Zsoltárok 42:1–11

A karmesternek: maszkil* Kórah fiaitól+. 42  Ahogy a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,úgy kívánkozom* tehozzád, ó, Isten!   Szomjazom* Isten után, az élő Isten után.+ Mikor mehetek és léphetek Isten elé?+   Könnyeim lettek ételemmé éjjel és nappal,miközben egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”+   Ezekre emlékezem, és kiöntöm lelkemet*:egykor a sokasággal vonultam,előttük mentem ünnepélyesen* Isten házáig,miközben az ünneplő tömegujjongó és hálaadó szava szólt.+   Miért gyötör* a kétségbeesés?+ Miért vagyok olyan nyugtalan? Várj Istenre,+mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm.+   Istenem, kétségbeestem*.+ Ezért emlékezem rád+a Jordán földjéről és a Hermon csúcsairól,a Micár-hegyről*.   Mély vizek mély vizeknek szólnakvízeséseid hangja által. Tajtékzó hullámaid mind összecsaptak felettem.+   Nappal Jehova kiárasztja rám odaadó szeretetét,éjszaka pedig róla énekelek – ima száll föl életem Istenéhez+.   Ezt mondom Istennek, az én kőszirtemnek: „Miért feledtél el?+ Miért kell szomorúan járnom az ellenségemtől jövő nyomás miatt?”+ 10  Gyilkos gyűlölettel* gúnyolnak engem ellenségeim,egész nap így gúnyolnak: „Hol a te Istened?”+ 11  Miért gyötör* a kétségbeesés? Miért vagyok olyan nyugtalan? Várj Istenre,+mert dicsérem még őt, hiszen ő az én nagy megmentőm és Istenem.+

Lábjegyzetek

Vagy: „kívánkozik a lelkem”.
Vagy: „szomjazik a lelkem”.
Vagy: „lépdeltem”.
Vagy: „gyötri a lelkem”.
Vagy: „kétségbeesett a lelkem”.
Vagy: „a kicsiny hegyről”.
Esetleg: „mintha csontjaimat összetörnék”.
Vagy: „gyötri a lelkem”.

Jegyzetek

Multimédia