelenthetnek. Ide sorolandó az is, ha valaki rendetlenül és piszkosan hagyja hátra a munkaterületét. A földön szanaszét heverő szerszámok és a feszültség alatt lévő, szabadon hagyott elektromos kábelek sok balesetet, sőt még halált is okoznak. Ugyanez a következménye az elektromos szerszámok és gépek kezelésekor a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásának. Az is balesetet és halált okozhat, ha nincsen feltörölve a kiloccsant folyadék, különösen a mérgező vegyszerek. Rengetegen sérültek már meg amiatt, hogy elcsúsztak az olajos vagy nedves padlón. Tehát kijelenthetjük, hogy a jól végzett munka első feltétele az, hogy az ember legyen tiszta és rendszerető.

Ennek ellenére sokan éreznek késztetést arra, hogy figyelmen kívül hagyják a biztonsági előírásokat. A Monthly Labor Review című folyóirat megjegyezte: „Ha valakire nyomás nehezedik a munkahelyén, úgy érezheti, hogy kénytelen megszegni néhány szabályt, ha eleget akar tenni az elvárásoknak.” Néhányan így gondolkodhatnak: „Még egyszer sem történt velem semmi, amikor nem követtem az előírásokat.” Erről a szemléletmódról egy tapasztalt üzemvezető a következőket mondta: „Nagyon  rosszul jár az, aki figyelmen kívül hagyja a biztonsági előírásokat a munkahelyén, és baj nélkül megússza.” Miért? Azért, mert ez túlzott magabiztosságot, valamint gondatlanságot eredményez, ami további balesetekhez vezethet.

A csernobili atomerőműben 1986-ban történt robbanást sokszor „a világ legborzasztóbb nukleáris baleseteként” emlegetik. Mi okozta a balesetet? Egy jelentés, amely a katasztrófáról készült, „rengeteg gondatlan munkaműveletről” számol be, és elmondja, hogy „sorozatban megszegték a biztonsági előírásokat”.

Mind a munkáltató, mind az alkalmazott együttműködhet abban, hogy észrevegyék, mi jelenthet veszélyt. Egy bölcs bibliai példabeszéd kijelenti: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát” (Példabeszédek 22:3). Igen, egy bölcs ember felfigyel a veszélyforrásokra, és tesz annak érdekében, hogy megóvja saját magát és másokat.

Ha a munkáltatók eszerint cselekszenek, azzal maguknak is, és az alkalmazottaiknak is jót tesznek. Amikor például az egyik vállalatnál átalakították az irodákat a „betegségokozóház-tünetegyüttes” elkerülése végett, azt tapasztalták, hogy rövid időn belül megnövekedett a termelékenység, és az alkalmazottak szemmel láthatóan elégedettebbek voltak. Betegállományba is kevesebben mentek. Ha ily módon odafigyelnek a dolgozók egészségére, nemcsak a hangulat lesz jobb a munkahelyen, hanem a vállalat gazdasági helyzete is, ahogyan azt a fenti eset is szemléltette.

Amint az előző cikkben olvashattuk, a munkahelyek sem mentesek az erőszaktól. Hogyan védhetjük meg magunkat ?

Amit a biztonságunk érdekében tehetünk

A tapasztalatok azt mutatják, hogy még egy apró incidens is, melynek során valaki agresszívan viselkedik, rosszindulatú zaklatásig fajulhat. A Harvard Business Review ezt a kijózanító tanácsot adja: „Ha valaki a munkahelyi erőszakra próbál megoldást találni, tisztában kell lennie azzal, hogy akik hajlamosak az agresszív viselkedésre, akár kismértékben is, azoknál gyakran egyre erőszakosabb cselekedetekre kell számítani.”

Lehet, hogy egy nő nem óhajtja felhívni magára a kollégái figyelmét, de ha az öltözködése, a beszéde és a viselkedése nem tükröz szerénységet, azt a benyomást keltheti másokban, hogy könnyű préda. Az utóbbi időben nem egyszer megtörtént, hogy bár egy nőnek nem volt hátsó szándéka, mégis felhívta magára a figyelmet a viselkedésével, és ennek súlyos következményei lettek. Némelyeket például titokban követtek, megerőszakoltak, sőt meggyilkoltak. Figyeljünk hát oda, hogy az öltözködésünkkel és a viselkedésünkkel milyen érzéseket keltünk másokban. Fogadjuk meg a Biblia tanácsát, és ’jól rendezett ruhában, szerénységgel és elmebeli józansággal ékesítsük magunkat’ (1Timóteus 2:9).

A Monthly Labor Review egy másik helyzetre is felhívta a figyelmet, mely lehetséges veszélyforrást jelent: „Aggodalomra ad okot, hogy néhány dolgozónak elhagyatott helyen kell dolgoznia éjszaka.” Gondoljuk hát végig, hogy bölcs dolog-e felvállalnunk a lehetséges veszélyeket, melyek sok helyről leselkednek azokra, akik egyedül dolgoznak, főleg éjszaka. Csakugyan megéri a kockázatot, még ha több pénzt kapunk is?

Azt is nagyon lényeges megvizsgálnunk, hogy milyen reakciót vált ki belőlünk egy feszült kollégánk idegesítő vagy rosszindulatú viselkedése. Mit tehetünk azért, hogy lecsillapodjanak a kedélyek, ha úgy érezzük, hogy a helyzet kezd veszélyessé válni? Egy bibliai példabeszéd megállapítja: „Az engedelmes [szelíd, Katolikus fordítás] felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot” (Példabeszédek 15:1). Ha tehát kedvesen és tisztelettudóan bánunk a másikkal, sikerülhet csökkentenünk a feszültséget, és elkerülnünk a konfliktust.

Napjaink feszült munkahelyi légköre miatt a bosszantó és ellenséges viselkedésmód egyáltalán nem ritka. Úgy érezhetjük, hogy az ilyen magatartással minket akarnak bántani, de a másik talán csak a magába fojtott feszültségtől és bosszúságtól akar megszabadulni valahogy. Lehetséges, hogy egyszerűen csak rossz helyen voltunk rossz időben. Sokat számít tehát, hogy miként reagálunk, mivel javíthatunk is, és ronthatunk is vele a helyzeten.

Ám valódi nézeteltérések is adódhatnak. A Resolving Conflicts at Work című könyv ezt a hasznos megjegyzést teszi: „Amikor konfliktusba keveredünk . . . , ritkán tárjuk fel pontosan és világosan, hogy valójában mit is érzünk.” Mi lehet ennek az oka? A könyv erre is kitér: „Az összetűzések felkavarhatnak és a hatalmukba keríthetnek minket. Úgy vélhetjük, hogy nincs más megoldás, harcolnunk kell.”

Nos, mit tehetünk ilyen esetben? HALLGASSUK MEG a másikat! Az imént idézett könyv elmondja,  hogy „ha őszinte érdeklődéssel meghallgatjuk a másik véleményét . . . , nem fogjuk úgy érezni, hogy márpedig folytatnunk kell a harcot, és így még megoldásokra is lelhetünk”. Ez bizony hasznos tanács, melynek segítségével megakadályozhatjuk, hogy a kisebb nézeteltérésekből vagy félreértésekből hatalmas veszekedések legyenek.

A bölcsesség tehát azt diktálja, hogy tegyünk gyakorlatias lépéseket a biztonságunk érdekében. Ez azt is magában foglalja, hogy lelkiismeretesen betartjuk a helyi biztonsági előírásokat. Így sokat tehetünk a munkahelyünk biztonságossá tétele érdekében.

Azt is érdemes megemlítenünk, hogy az életről, a munkáról és a pihenésről alkotott szemléletmódunk befolyásolhat minket abban, hogy milyen munkát választunk, és hogy mekkora gondot fordítunk a biztonságra. A következő cikk abban lesz a segítségünkre, hogy jó döntéseket hozzunk ezeken a területeken.

[Kép az 5. oldalon]

Alaposan töröljük fel a kiloccsant olajat

[Kép a 7. oldalon]

A szelíd felelet javíthat egy feszült helyzeten