Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az orvostudomány úttörői

Az orvostudomány úttörői

 Az orvostudomány úttörői

JOSÉNAK, aki az Oupeye nevű belga kisvárosban él, 61 éves korában azt mondták, hogy májátültetésre lesz szüksége. „Ez volt életem legnagyobb megrázkódtatása” — mondja. Csupán négy évtizeddel korábban elképzelhetetlen volt, hogy valakin májátültetést hajtsanak végre. Még az 1970-es években is csak körülbelül 30 százalékos volt a túlélési arány. Manapság azonban már rutinszerűen végeznek májátültetéseket, és sokkal magasabb a sikeres műtétek aránya.

De a műtétnek még mindig van egy jelentős hátránya. Mivel a májátültetés gyakran rendkívül nagy vérzéssel jár, az orvosok rendszerint vértranszfúziót alkalmaznak a műtét alatt. José vallási meggyőződése miatt nem szeretett volna vért elfogadni. De szerette volna, ha elvégzik rajta a májátültetést. Lehetetlenség? Néhányan talán így gondolják. De a sebész főorvos úgy érezte, hogy neki és kollégáinak jó esélyük van arra, hogy vér nélkül is sikeres műtétet hajtsanak végre Josén. És így is tettek! Csupán 25 nappal a műtét után José már otthon volt a feleségével és a lányával. *

Hála azon emberek szakértelmének, akiket a Time című folyóirat az „orvostudomány hőseinek” nevez, a vér nélküli orvoslást és sebészetet ma már jobban elfogadják, mint korábban. De miért van olyan nagy igény rá? Hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, vizsgáljuk meg a vértranszfúzió kusza történetét.

[Lábjegyzet]

^ 3. bek. Jehova Tanúi a szervátültetést lelkiismereti kérdésnek tekintik.

[Kép a 3. oldalon]

Jelenleg több mint 90 000 orvosról ismert világszerte, hogy kész Jehova Tanúit vér nélkül kezelni