Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Ébredjetek!  |  1993-10-08

Otthoni megelőzés

Otthoni megelőzés

Monique kilencéves volt, amikor egy személy elkezdte megbecsteleníteni őt. Mindig leselkedett utána, amikor ő levetkőzött; ezután elkezdte látogatni a szobáját éjszaka, és nemi szerveit fogdosta. Amikor ő visszautasította, dühös lett. Egyszer még egy kalapáccsal is rátámadt Monique-ra és ledobta őt a lépcsőn. „Senki sem hitt nekem” – emlékszik vissza Monique, még az édesanyja sem. A megbecstelenítő Monique nevelőapja volt.

Ő NEM az a ballonkabátos idegen, a bokrok között leselkedő magányos alak, aki a legnagyobb fenyegetést jelenti a gyermekek számára. Ő a család egyik tagja. A szexuális megbecstelenítés túlnyomó többsége otthon történik. Hogyan lehet így az otthont ellenállóbbá tenni a megbecstelenítéssel szemben?

A Slaughter of the Innocents című könyvében dr. Sander J. Breiner történész a gyermekmegbecstelenítés bizonyítékait vizsgálja öt ősi társadalomban – Egyiptomban, Kínában, Görögországban, Rómában és Izraelben. Azt a következtetést vonja le, hogy míg a megbecstelenítés létezett Izraelben, addig az viszonylag ritka volt a másik négy civilizációhoz képest. Miért? Eltérően szomszédaiktól, a népet Izraelben arra tanították, hogy mutassanak tiszteletet a nők és gyermekek iránt – ezt a felvilágosult nézőpontot a Szent Iratoknak köszönhették. Amikor az izraeliták alkalmazták az isteni törvényt a családi életben, akkor megelőzték a gyermekmegbecstelenítést. Napjainkban a családoknak sokkal inkább szükségük van ezekre a tiszta, gyakorlatias irányadó mértékekre, mint valaha.

Erkölcsi törvények

Vajon befolyással van a bibliai törvény a családodra? Például a 3Mózes 18:6-ban ez olvasható: „Senki se közelgessen valamely vér szerint való rokonához, hogy felfedje annak szemérmét. Én vagyok az Úr.” Hasonlóan, a keresztény gyülekezet ma is erős törvényeket tesz kötelezővé a szexuális megbecstelenítés minden formája ellen. Bárki, aki szexuálisan megbecstelenít egy gyermeket, az a kiközösítését, a gyülekezettől való eltávolítását kockáztatja * (1Korinthus 6:9, 10).

Minden családnak ismernie kell az ilyen törvényeket, és együtt kell áttekintenie azokat. Az 5Mózes 6:6, 7 (Katolikus fordítás) így ösztönöz: „Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben és vésd gyermekeidnek is az eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz s amikor úton vagy, amikor lefekszel s amikor fölkelsz.” Az elméjébe vésni ezeket a törvényeket sokkal többet jelent, mint alkalomszerűen oktatni a gyermekeidet. Ez rendszeres beszélgetéseket foglal magában. Időről időre mind az édesanyának, mind az édesapának újra meg kell ismételnie Isten törvényeit a vérfertőzésre  vonatkozóan, és a szerető érveket, amelyek ezen törvények mellett szólnak.

Esetleg felhasználhatsz olyan történeteket is, mint Támárnak és Amnonnak, Dávid gyermekeinek a története arra, hogy megmutasd a gyermekeknek, hogy a szexuális dolgokban vannak olyan határok, amelyeket senki – még közeli rokonok – sem léphetnek át (1Mózes 9:20–29; 2Sámuel 13:10–16).

Az ilyen alapelvek tisztelete megmutatkozhat még a gyakorlatias életvitelben is. Egy keleti országban a kutatók kimutatták, hogy sok vérfertőzés történik olyan családokban, ahol a gyermekek a szülőkkel együtt alszanak, még akkor is, ha a gazdasági feltételek nem teszik ezt szükségessé. Hasonlóképpen általánosan nem bölcs dolog az, hogy más nemhez tartozó testvérek egy ágyon vagy egy szobán osztozzanak amint idősebbek lesznek, ha ez egyáltalán elkerülhető. Még amikor a szűkös életkörülmények az élet megmásíthatatlan tényei, akkor is jó döntést kell hozniuk a szülőknek arra vonatkozóan, hogy hol kell minden családtagnak aludnia.

A bibliai törvény megtiltja a részegeskedést, rámutatva, hogy fajtalansághoz vezethet (Példabeszédek 23:29–33). Egy tanulmány szerint a vérfertőzés áldozatainak közel 60–70 százaléka jelentette, hogy megbecstelenítő szüleik ittas állapotban voltak, amikor a megbecstelenítés elkezdődött.

Szerető családfő

A kutatók megállapítják, hogy a megbecstelenítés gyakoribb azokban a családokban, ahol zsarnokoskodó a férj. Az a széles körben elfogadott nézet, hogy az asszonyok csupán azért vannak, hogy kielégítsék a férfi szükségleteit, teljesen Írás-ellenes. Néhány férfi ezt a nem keresztényi nézőpontot vallja annak igazolásául, hogy miért fordul a lányához azokért a dolgokért, amelyeket a feleségétől nem kaphat meg. Az ilyen típusú elnyomás azt okozhatja, hogy ilyen körülmények között a nők elvesztik érzelmi kiegyensúlyozottságukat. Sokan még azt a természetes vágyukat is, hogy megvédjék saját gyermekeiket. (Vö. Prédikátor 7:7, Újfordítású revideált Biblia, 1991.) Egy tanulmány másrészről azt találta, hogy amikor a munkamegszállott apák nagyon sokszor hiányoztak otthonról, néha az anya és fia között szexuális megbecstelenítés fejlődött ki, mint egy fekély.

Mi a helyzet a te családoddal? Vajon te, mint férj komolyan veszed a főségi szerepet, vagy lemondasz róla a feleségedre hagyva? (1Korinthus 11:3). Vajon szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel bánsz a feleségeddel? (Efézus 5:25; 1Péter 3:7). Vajon számít az ő véleménye? (1Mózes 21:12; Példabeszédek 31:26, 28). És mi a helyzet a gyermekeiddel? Értéknek tartod őket? (Zsoltárok 127:3). Vagy csupán tehernek, azonnal kihasználhatóknak tekinted őket? (Vö. 2Korinthus 12:14.)  Irtsd ki az elferdült, nem Írás szerinti nézőpontokat a családi szerepekről a saját családodban, és ellenállóbbá fogod tenni házad népét a megbecstelenítés ellen.

Érzelmileg biztonságos hely

Egy fiatalasszony, akit Sandinek fogunk hívni, ezt mondja: „Az egész családom elősegítette a megbecstelenítést. Elszigetelt volt, és minden családtag egymástól is el volt szigetelve.” Az elszigeteltség, a ridegség, és a kínzó titkolódzás – ezek az egészségtelen, Írás-ellenes magatartásformák a megbecstelenítő háznépek fémjelei. (Vö. 2Sámuel 12:12; Példabeszédek 18:1, Ú. f., 1991; Filippi 4:5.) Teremts olyan otthoni légkört, amely érzelmileg biztonságot ad a gyermekeknek! Az otthonnak egy olyan helynek kell lennie, ahol azt érzik, hogy épülnek, ahol szabadnak érzik magukat arra, hogy kitárják szívüket és szabadon beszéljenek.

A gyermekeknek a szeretet fizikai kimutatására is nagy szükségük van – ölelésre, dédelgetésre, kézfogásra, hancúrozásra. Ne reagálj túlzott mértékben a szexuális megbecstelenítés veszélyeire azáltal, hogy megtagadod a szeretet ilyen kimutatását! Tanítsd meg a gyermekeket nyitott, meleg vonzalom és dicséret által, hogy ők értékesek! Sandi így emlékszik vissza: „A mamám nézőpontja az volt, hogy téves volna bármilyen dicséretben részesíteni bárkit bármiért. Ez önteltté teszi az embert.” Sandi legalább tíz éven keresztül szenvedett el némán szexuális megbecstelenítést. Azok a gyermekek, akikben nem erősítik meg azt, hogy szeretett, értékes egyéniségek, fogékonyabbak lehetnek egy megbecstelenítő dicséretére, az ő „vonzódására” vagy fenyegetésére, hogy visszavonja ezt a „vonzódást”.

A gyermekeknek sok-sok melegségre és szerető vonzalomra van szükségük

Egy pedofil személy, aki fiúk százait becstelenítette meg szexuálisan 40 év folyamán, beismerte, hogy azok a fiúk, akiknek érzelmi igényük volt egy olyan barátra, mint ő, azokból lettek a „legjobb” áldozatok. Ne teremts hasonló igényt gyermekedben!

Szakítsd meg a megbecstelenítés körforgását!

Súlyos próba alatt Jób ezt mondta: „Lelkemből útálom az életemet, megeresztem felőle panaszomat; szólok az én lelkem keserűségében” (Jób 10:1). Hasonlóképpen sok szülő találta úgy, hogy azáltal tudnak segíteni gyermekeiknek, ha segítenek magukon is. A The Harvard Mental Health Letter nemrég megjegyezte: „Az emberek fájdalmának kifejezése elleni erős társadalmi szankciók látszólag állandósítják a megbecstelenítés körforgását.” Úgy tűnik, hogy azoknál a férfiaknál, akik soha nem jutottak el odáig, hogy kifejezzék az elszenvedett szexuális megbecstelenítésből fakadó fájdalmukat, nagyobb a valószínűség arra, hogy maguk is erőszakot elkövetőkké válnak. A The Safe Child Book azt jelenti, hogy a legtöbb gyermekmolesztáló maga is elszenvedett gyermekként szexuális megbecstelenítést, azonban soha nem kapott segítséget a felgyógyulásra. Úgy fejezik ki fájdalmukat és haragjukat, hogy más gyermekeket becstelenítenek meg. * (Lásd még: Jób 7:11; 32:20.)

A kockázat a gyermekek számára szintén nagyobb lehet, ha az édesanyák nem rendezik magukban a múltban történt megbecstelenítést. Például a kutatók azt jelentik, hogy azok az asszonyok, akiket lányként szexuálisan megbecstelenítettek, gyakran házasodnak olyan férfiakkal, akik gyermekmegbecstelenítők. Továbbá, ha egy asszony nem rendezi magában a múltban elszenvedett megbecstelenítést, akkor érthetően nehéznek találhatja azt, hogy megbeszélje a megbecstelenítést gyermekeivel. Ha megbecstelenítés történik, talán kevésbé képes arra, hogy felismerje azt, és pozitív lépéseket tegyen. Ezek után a gyermekek borzalmas árat fizetnek az édesanya tétlensége miatt.

Így a megbecstelenítés az egyik generációról a másikra szállhat. Természetesen sok egyén, aki úgy dönt, hogy nem beszéli meg múltbeli fájdalmát, úgy tűnik, képes elég jól megbirkózni vele az életben, és ez dicséretes. Sokakban a fájdalom azonban mélyebb és tényleg szükségük van arra, hogy összpontosított erőfeszítést tegyenek – beleértve,  ha szükséges, a megfelelő szakképzett segítség keresését is –, hogy meggyógyítsák ezeket a gyermekkorban szerzett súlyos sebeket. Céljuk nem az, hogy önsajnálkozásba merüljenek. Meg akarják szakítani ezt a betegséget, a gyermekmegbecstelenítés fájó körforgását, amely érinti a családjukat. (Lásd az Ébredjetek! 1991. október 8-ai számának 3–11. oldalát.)

A megbecstelenítés vége

Megfelelően alkalmazva, a már előbb említett információ sokat segíthet, hogy csökkentsd a gyermekmegbecstelenítés esélyeit otthonodban. Emlékezz azonban, hogy a megbecstelenítők titokban cselekszenek, kihasználják a bizalmat, és felnőtt taktikát használnak ártatlan gyermekek ellen. Elkerülhetetlenül ezek után néhányan közülük látszólag szárazon megússzák ezt az undorító bűncselekményt.

Légy biztos azonban, hogy Isten látja azt, amit tesznek (Jób 34:22). Ha nem bánják meg és nem változnak meg, akkor nem fogja elfelejteni erőszakos tetteiket. Napvilágra fogja hozni azokat az alkalmas időben. (Vö. Máté 10:26.) És érvényt szerez az igazságos ítéletnek. Jehova Isten megígér egy olyan időt, amikor minden ilyen alattomos ember ’a földről kiszaggattatik’, és csak a szelídeknek és a jóindulatúaknak – akik szeretik Istent és embertársaikat – engedi meg, hogy megmaradjanak (Példabeszédek 2:22; Zsoltárok 37:10, 11, 29; 2Péter 2:9–12). Rendelkezünk az új világ csodálatos reményével, hála Jézus Krisztus váltságáldozatának (1Timótheus 2:6). Ezek után és csakis ezek után fog megszűnni a megbecstelenítés mindörökre.

Időközben mindent meg kell tennünk, amit tudunk, hogy megvédjük gyermekeinket. Olyan értékesek! A legtöbb szülő kész lesz saját biztonságát is kockáztatni azért, hogy megvédje kisgyermekeit. (Vö. János 15:13.) Ha nem védjük meg gyermekeinket, a következmények szörnyűek lehetnek. Ha megtesszük, akkor egy csodálatos ajándékot adunk nekik – olyan gyermekkort, amelyben ártatlanságot éreznek és mentesnek érzik magukat a súlyos csapásoktól. Éppen úgy érezhetnek, mint ahogy a zsoltáros érezhetett, aki ezt írta: „Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!” (Zsoltárok 91:2).

^ 6. bek. Egy gyermek szexuális megbecstelenítése akkor történik, amikor valaki arra használ fel egy gyermeket, hogy kielégítse vele saját szexuális vágyait. Ez gyakran magában foglalja azt, amit a Biblia paráznaságnak vagy porneiá-nak nevez, amibe beletartozhat a nemi szervek simogatása, nemi érintkezés, a szájon és a végbélen keresztüli nemi élet. Néhány megbecstelenítő cselekedet, mint például a mellek simogatása, a határozottan erkölcstelen ajánlatok, a pornográfia mutogatása egy gyermeknek, a voyeurizmus, a közszemérmet sértő meztelenkedés egyenértékű lehet azzal, amit a Biblia „gátlástalan viselkedésnek” bélyegez. (Galátzia 5:19–21, New World Translation, lásd Az Őrtorony 1989/1-es számának 29. és 30. oldalát.)

^ 19. bek. Míg a legtöbb gyermekmolesztáló maga is gyermekként szenvedett el megbecstelenítést, ez nem jelenti azt, hogy a megbecstelenítés teszi megbecstelenítővé a gyermekeket. A megbecstelenített gyermekek egyharmadánál is kevesebben válnak gyermekmolesztálókká.