Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

ÉBREDJETEK! 2016. 3. SZÁM

Ételallergia és ételintolerancia – Mi a különbség?

Ételallergia és ételintolerancia – Mi a különbség?

Emily: „Letettem a villámat, mert kezdtem rosszul érezni magam. Bizsergett a szám, a nyelvem pedig egyre jobban megdagadt. Szédülni kezdtem, és nehezen kaptam levegőt. A karom és a nyakam tele lett kiütésekkel. Nem akartam pánikba esni, de tudtam, hogy amilyen gyorsan csak lehet, kórházba kell mennem!”

A LEGTÖBB ember számára élvezetet jelent az evés. Némelyek azonban kénytelenek bizonyos ételeket az „ellenségüknek” tekinteni. A cikk elején említett Emilyhez hasonlóan ők is ételallergiától szenvednek. Emily súlyos allergiás reakcióját anafilaxiának hívják, ami egy nagyon veszélyes állapot. Szerencsére a legtöbb ételallergia nem ennyire súlyos.

Az utóbbi években a jelentések szerint egyre többen szenvednek ételallergiától vagy -intoleranciától. Tanulmányokból azonban kiderül, hogy jóval többen gondolják azt, hogy ételallergiájuk van, mint akiknél ezt orvos diagnosztizálja.

Mi az ételallergia?

„Nincs általánosan elfogadott meghatározása az ételallergiának” – nyilatkozta egy újságnak egy tudósokból álló csoport vezetője (dr. Jennifer J. Schneider Chafen; The Journal of the American Medical Association). Ám a legtöbb szakember úgy véli, hogy az allergiás reakciókat elsősorban az immunrendszer váltja ki.

Allergiás reakció esetén az immunrendszerünk jellemzően az élelmiszerben lévő fehérjére reagál. Tévesen ártalmas betolakodóként azonosítja a fehérjét. Amikor egy bizonyos fehérje bekerül a testbe, az immunrendszer egy fajta antitestet termel, mely immunglobulin-E (IgE) néven ismert, hogy közömbösítse az állítólagos betolakodót. Amikor az ételallergént ismét elfogyasztjuk, a korábban képződő antitestek kémiai anyagokat hozhatnak létre, például hisztamint.

Rendes körülmények között a hisztamin hasznos szerepet tölt be az immunrendszerben. De még nem tisztázott okok miatt az IgE antitestek jelenléte és a felszabaduló hisztamin allergiás reakciót vált ki azokban az emberekben, akik túlságosan érzékenyek valamelyik fehérjére.

Ez megmagyarázza, miért ehetünk meg először tünetmentesen egy ételt, és a következő alkalommal miért vált ki allergiás reakciót ugyanaz az étel.

Mi az ételintolerancia?

Az ételintolerancia az ételallergiához hasonlóan többnyire egy bizonyos étellel szembeni kedvezőtlen reakció. Az ételallergiával ellentétben (melyet közvetlenül az immunrendszer vált ki) az ételintolerancia az emésztőrendszer reagálása, és nincs benne szerepe az antitesteknek. Alapvetően arról van szó, hogy a személy szervezete nehezen bont le egy ételt. Ennek egyik oka lehet az enzimhiány, vagy  az, hogy a lebontás folyamatát megnehezítik valamilyen kémiai anyagok, melyek az élelmiszerben találhatók. A laktózintolerancia például akkor alakul ki, amikor a bélrendszer nem termel olyan enzimeket, melyek a tejtermékekben lévő cukorfélék lebontásához szükségesek.

Mivel az ételintolerancia esetében nincs szó antitestek képződéséről, a reakció már akkor is jelentkezhet, amikor az egyén első alkalommal fogyaszt el egy bizonyos ételt. A mennyiség döntő tényező lehet. Egy kis mennyiséget talán tolerál belőle az egyén szervezete, nagyobb adagot viszont már lehet, hogy nem. Ez nem így van a súlyos ételallergia esetében, amikor már egy csekély mennyiségű étel is életveszélyes reakciót válthat ki.

Mik a tünetek?

Ha ételallergiában szenvedsz, a következő tüneteid lehetnek: viszketés, kiütés, duzzadt torok, nyelv vagy szemek, hányinger, hányás vagy hasmenés. A legrosszabb esetben pedig hirtelen lecsökkenhet a vérnyomásod, szédülhetsz, elájulhatsz, sőt akár a szíved is megállhat. Egy anafilaxiás reakció gyors lefolyású és végzetes lehet.

Tulajdonképpen bármely étel okozhat allergiát. A legsúlyosabb ételallergiákat azonban csupán néhány élelmiszer okozza, például a tej, tojás, hal, rákfélék, mogyoró, szója, diófélék és a búza. Allergia bármely életkorban kialakulhat. Tanulmányok szerint az öröklődésnek fontos szerepe van, és ha egy gyermek egyik vagy mindkét szülője allergiás, akkor nagy valószínűséggel ő is az lesz. Nem szokatlan azonban, hogy a gyerekek kinövik az allergiát.

Az ételintolerancia tünetei általában kevésbé ijesztőek, mint a szélsőséges allergiás reakciók tünetei. Az ételintolerancia gyomorfájdalmat, puffadást, fokozott gázképződést, görcsöket, fejfájást, bőrkiütéseket, fáradtságot, általános rossz közérzetet okozhat. Sokféle élelmiszerrel hozzák kapcsolatba az ételintoleranciát, melyek közül a leggyakoribbak a tejtermékek, a búza, a gluténtartalmú ételek, az alkohol és az élesztő.

Diagnózis és kezelés

Ha úgy gondolod, hogy ételallergiád vagy ételintoleranciád van, talán érdemes megvizsgáltatni magad egy szakemberrel. Ha saját magad állítod fel a diagnózist, vagy magad döntöd el, hogy kerülsz bizonyos ételeket, az olykor káros lehet, mert akaratlanul is szükséges tápanyagokat vonhatsz meg a szervezetedtől.

Nincs más általánosan elfogadott mód az ételallergia kezelésére, mint az, hogy teljesen kerülöd az allergiát kiváltó ételt. * Másrészt, ha az allergiád kevésbé súlyos, vagy ételintoleranciád van, hasznosnak találhatod azt, hogy ritkábban és kevesebbet fogyasztasz a neked gondot okozó ételből. Előfordul azonban, hogy némelyeknek teljesen kerülniük kell az adott élelmiszert, vagy legalábbis egy ideig tartózkodniuk kell a fogyasztásától attól függően, hogy milyen súlyos az intoleranciájuk.

Ha tehát ételallergiád vagy ételintoleranciád van, vigasztalhat az a tudat, hogy sokan megtanultak együtt élni ezzel az állapottal, és még így is rendkívül sokféle tápláló és finom ételt ehetnek.

^ 19. bek. A súlyos allergiában szenvedőknek gyakran azt javasolják, hogy legyen náluk egy adrenalint (epinefrint) tartalmazó speciális injekció, melyet vészhelyzet esetén beadhatnak maguknak. Néhány egészségügyi szakember szerint jó, ha a gyerekeknél van valamilyen dokumentum, vagy van rajtuk valami, ami figyelmezteti a tanárokat vagy azokat, akik vigyáznak rájuk, hogy mire allergiásak.