Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Cselekedetek 25:1–27

ÁTTEKINTÉS

  • Pál tárgyalása Fesztusz előtt (1–12.)

    • „A császárhoz fellebbezek!” (11.)

  • Fesztusz egyeztet Agrippa királlyal (13–22.)

  • Pál Agrippa előtt (23–27.)

25  Fesztusz,+ miután megérkezett a tartományba, és átvette a kormányzást, három nappal később felment Cezáreából Jeruzsálembe.  A zsidók magas rangú papjai és főemberei pedig panaszt tettek nála Pál ellen.+ Kérlelni kezdték Fesztuszt,  hogy a kedvükért hozassa Pált Jeruzsálembe. Ám azt tervezték, hogy lesből rátámadnak Pálra, és megölik őt az úton.+  Fesztusz azonban azt válaszolta, hogy Pált Cezáreában kell őrizetben tartani, és hogy ő maga is hamarosan visszatér oda.  „Ezért akiknek hatalmuk van köztetek – mondta –, jöjjenek le velem, és vádolják őt, ha valóban valami helytelenséget követett el.”+  Miután pedig nem több mint nyolc-tíz napot töltött közöttük, lement Cezáreába. Másnap a bírói székbe ült, és megparancsolta, hogy hozzák be Pált.  Amikor az bejött, a Jeruzsálemből érkezett zsidók körülállták, és sok súlyos vádat hoztak fel ellene, amelyeket nem tudtak bizonyítékokkal alátámasztani+.  Pál ezt mondta védekezésül: „Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen nem követtem el semmilyen bűnt.”+  Fesztusz, mivel a zsidók kedvében akart járni,+ ezt felelte Pálnak: „Fel akarsz-e menni Jeruzsálembe, és ott ítéltetni meg előttem ezek felől?” 10  Pál azonban ezt mondta: „A császár bírói széke előtt állok, itt kell hogy ítéletet hozzanak felettem. A zsidók ellen semmit nem vétettem, amint azt te is jól tudod. 11  Ha csakugyan helytelenül cselekszem, és elkövettem valami halált érdemlő dolgot,+ nem kérek felmentést, hogy elkerüljem a halált. Ha viszont nincs alapja az ellenem felhozott vádaknak, akkor senkinek sincs joga ahhoz, hogy szívességből átadjon nekik. A császárhoz fellebbezek!+ 12  Akkor Fesztusz, miután beszélt a tanácsadók gyűlésével, így felelt: „A császárhoz fellebbeztél, a császárhoz fogsz menni.” 13  Néhány nap elteltével aztán Agrippa király és Berniké Cezáreába érkezett, hogy udvariassági látogatást tegyen Fesztusznál. 14  Mivel sok napot töltöttek ott, Fesztusz a király elé tárta Pál ügyét: „Van itt egy férfi, akit Félix hagyott itt rabként, 15  és amikor Jeruzsálemben voltam, a zsidók magas rangú papjai és vénei panaszt tettek miatta,+ és elmarasztaló ítéletet kértek ellene. 16  Én azonban azt feleltem nekik, hogy a római eljárás szerint nem lehet egy embert szívességből átadni, míg a vádlott szemtől szemben nem áll vádlóival, és lehetőséget nem kap, hogy szóljon a maga védelmében a panaszra nézve+. 17  Így hát, amikor ideérkeztek, nem késlekedtem, hanem másnap a bírói székbe ültem, és megparancsoltam, hogy hozzák be azt a férfit. 18  Amikor a vádlók előálltak, egyetlen olyan gonoszsággal sem vádolták, amelyekre vele kapcsolatban számítottam.+ 19  Csak a saját istenségimádatuk* felől volt valami vitájuk vele,+ és egy Jézus nevű ember felől, aki meghalt, de akiről Pál egyre csak azt bizonygatta, hogy él+. 20  Mivel tanácstalan voltam, hogyan rendezzem ezt a vitát, megkérdeztem, hogy szeretne-e Jeruzsálembe menni, és ott ítéltetni meg e dolgok felől.+ 21  De amikor Pál fellebbezett, hogy tartsák őrizetben a felségesnek* a döntésére várva,+ megparancsoltam, hogy tartsák őrizetben, amíg el nem küldöm a császárhoz.” 22  Agrippa erre így szólt Fesztuszhoz: „Én magam szeretném hallani ezt az embert!”+ „Holnap hallani fogod” – mondta Fesztusz. 23  Másnap tehát megjött Agrippa és Berniké nagy pompával. Bementek a fogadóhelyiségbe katonai parancsnokokkal és a város előkelő férfiaival együtt, és amikor Fesztusz parancsot adott, behozták Pált. 24  Fesztusz pedig így szólt: „Agrippa király, és ti mind, akik velünk együtt jelen vagytok, látjátok ezt az embert, aki miatt a zsidók egész közössége hozzám fordult Jeruzsálemben is, és itt is, azt kiabálva, hogy nem szabad tovább élnie+. 25  Én azonban úgy láttam, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el.+ Ezért amikor ő maga fellebbezett a felségeshez, úgy döntöttem, hogy elküldöm. 26  De semmi biztosat nem tudok írni róla az én uramnak. Ezért idehoztam őt elétek, és kiváltképpen teeléd, Agrippa király, hogy miután lezajlott a bírói vizsgálat, legyen mit írnom. 27  Mert észszerűtlennek tűnik nekem, hogy anélkül küldjek el egy rabot, hogy jelezném az ellene szóló vádakat.”

Lábjegyzetek

Vagy: „vallásuk”.
A római császár egyik megnevezése.