Mikeás 7:1–20

7  Jaj nekem, mert olyan lettem,mint aki a nyári gyümölcs leszüretelése utánés a szőlőszüretet követő böngészés utánnem talál enni való szőlőfürtöt,sem korai fügét, melyet kívánok*.   Kiveszett* a földről a hűséges,nincs az emberek közt becsületes.+ Mindannyian vérontásra leselkednek,+mindenki hálóval vadászik a maga testvérére.   Kezük mesterien viszi véghez azt, ami rossz;+a fejedelem követel valamit,a bíró jutalmat kér,+az előkelő tudatja, hogy mire vágyik*,+és összeszövetkeznek*.   Aki a legjobb köztük, az olyan, mint a tövisbokor,és aki a legbecsületesebb közöttük, az rosszabb a szúrós sövénynél. Eljön őreidnek és számadásodnak a napja.+ Akkor majd kétségbeesnek.+   Ne higgyetek a társatoknak,és ne bízzatok a közeli barátban!+ Vigyázz, hogy mit mondasz annak, aki a karjaidban fekszik!   Mert a fiú megveti az apját,a lány az anyja ellen támad,+és a meny az anyósa ellen van;+az embernek a saját háznépe az ellensége.+   Én viszont Jehovára figyelek szüntelen.+ Megmentő Istenemre várakozom*.+ Meghall engem az én Istenem.+   Ne ujjongj fölöttem, ellenségem! Bár elestem, fel fogok kelni;bár sötétségben lakom, Jehova a világosságom lesz.   Jehova haragját hordozom,mert vétkeztem ellene,+mígnem eljár peres ügyemben, és igazságot szolgáltat nekem. Kivezet engem a világosságra,meglátom az ő igazságosságát. 10  Ellenségem is látni fogja ezt,és szégyen borítja majd azt, aki így szólt hozzám: „Hol van Jehova, a te Istened?”+ Saját szememmel fogom nézni őt. Összetiporják majd, mint az utca sarát. 11  Azon a napon megépítik kőfalaidat,azon a napon kiterjesztik a határt*. 12  Azon a napon eljönnek hozzádAsszíriából és Egyiptom városaiból,és Egyiptomtól egészen a folyóig*,tengertől tengerig és hegytől hegyig.+ 13  A föld pusztasággá lesz lakói miatt,tetteik következtében*. 14  Terelgesd botoddal népedet, örökséged nyáját,+mely egyedül lakott az erdőben, a gyümölcsös közepén. Tápláld őket Básánban és Gileádban,+ mint a régmúlt napokban. 15  „Csodálatos dolgokat mutatok neki,mint azokban a napokban, amikor kijöttél Egyiptom földjéről.+ 16  A nemzetek látni fogják, és minden hatalmuk ellenére megszégyenülnek.+ Szájukra teszik kezüket,fülük pedig megsiketül. 17  A port nyaldossák, mint a kígyók;+remegve jönnek elő erődítményeikből, mint a föld hüllői. Jehovához, Istenünkhöz jönnek rettegve,és félnek majd tőled.+ 18  Ki olyan Isten, mint te,aki megbocsát vétket, és eltekint öröksége maradékának+ a törvényszegésétől?+ Nem tart örökké haragja,mert gyönyörködik az odaadó szeretetben.+ 19  Ismét irgalmat tanúsít irántunk,+ győzedelmeskedik* vétkeink felett. Minden bűnüket a tenger mélyére veted.+ 20  Kimutatod a Jákob iránti hűségedetés az Ábrahám iránti odaadó szeretetedet,ahogyan arról megesküdtél ősapáinknak a régmúlt napoktól fogva.+

Lábjegyzetek

Vagy: „lelkem kíván”.
Vagy: „eltűnt”.
Vagy: „vágyik a lelke”.
Szó szerint: „összeszövik azt”.
Vagy: „várok türelmesen”.
Esetleg: „azon a napon távol lesz a végzés”.
Vagyis az Eufráteszig.
Szó szerint: „tetteik gyümölcse miatt”.
Vagy: „eltapossa”; „leigázza”.

Jegyzetek

Multimédia