Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mindennapi aszpirinünk — Bevegyük, ne vegyük?

Mindennapi aszpirinünk — Bevegyük, ne vegyük?

 Mindennapi aszpirinünk — Bevegyük, ne vegyük?

Egy orvos olyan történetet mond el, amely akár a valóságban is megtörténhetett volna. Szavai rávilágítanak egy nagyon gyakori gondra.

AZ EGÉSZ család aggódott. Most még az orvos is.

— Ha hamarosan nem szűnik meg a vérzése, lehet, hogy fontolóra kell vennünk, hogy vért kapjon — mondta az orvos.

A férfi több héten át lassanként veszített a véréből a belein keresztül. A diagnózis szerint gyomornyálkahártya-gyulladása, vagyis gastritise volt.

— Biztos, hogy nem szed semmilyen gyógyszert? — kérdezte a kétségbeesett orvos.

— Biztos. Csak ezt a természetes alapanyagokból készült, vény nélkül kapható szert az ízületi gyulladásomra — válaszolta a férfi.

Az orvosnak ez hirtelen szöget ütött a fejébe.

— Hadd nézzem meg a gyógyszert!

Miután gondosan átolvasta a betegtájékoztatót, rálelt arra, amit keresett. Acetilszalicilsav! Megoldódtak a nehézségek. Amikor a beteg nem vett be többé aszpirintartalmú szert, és vasat meg valamilyen gyomorra való gyógyszert kezdett szedni, megszűnt a vérzése, és a vérsejtszáma lassan újra normális lett.

Gyógyszerek okozta vérzés

Napjainkban a gyógyszerek okozta gyomor-bél rendszeri vérzés súlyos orvosi problémát jelent. Noha sok gyógyszert megemlíthetnénk, főleg az ízületi gyulladásra és fájdalomcsillapításra használt gyógyszerek okozzák a gondot. Ezek közé tartozik a gyógyszereknek egy osztálya, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis NSAID-ok. Az elnevezések országról országra változhatnak.

Az aszpirin megtalálható számos vény nélküli gyógyszerben, és az utóbbi években sok országban nőtt azoknak a száma, akik naponta aszpirint szednek. Miért?

Az aszpirin iránti lelkesedés

1995-ben a Harvard Health Letter arról számolt be, hogy „az aszpirin naponkénti szedése életeket ment meg”. Több, világszerte végzett vizsgálatra utalva, melyeket azóta már többször megismételtek, a kutatók ezt a következtetést vonták le: „Csaknem mindenkinek, akinek szívrohama vagy agyi érkatasztrófája volt, aki angina pectorisban [szívtáji szorító fájdalom] szenved, illetve szívkoszorúér-áthidaló műtéten esett át, be kellene vennie fél vagy egy aszpirin tablettát naponta, hacsak nem allergiás erre a gyógyszerre.” *

Más kutatók azt állítják, hogy az aszpirin naponkénti szedése jó hatással van az 50 év feletti férfiakra, akiknél fennáll a szívroham kockázata, valamint a veszélyeztetett nőkre. Továbbá vannak olyan tanulmányok, amelyek arra engednek következtetni, hogy a naponta szedett aszpirin csökkenti a vastagbélrák kockázatát, valamint hosszú időn át nagy adagban szedve csökkenti a cukorbetegek vércukorszintjét.

Hogyan idézi elő az aszpirin a neki tulajdonított kedvező hatásokat? Bár ezt teljes egészében még nem tudjuk, bizonyítékok vannak rá, hogy az aszpirin akadályozza a vérlemezkék összetapadását, és ezzel együtt a vérrögök kialakulását.  Ezzel alighanem megelőzhető a szívhez és az agyhoz vezető kisebb erek elzáródása, s így a létfontosságú szervek károsodása.

Ha ilyen előnyös hatásai vannak az aszpirinnek, miért nem szedi mindenki? Ennek egyik oka, hogy még mindig nem ismerjük elég jól ezt a szert. Sőt, még az sem egészen világos, hogy mennyit kellene belőle szedni. Vannak, akik naponta két átlagos kiszerelésű tabletta szedését javasolják, mások viszont arra esküsznek, hogy elég minden másnap egy gyermekaszpirint bevenni. Más adagban kell-e szedniük a gyógyszert a nőknek, mint a férfiaknak? Az orvosok nem biztosak ebben. Míg a bélben oldódó aszpirint valamivel jobbnak tartják, még mindig viták folynak a savközömbösítővel készített (pufferolt) aszpirin előnyeiről.

Amiért óvatosaknak kell lennünk

Noha az aszpirin igazából természetes anyagokból készül — az indiánok a fűzfa kérgéből nyerték az aszpirin alkotóelemeit —, sok mellékhatása van. Azonkívül, hogy az aszpirin vérzést okoz néhány embernél, sok más lehetséges szövődménye is van, például allergiás reakciókat vált ki az aszpirinre érzékenyeknél. Mondanunk sem kell, hogy nem mindenki szedhet naponta aszpirint.

Azok, akiknél fennáll a szívroham vagy az agyi érkatasztrófa kockázata, illetve akiknek az egészségét valami jelentős mértékben veszélyezteti, jól tennék, ha megkérdeznék az orvosukat a naponként szedett aszpirin előnyeiről és hátrányairól. A beteg bizonyára szeretne megbizonyosodni arról, hogy nincsen-e vérzése, aszpirin intoleranciája, és nincsenek-e gyomor-bél rendszeri betegségei. A terápia megkezdése előtt a betegnek és az orvosnak mérlegelnie kell más lehetséges betegségek kockázatát, illetve a gyógyszerkölcsönhatásokat.

Ahogy a cikk elején említettük, az aszpirin és az aszpirinszerű gyógyszerek szedésével jelentősen megnő a vérzés kockázata. A vérzés talán nem nagymértékű, nem válik azonnal nyilvánvalóvá, végül azonban a vérzés mennyisége összeadódik a testben. Más gyógyszerek — különösen a gyulladáscsökkentők — használatát is gondosan mérlegelni kell. Ha valaki ilyeneket szed, feltétlenül tájékoztassa erről az orvosát. A legtöbb esetben műtét előtt tanácsos abbahagyni a gyógyszerek szedését. Talán még a vérsejtszám rendszeres laboratóriumi ellenőrzése is hasznos lehet.

Ha szeretnénk magunkat megkímélni a jövőben adódó gondoktól, akkor figyelembe fogjuk venni a bibliai példabeszédet: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják” (Példabeszédek 22:3). Bárcsak eszesnek bizonyulnánk orvosi kérdésekben, hogy ne az egészségünkkel kelljen fizetnünk a rossz döntéseinkért!

[Lábjegyzet]

^ 15. bek. Az Ébredjetek! semmilyen konkrét orvosi kezelés mellett nem foglal állást.

[Kiemelt rész/kép a 20–21. oldalon]

Kiknek érdemes naponta szedniük aszpirint?

● Azoknak, akiknek szívkoszorúér-betegségük van vagy le vannak szűkülve a fejverőereik (nyakban futó verőerek).

● Akiknek volt már trombózisos agyi érkatasztrófájuk (a stroke-nak ezt a fajtáját rögök okozzák) vagy tranziens isémiás attakjuk (rövid, stroke-szerű esemény).

● Ötven év feletti férfiaknak, akiknél fennáll egy vagy több szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító kockázati tényező: dohányzás; magas vérnyomás; cukorbetegség; megemelkedett összkoleszterinszint; alacsony HDL-koleszterinszint; súlyos elhízottság; túlzott alkoholfogyasztás; a család fiatalabb tagjainál már előfordult szívkoszorúér-betegség (szívroham 55 éves kor előtt) vagy agyi érkatasztrófa; ülő életmód.

● Ötven év feletti nőknek, akiknél fennáll kettő vagy több ezekből a kockázati tényezőkből.

Jó, ha beszélünk az orvosunkkal, mielőtt bármilyen döntést hozunk ebben a kérdésben.

[Forrásjelzés]

Forrás: Consumer Reports on Health