Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

 Figyeljük a világot

Kipusztulnak az európai barnamedvék?

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a barnamedvék veszélyeztetettek Nyugat-Európában. A számuk hat kisebb csoportra csökkent. „A barnamedvék csoportjai Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban a legkiszolgáltatottabbak. Ezekben az országokban a környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a medvék ki fognak pusztulni, hacsak nem telepítenek oda medvéket máshonnan” — jelenti ki a londoni The Daily Telegraph című újság. Majd hozzáteszi: „Olaszországban csak négy medve van az Alpok déli részén.” Görögországban az jelent súlyos gondot, hogy néhány gazda és méhész — feldühödve a jószágai, illetve a kaptárai elpusztítása miatt — orvvadászatra adja a fejét. Kelet-Európa néhány területéről viszont szépen gyarapodó medvepopulációkról érkezik jelentés. Romániában a szigorú állatvédelmi intézkedéseknek és az újratelepítési programoknak köszönhetően megerősödtek és növekednek az állományok. Oroszországban pedig, ahol a medvék védettek, mintegy 36 000 medve él. „Létfontosságú, hogy sürgősen intézkedjünk, ha szeretnénk megmenteni Nyugat-Európa utolsó medvéit — mondja Callum Rankine, a WWF európai húsevőkért indított kampányának a munkatársa. — Ha nem avatkozunk gyorsan közbe, ezek a medvék kipusztulnak.”

Költséges jótékonyság

Válságok idején a gyógyszeradományoknak milliók veszik hasznát. Ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik nem régi felmérése szerint az adományozott gyógyszerek nincsenek megfelelően azonosítva, és korlátozott a szavatossági idejük. Bár a legjobb szándékkal küldik, sok gyógyszer „nem elégíti ki a legégetőbb, valós egészségügyi szükségleteket. Mihelyt az országba kerül, elakad a már amúgy is túlterhelt elosztó rendszerben, és nehéz túladni rajta” — mondja dr. Jonathan Quick, a WHO tisztviselője. A Boszniának adományozott gyógyszerek több mint fele hasznavehetetlen volt. Különleges égetőberendezéseket kellett Örményországba és Mostarba (Bosznia-Hercegovina) küldeni a használhatatlan gyógyszerek megsemmisítésére. A becslések szerint 2-4 millió dollárba kerül, hogy a megfelelő megsemmisítés érdekében Horvátországból elszállítsanak 1000 tonna használhatatlan gyógyszert.

Hangcsali

Bár a legtöbb növény a színével vagy az illatával csalogatja magához a beporzóit, egy trópusi bársonybabféle (Mucuna holtoni) hangvisszaveréssel éri el ugyanezt, tudjuk meg a német Das Tier című magazinból. Ezt a kúszónövényt denevérek látogatják meg. Ezek az állatok úgy alkotnak képet a környezetükről, hogy ultrahangot bocsátanak ki. Az Erlangeni Egyetem tudósai felfedezték, hogy a növény nektárja „akusztikus macskaszemként” működik, s egyenesen visszaveri az ultrahangot a denevérekhez. „Így a növény megkönnyíti a denevéreknek, hogy megtalálják a virágot” — jelenti ki a folyóirat.

Veszélyes gombák

„Kelet-Európában és Olaszország északi részén, ahol a gombaszedés hagyomány, évente számos haláleset és mérgezés történik” — számol be a londoni The Times című újság. Mivel népszerűvé vált, hogy vadon termő gombákat használnak fel ételek készítéséhez, a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a Nagy-Britannia vidéki területein élő mérgező gombák mintegy 250 változatának mindegyikéből veszélyes fogyasztani. A gyilkos galóca és a kúpos galóca valószínűleg halált okoz az elfogyasztása után. A gombászokat arra ösztönzik, hogy a biztonságuk érdekében alakuljanak olyan csoportokká, melyeket hivatásos gombaszakértők vezetnek. „Nincsenek egyszerű szabályok, melyek alapján el lehet dönteni, hogy [egy gomba] ártalmas vagy ártalmatlan-e, ezért ostobaság szakértő nélkül elindulni gombát szedni” — figyelmeztet a Nagy-Britanniai Gombász Társaság egyik vezető tagja.

Az AIDS gazdasági következményei

Az AIDS nem csupán közegészségügyi tragédia Afrikában, hanem rohamos gyorsasággal gazdasági katasztrófává is válik, jelenti a Le Monde című újság. Mivel mintegy 23 millió HIV-pozitív személy van, és 2 millióan halnak meg évente a vírus miatt, „az AIDS-járvány hamarosan semmissé teszi az Afrikában elért fejlődés eredményeit”. Az afrikai vállalatok azzal küszködnek, hogy egyre több munkás hiányzik vagy hal meg a betegség következtében. Egy nemzeti vasúttársaság a személyi állományának több mint 10 százalékát elvesztette. Egy másik nagy társaságnak a 11 500 munkásából 3400 HIV-pozitív. A mezőgazdaság szintén hanyatlik, mivel a földművesek  is az AIDS áldozataivá válnak. Ráadásul az oktatás egyre alacsonyabb szintre süllyed, az írástudatlanság pedig nő, mivel a családoknak nincs pénzük és idejük arra, hogy iskolába küldjék a gyermekeiket. Ezenkívül már eddig is több száz tanár halt meg AIDS-ben.

A csillagászok csendet kérnek

A rádiócsillagászok, akik azokra a jelekre figyelnek, melyek az első galaxisok és csillagok születéséről árulkodnak, egyre bosszúsabbak „a modern civilizáció új eszközei miatt” — írja az International Herald Tribune című újság. A televízióállomások, rádióadók, kommunikációs műholdak és mobiltelefonok elnyomják az űrből érkező háttérsugárzást, melyet a tudósok igyekeznek meghallani. Hogy folytathassák a kutatásaikat, a csillagászok csöndes helyet keresnek, „ahol a rádióadás minden formája tiltva van”. Több száz kilométeres rádióantenna-hálózatot szeretnének építeni, mely összességében „százszor erősebb lenne a ma használt eszközöknél”. A tudósok azt remélik, hogy a szorgalmasan összegyűjtött információ fényt derít majd az idő, az űr és az anyag eredetével kapcsolatos kérdésekre.

Robbanásszerűen megnőtt madárpopuláció Mexikóvárosban

A madárpopuláció egyre szabályozhatatlanabbá válik Mexikóvárosban. Ahogy a Reforma című újság beszámolt róla, jelenleg úgy 1 335 000 galamb él a metropoliszban. A madarak legszívesebben emlékműveken és szobrokon pihennek meg. Az újság szerint azok a szakértők, akik a madarak számának a szabályozásával foglalkoznak, arról számolnak be, hogy „a fővárosi élethez alkalmazkodott madarak a napi utazásukat három szakaszra osztják. Kiválasztanak egy helyet, ahol éjszaka megpihennek, egy másikat, ahol beszerzik az élelmüket, és egy harmadikat, ahol a szabadidejüket töltik, de az ürüléküket [mindegyik helyen] otthagyják.” Ezenkívül különféle betegségeket idéznek elő: allergiától kezdve baktérium-, gombás és vírusfertőzésekig. Egy nemzetközi szervezet, mely az ökológia védelmével és a városi galambok zökkenőmentes áttelepítésével foglalkozik, „egy olyan törvény megalkotását indítványozza, mely tiltja a madarak etetését a közterületeken”. De azt is javasolja, hogy „büntessenek meg mindenkit, aki úgy próbálja szabályozni a madarak számát, hogy elpusztítja őket”.

„Halálra ölelik”

„A világ egyik legöregebb és legnagyobb fáját halálra ölelik” — tudósít a The Australian című újság. Az Auckland (Új-Zéland) északi részén lévő dammarafenyőt több ezer turista látogatja meg évente. Szertartásosan átölelik a törzsét, s eközben rátaposnak a gyökerére. „A fa 50 méternél is magasabb, de nem tartozik a világ legmagasabb fái közé — írja az újság. — Ám ha magának a faanyagnak a mennyiségét nézzük, a fa egyike a legnagyobbaknak.” „Az erdő öreguraként” ismert fa hivatalosan 2000 éves, de egyesek szerint kétszer idősebb. Miután éveken keresztül megmenekült a természeti katasztrófáktól, kártevőktől és a kivágástól, most talán halálra ölelik. Egy környezetvédelmi tisztviselő ezt mondja: „Valószínűleg haldoklik, de hogy visszafordítható-e a folyamat, nem tudjuk.”

Szoptatással szabályozható a testsúly?

Néhány kutató azt mondja, hogy rájött a szoptatás egy további előnyére: megakadályozhatja, hogy a kisbaba túlsúlyos legyen az élete későbbi részében. Ahogy a német Focus nevű hírmagazin beszámolt róla, a Müncheni Egyetem egyik kutatócsoportja összegyűjtötte 9357 öt és hat év közötti gyermek súlyadatát, majd megvizsgálta, milyen ételeket kaptak csecsemőkorukban. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyermekek, akiket 3-5 hónapon át szoptattak, 35 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak túlsúlyosak, amikor iskolába kerültek, mint azok, akiket sohasem szoptattak. Valójában minél tovább szoptatták a gyermeket, annál kisebb valószínűséggel vált túlsúlyossá. Egy kutató ezt a jótékony hatást az anyatej alkotóelemeinek tulajdonítja, amelyek segítik az anyagcserét.

Mennyi vízre van szükségük a gyermekeknek?

Az egy és négy év közötti gyermekek gyakran túl keveset isznak. Ezt tárta fel egy tanulmány, melyet egy dortmundi (Németország) gyermekétkeztetéssel foglalkozó kutatóintézet végzett, s amelyet egy fogyasztóknak készült lapban, a Testben tettek közzé. Az e korcsoportba tartozó gyermekek különösen érzékenyek a kiszáradásra, és naponta legalább egy liter folyadékot meg kellene inniuk azon a folyadékon kívül, amit az általuk elfogyasztott étel tartalmaz. Általában véve elmondható, hogy ennek a mennyiségnek csak a kétharmadát isszák meg, s ezt nem mindig ők akarják így. A kutatók azt vették észre, hogy 5 esetből 1-ben a gyermek ugyan kért inni, de a szülei nem adtak neki. Mi a legjobb ital? Ahol biztonságos, a közönséges víz a legideálisabb, jelenti ki a Test.