Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 1993-10-08

Vigasztald meg azokat a felnőtteket, akik gyermekkori traumát szenvedtek el!

Vigasztald meg azokat a felnőtteket, akik gyermekkori traumát szenvedtek el!

A FIATAL házaspár társaságkedvelő volt és nagy tiszteletnek örvendett a gyülekezetben. A testvér hangja azonban erőteljesen sürgető volt, amikor megkérdezte, hogy felkereshetné-e őket egy vén, és a testvérnő szemébe könny szökött. A testvérnő súlyos depressziótól és öngyűlölettől szenvedett, sőt még az öngyilkosságra is gondolt. Gyermekként szexuálisan megbecstelenítették. Hálát érezve, hogy Jehova szervezete gondoskodott irányításról arra vonatkozóan, hogyan segítsenek az ilyen bűncselekmények áldozatainak, a vének áttanulmányozták a Társulat véneknek szóló leveleit, valamint az Ébredjetek! 1991. október 8-ai számának cikkeit és Az Őrtorony 1984/7-es számának ezzel a témával foglalkozó cikkét. Találhatunk itt néhány hasznos pontot, amelyek ezekből a forrásokból származnak.

  1. Hallgass, hallgass, hallgass! Amikor egy gyermek felsérti a térdét, az első dolog, hogy az anyuhoz vagy az apuhoz fut vigasztalásért. Egy megbecstelenített gyermeknek azonban lehet, hogy sohasem volt ilyen választási lehetősége. Ezért, ahogy egy felnőttnek, úgy neki is ugyanaz az igénye – elmondani, nyíltan beszélni róla, megvigasztalódni egy megértő hallgató segítségével. (Vö. Jób 10:1; 32:20.) Amikor egy vén meglátogatta a fent említett házaspárt, a férj csodálkozott azon, hogy milyen keveset beszélt a vén és milyen sokat hallgatott. A férj – egy nagyon gyakorlatias és segítőkész ember – megértette, hogy ő a problémát azáltal próbálta megoldani, hogy érzelmekre irányuló, logikus válaszokat adott, és megpróbálta kiigazítani azokat az érzéseket, amelyek ésszerűtlennek tűntek számára. Megtanulta, hogy feleségének inkább együttérzésre van szüksége, mint válaszokra. (Vö. Róma 12:15.) Feleségének szüksége volt arra, hogy azt hallja, megalapozott okai vannak úgy érezni, ahogy érzett.

  2. Leplezd le a hazugságokat! A megbecstelenítés arra tanítja a gyermekeket, hogy ők beszennyezettek, nem méltók a szeretetre, értéktelenek. Hasonlóan a hamis vallás dogmáihoz, ezek a gondolatok nagyon nehézzé tehetik az egészséges kapcsolat kiépítését Jehovával. Ezért leplezd le a hazugságokat, és helyettesítsd azokat az igazsággal – szelíden, ismételten, türelmesen! Érvelj az Írásokból (2Korinthus 10:4, 5)! Például: „Megértem, hogy beszennyezettnek érzed magad. Jehova azonban hogyan érez veled kapcsolatban? Ha megengedte, hogy Fia meghaljon és váltságról gondoskodjon számodra, vajon ez nem azt jelenti, hogy ő szeret téged [János 3:16]? Az Ő szemében vajon a megbecstelenítés téged szennyezett be, vagy a megbecstelenítőt szennyezte be? Emlékezz, Jézus ezt mondta: »Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert« [Márk 7:15]. Vajon a megbecstelenítés valóban tőled, egy kisgyermektől származott? Vagy a megbecstelenítő tervezte meg azt saját elméjében?”

  3. Beszéljetek vigasztalóan! Minden egyén különálló személyiség, ezért Pál tanácsát, hogy „beszéljetek vigasztalóan a lehangolt lelkekhez”, minden esetben máshogy kell alkalmazni (1Thessalonika 5:14, New World Translation). A végletekig leegyszerűsített beszélgetés azonban ritkán tűnik vigasztalónak. Például pusztán azt mondani egy olyan személynek, aki megbecstelenítést szenvedett el, hogy olvassa többet a Bibliát, prédikáljon többet vagy ’vesse az Úrra az ő terhét’ – amellett, hogy ezek a javaslatok időnként hasznosak –, talán nem vezetnek eredményekhez (Zsoltárok 55:23; vö. Galátzia 6:2). Sokan már a tőlük telhető legjobban végzik ezeket a dolgokat, és könyörtelenül korholják magukat, hogy nem cselekednek még ennél is jobban (1János 3:19, 20).

Hasonlóképpen azt mondani annak a személynek, aki megbecstelenítést szenvedett el, hogy egyszerűen felejtse el a múltat, inkább ártalmas lehet, mint jó. Ha képes lenne így tenni, valószínűleg már meg is tette volna – és nem lenne szüksége segítségre, hogy egy ilyen egyszerű megoldásra jusson. * Emlékezz, őt komoly érzelmi trauma érte! Az összehasonlítás kedvéért képzeld csak el, hogy találkozol egy autóbaleset áldozatával, aki jajgatva fekszik a roncsok között. Vajon éppen csak azt mondanád neki, hogy ne gondoljon a fájdalomra? Világos, hogy többre van szükség.

Ha nem tudod biztosan, hogy amit mondasz, az vigasztaló és hasznos, akkor miért nem kérdezed meg a lehangolt személyt? Hiszen még az igaz, Írás szerinti tanácsnak is időszerűnek és megfelelőnek kell lennie. (Vö. Példabeszédek 25:11.)

Néhány látogatás után a testvérnő kezdett egy kis javulást látni a szemléletmódjában, és férje jobban tudott segíteni neki a nehéz időszakok alatt. Ettől kezdve mindketten vigasztalóan tudtak beszélni másoknak, akik hasonló traumán estek át. Milyen hiterősítő látni Jehovát, ’minden vigasztalásnak Istenét’ munkálkodni Szaván keresztül, és az ő népét, hogy ’beköti a megtört szívűeket’ ezekben a megpróbáltatásokkal teli időkben (2Korinthus 1:3; Ésaiás 61:1)!

^ 6. bek. Igaz, Pál apostol azt tanácsolta a keresztényeknek, hogy ’felejtsék el, ami mögöttük van’. Pál azonban itt korábbi tekintélyére és világi sikerére utalt, ami most „szemét” volt számára. Nem a múltbeli szenvedéseire utalt, amelyekről egyébként szabadon beszélt (Filippi 3:4–6, 8, 13, Katolikus fordítás; vö. 2Korinthus 11:23–27).

 

Lásd még

Segítség a ’vigasztalás Istenétől’

Isten tudja, mi okozza a depressziót, és hogy hogyan lehet segíteni a depressziósoknak elviselni ezt a betegséget. A Szavában vigaszt nyújt.

Miért élj tovább? – Mert van remény

A remény segíthet túllátni a nehézségeken.

Valóban ’közeledhetsz Istenhez’?

Jehova Isten, aki az eget és a földet teremtette, arra kér, hogy közeledjünk hozzá, és azt ígéri, hogy ő is közeledni fog hozzánk.