Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Szentírás – Új világ fordítás (magyarázó jegyzetekkel)

Máté evangéliumának áttekintése

  • Az író: Máté

  • Az írás helye: Izrael

  • Az írás befejezése: kb. i. sz. 41

  • A megírt időtartam: i. e. 2 – i. sz. 33

Figyelemre méltó tények:

  • A bizonyítékok szerint Máté eredetileg héber nyelven írta meg az evangéliumát csupán 8 évvel Jézus halála után; minden valószínűség szerint ő maga fordította le görögre.

  • A becslések szerint Máté evangéliuma kb. 100-szor utal a Héber iratokra. Ezek közül úgy 40 konkrét idézet.

  • Máté a Jézus életéről szóló beszámoló megírásakor valószínűleg elsődlegesen a zsidó hallgatóságot tartotta szem előtt.

  • Máté adószedő volt, ez pedig magyarázatot ad arra, miért írt részletesebben a pénzről, számokról és valaminek az értékéről (17:27; 26:15; 27:3).

  • Egyedül Máté említi meg Jézus visszatérő gondolatát arról, hogy irgalmasságra van szükség, és nem áldozatra (9:9–13; 12:7; 18:21–35).

  • Máté több mint 50-szer használja a „királyság” szót.

  • Az első 18 fejezetben Máté a királyságról beszél leginkább, ezért nem kronológiai sorrendben írja le az eseményeket. Viszont az utolsó 10 fejezetben (19–28.) alapvetően kronológiai sorrendben számol be az eseményekről.

  • Máté evangéliumának több mint 40 százaléka nem található meg a többi evangéliumban. Ez legalább 10 szemléltetésre érvényes, amelyeknek a témája: a szántóföldbe vetett gyom (13:24–30), az elrejtett kincs (13:44), a drága gyöngy (13:45, 46), a vonóháló (13:47–50), az irgalmatlan rabszolga (18:23–35), a munkások és a dénár (20:1–16), az apa és a két gyermeke (21:28–32), a király fiának esküvője (22:1–14), a tíz szűz (25:1–13), valamint a talentumok (25:14–30).