Zsoltárok 78:1–72

Maszkil.* Asáfé.+ 78  Figyelj, népem, törvényemre*! Hallgassatok* szavaimra!   Példabeszédet mondok,régi fejtörőket adok elő.+   Amiket hallottunk és ismerünk,amiket apáink mondtak el nekünk,+   nem rejtjük el fiaik elől. Elbeszéljük a jövendő nemzedéknek+Jehova dicséretre méltó tetteit és erejét,+a csodálatos dolgokat, melyeket véghez vitt+.   Rendelkezést* adott Jákobnak,és törvényről gondoskodott Izraelnek. Megparancsolta ősapáinknak,hogy ismertessék meg ezeket gyermekeikkel,+   és így a következő nemzedék,születendő gyermekeik megismerjék azokat+. Ők pedig elmondják majd azokat az ő gyermekeiknek.+   Akkor ők majd Istenbe vetik bizalmukat,és nem felejtik el Isten cselekedeteit,+hanem megtartják parancsolatait+.   Akkor nem lesznek olyanok, mint ősapáik,makacs és lázadó nemzedék,+határozatlan* szívű nemzedék,+mely nem volt hű Istenhez.   Az efraimiták felfegyverzett íjászok voltak,de meghátráltak a harc napján. 10  Nem tartották meg Isten szövetségét,+nem akartak engedelmeskedni a törvényének+. 11  Cselekedeteiről is megfeledkeztek,+csodálatos tetteiről, melyeket mutatott nekik.+ 12  Bámulatos tetteket vitt véghez ősapáik szeme láttára+Egyiptom földjén, Coán vidékén+. 13  Kettéválasztotta a tengert, hogy átvonulhassanak,szavára úgy álltak a vizek, mint a gátak*.+ 14  Nappal felhővel vezette őket,és egész éjjel tűz fényével.+ 15  Sziklákat hasított szét a pusztában,és inniuk adott megelégedésig. A víz olyan bőséges volt, akárcsak a mély vizek.+ 16  Patakokat fakasztott a kőszirtből,és a vizeket folyók módjára zúdította alá.+ 17  De ők továbbra is vétkeztek ellene,lázongtak a legfelségesebb Isten ellen a pusztában.+ 18  Próbára tették Istent szívükben,+ennivalót követelve a saját kívánságuk szerint*. 19  Isten ellen beszéltek. Ezt mondták: „Vajon tud-e Isten a pusztában asztalt teríteni?”+ 20  Ő volt az, aki ráütött a sziklára,és vizek fakadtak, meg patakok törtek elő.+ „Vajon tud-e kenyeret is adni,vagy húst a népének?”+ 21  Amikor Jehova meghallotta őket, elöntötte a düh.+ Tűz+ lobbant fel Jákob ellen,és haragra gerjedt Izrael ellen.+ 22  Mert nem hittek Istenben,+nem bíztak abban, hogy meg tudja menteni őket. 23  Ezért parancsolt a felhős égboltnak odafenn,megnyitotta az ég ajtóit. 24  Mannát hullatott, hogy legyen mit enniük,égi gabonát adott nekik.+ 25  A hatalmasok*+ kenyerét ették az emberek,élelmet küldött nekik megelégedésig+. 26  Keleti szelet támasztott az égben,és erejével hajtotta a déli szelet.+ 27  Annyi húst hullatott rájuk, mint a por,annyi madarat, mint a tengerparton a homokszemek. 28  Tábora közepére hullatta őket,sátoraihoz körös-körül. 29  Ettek és jóllaktak;megadta nekik, amit kívántak.+ 30  De még mielőtt teljesen kielégítették volna sóvárgásukat,és még szájukban volt az étel, 31  Isten haragja fellángolt ellenük.+ Megölte legerősebb embereiket,+leterítette Izrael életerős férfiait. 32  Ennek ellenére újra meg újra vétkeztek,+és nem hittek csodálatos tetteiben+. 33  Ezért véget vetett napjaiknak, mint a párának,+éveik hirtelen rémületben értek véget. 34  Ám valahányszor öldösni kezdte őket, hozzá fordultak,+visszatértek, és keresték Istent. 35  Megemlékeztek róla, hogy Isten az ő kősziklájuk,+és hogy a legfelségesebb Isten a megváltójuk*+. 36  Mégis megpróbálták rászedni őt szájukkal,és nyelvükkel hazudtak neki. 37  Szívük nem volt rendíthetetlen iránta,+és nem voltak hűek szövetségéhez+. 38  De ő irgalmas volt;+megbocsátotta* vétküket, és nem pusztította el őket+. Sokszor visszatartotta haragját,+és nem engedte, hogy egészen fellángoljon a dühe. 39  Mert emlékezetében tartotta, hogy csupán hús-vér emberek,+olyanok, mint a szél, mely tovaszáll, és vissza nem tér*. 40  Mily sokszor lázongtak ellene a pusztában,+és bántották meg+ a sivatagban! 41  Újra meg újra próbára tették Istent,+fájdalmat* okoztak Izrael szentjének! 42  Nem emlékeztek meg hatalmáról*,a napról, melyen megszabadította* őket az ellenségtől,+ 43  hogy hogyan vitte véghez jeleit Egyiptomban,+és csodáit Coán vidékén, 44  és miként változtatta vérré a Nílus csatornáit,+hogy aztán nem ihattak patakjaikból. 45  Bögölyrajokat küldött rájuk, hogy csípéseikkel kínozzák őket,+és békákat, hogy bajt hozzanak rájuk+. 46  A falánk sáskáknak adta termésüket,munkájuk gyümölcsét a sáskarajoknak.+ 47  Jégesővel pusztította szőlőjüket,+szikomorfáikat jégveréssel. 48  Teherhordó állataikat kiszolgáltatta a jégesőnek,+háziállataikat a villámcsapásoknak*. 49  Rájuk bocsátotta lángoló haragját,dühöt, felháborodást és nyomorúságot,a csapással sújtó angyalok seregeit. 50  Utat készített haragjának. A haláltól sem óvta meg őket*,és járványos betegségnek szolgáltatta ki őket*. 51  Végül lesújtott Egyiptom minden elsőszülöttjére,+nemzőképességük első gyümölcsére Hám sátraiban. 52  Aztán kihozta népét, mint a juhokat,+és vezette őket, mint egy nyájat a pusztában. 53  Biztonságban vezette őket,és nem féltek.+ Ellenségeiket elborította a tenger.+ 54  Őket pedig elvitte szent területére,+arra a hegyvidékre, amelyet jobbja szerzett+. 55  A nemzeteket kiűzte előlük,+és örökséget mért ki nekik mérőzsinórral+. Letelepítette Izrael törzseit otthonaikban.+ 56  Ám ők újra meg újra próbára tették a legfelségesebb Istent, és fellázadtak ellene.+ Nem figyeltek oda emlékeztetőire.+ 57  Elfordultak, és hűtlenek lettek, mint ősapáik.+ Megbízhatatlanok voltak, mint a laza íj.+ 58  Bosszantották őt magaslataikkal,+és feldühítették* faragott bálványaikkal+. 59  Isten látta ezt, és haragra gerjedt,+ezért teljesen elvetette Izraelt. 60  Végül elhagyta Siló hajlékát,+a sátrat, ahol az emberek között lakott.+ 61  Engedte, hogy fogságba vigyék erejének jelképét,és hogy az ellenség kezére kerüljön ékessége.+ 62  Engedte, hogy népét karddal megöljék,+és megharagudott örökségére. 63  Ifjait tűz emésztette meg,szüzeinek nem énekeltek nászdalt*. 64  Papjai kard által estek el,+és özvegyeik nem ejtettek könnyeket+. 65  Akkor Jehova felébredt, mintha aludt volna,+mint a harcos,+ aki sok borivás után ébredezik. 66  Visszaverte ellenségeit,+hosszú időkre megszégyenítette őket. 67  József sátrát elvetette,és nem Efraim törzsét választotta, 68  hanem Júda+ törzsét,Sion hegyét, melyet szeret+. 69  Olyan maradandóvá tette szentélyét, akár az eget,*+mint a földet, melyet örökre megszilárdított+. 70  Kiválasztotta szolgáját, Dávidot,+és elhozta őt a juhakloktól+. 71  A szoptatós anyajuhok őrzése helyettpásztorrá tette őt a népe, Jákob felett,+és öröksége, Izrael felett+. 72  Ő* pedig feddhetetlen szívvel terelgette őket,+és hozzáértéssel vezette őket+.

Lábjegyzetek

Vagy: „tanításomra”.
Szó szerint: „hajtsátok fületeket”.
Vagy: „emlékeztetőt”.
Szó szerint: „felkészületlen”.
Vagy: „falak”.
Vagy: „ennivalót követelve a lelküknek”.
Vagy: „az angyalok”.
Vagy: „bosszúállójuk”.
Szó szerint: „elfedezte”.
Esetleg: „és hogy a szellem elszáll, és vissza nem tér”.
Vagy: „bánatot”.
Szó szerint: „kezéről”.
Szó szerint: „megváltotta”.
Esetleg: „az égető láznak”.
Vagy: „lelküket”.
Szó szerint: „életüket”.
Vagy: „féltékenységre ingerelték”.
Szó szerint: „szüzeit nem dicsérték”.
Szó szerint: „megépítette szentélyét, akár a magasságokat”.
Vagyis Dávid.

Jegyzetek

Multimédia