Máté 7:1–29

7  Ne ítéljetek meg többé másokat,+ hogy titeket se ítéljenek meg,+  mert amilyen ítéletet hoztok, olyan ítéletet hoznak majd felettetek is,+ és ahogyan másokkal bántok, úgy fognak bánni veletek is*.+  Miért nézed hát a testvéred szemében a szálkát, és a saját szemedben miért nem veszed észre a gerendát?+  Vagy hogyan mondhatod a testvérednek: »Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből!«, amikor a te szemedben gerenda van?  Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor tisztán fogod látni, hogyan vedd ki a szálkát a testvéred szeméből.  Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent, és a gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé,+ nehogy valamikor is megtapossák azokat, azután megforduljanak, és széttépjenek benneteket.+  Állandóan kérjetek, és adnak nektek,+ állandóan keressetek, és találtok, állandóan zörgessetek, és megnyílik nektek az ajtó.+  Mert mindenki, aki kér, kap,+ és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyílik az ajtó.  Ugyan ki az közületek, aki követ ad a fiának, ha az kenyeret kér tőle, 10  vagy kígyót ad neki, ha halat kér? 11  Ha tehát ti, bár bűnösök vagytok, tudtok ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor égi Atyátok mennyivel inkább ad ajándékokat+ azoknak, akik kérik őt!+ 12  Ezért mindazt, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is tegyétek meg velük,+ mert ez a lényege a Törvénynek és a Prófétáknak+. 13  Menjetek be a szűk kapun,+ mert a széles kapu és a tágas út a pusztulásba visz, és sokan mennek be azon. 14  Ellenben a szűk kapu és a keskeny út az életre visz, és kevesen találják meg azt.+ 15  Óvakodjatok a hamis prófétáktól+, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok,+ de belül kiéhezett farkasok.+ 16  Gyümölcseikről fogjátok felismerni őket. Tövisbokorról ugye nem szednek szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?+ 17  Egyértelmű, hogy minden jó fa jó gyümölcsöt terem, de minden korhadt fa rossz gyümölcsöt terem.+ 18  Jó fa nem teremhet rossz gyümölcsöt, és korhadt fa sem teremhet jó gyümölcsöt.+ 19  Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzbe vetnek.+ 20  Úgy bizony, a gyümölcseikről fogjátok felismerni ezeket az embereket.+ 21  Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem, hogy »Uram, Uram«, hanem csak az, aki cselekszi égi Atyám akaratát.+ 22  Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram,+ hát nem a te nevedben prófétáltunk, űztünk ki démonokat és tettünk sok csodát?«+ 23  De én akkor ezt mondom nekik: »Semmi közöm hozzátok!* Távozzatok tőlem, ti törvényszegők!«+ 24  Így tehát mindaz, aki hallja ezeket a szavakat, és összhangban cselekszik velük, olyan, mint az értelmes férfi, aki sziklára építette a házát.+ 25  És ömlött az eső, jött az árvíz, hevesen fújt a szél, de a ház nem dőlt össze, mivel sziklára alapozták. 26  Ám mindaz, aki hallja ezeket a szavakat, de nem cselekszik velük összhangban, olyan, mint a bolond férfi, aki homokra építette a házát.+ 27  És ömlött az eső, jött az árvíz, hevesen fújt a szél,+ a ház pedig összedőlt, és nem maradt más belőle, csak rom.” 28  Mikor pedig Jézus befejezte a beszédét, a sokaság ámult a tanítási módján,+ 29  mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van,+ és nem úgy, mint az írástudóik.

Lábjegyzetek

Szó szerint: „amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek is”.
Szó szerint: „Soha nem ismertelek titeket!”

Jegyzetek

Ne ítéljetek meg többé másokat: Vagy: „ne ítéljetek el többé másokat”. Jézus tisztában volt vele, hogy a tökéletlen emberek könnyen megítélnek másokat, illetve hogy napjainak a farizeusai közül sokan rossz példát mutattak ebben. Élesen elítélték azokat, akik nem éltek a mózesi törvény szerint, és nem követték az általuk fontosnak tartott, Írásokkal ellentétes hagyományokat. Jézus azt adta parancsba, hogy akinek szokása megítélni másokat, hagyjon fel vele. Ahelyett, hogy állandóan a hibákat keresnék másokban, a tanítványainak mindig meg kell bocsátaniuk. Ezzel másokat is arra ösztönöznek, hogy megbocsátóak legyenek. (Lásd a Lk 6:37-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

a testvérednek: Néhány szövegkörnyezetben a görög a·del·phoszʹ (testvér) szó családi kapcsolatra vonatkozik. Itt viszont átvitt értelemben egy hittársra utal, hiszen a szövegkörnyezetből kiderül, hogy a Jehova templomában végzett imádatról van szó Jézus napjaiban. Más szövegkörnyezetben lehet ennél tágabb értelmű is, és utalhat egy embertársra.

szálkát. . . gerendát: Jézus itt egy élénk hiperbolával írja le, milyen, amikor valaki kritikus. Az apró hibát egy kis szálkához hasonlítja. A görög karʹphosz szó nemcsak azt jelentheti, hogy ’szálka’, hanem egy kis darab fára is utalhat, ezért más Bibliák úgy adják vissza, hogy „faforgács”. A kritikus személy azt sugallja, hogy a testvére nem „lát” tisztán, például nem helyes az erkölcsi érzéke és az ítélőképessége. Azzal, hogy felajánlja neki, hogy kiveszi a szeméből a szálkát, büszkén arra céloz, hogy ő segíteni tud neki tisztábban látni, és jól ítélni meg a dolgokat. Jézus viszont azt mondja, hogy a kritikus személynek a „látását” és ítélőképességét jelképesen egy olyan „gerenda” vagy rönk torzítja el, amilyet a tetők alátámasztására használtak (Mt 7:4, 5). Egyesek szerint ez az erőteljes, sőt humoros ellentét jól tükrözi, hogy Jézus járatos volt az ácsmunkában.

a testvéred: Ebben a szövegkörnyezetben a görög a·del·phoszʹ (testvér) szó egy hittársra vonatkozik. De a szó lehet ennél tágabb értelmű is, és utalhat egy embertársra. (Lásd a Mt 5:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Képmutató: Mt 6:2, 5, 16-ban Jézus a zsidó vallásvezetőkre alkalmazta ezt a kifejezést, de itt minden olyan tanítványnak mondja ezt, aki mások hibáira összpontosít, miközben a saját hibáit figyelmen kívül hagyja.

Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent, és a gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé: A mózesi törvény szerint a disznók és a kutyák tisztátalanok voltak (3Mó 11:7, 27). A vadállatok által megölt állatok húsát oda lehetett dobni a kutyáknak (2Mó 22:31). De a zsidó hagyomány szerint tilos volt odaadni nekik „a szent húst”, vagyis az állatáldozatok húsát. A Mt 7:6-ban a kutyák és a disznók olyan embereket jelképeznek, akik nem értékelik az Isten Szavából származó, kincset érő igazságokat. Ahogy a disznók nem értékelik a gyöngyöket, úgy az ilyen személyek is rosszul bánhatnak azokkal, akik elmondják nekik ezeket az igazságokat.

Állandóan kérjetek. . . keressetek. . . zörgessetek: Az „állandóan” kifejezés a görög igealak által jelölt folyamatos cselekvést tükrözi, és azt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos kitartónak lenni az imában. A három ige egymás után még inkább tettekre sarkall. Jézus hasonló gondolatot érzékeltet a Lk 11:5–8-ban található szemléltetéssel.

kígyót. . . halat: A hal alapvető élelmiszer volt a Galileai-tenger környékén élő embereknél. Néhány kisebb kígyó úgy nézhetett ki, mint az a hal, amelyet gyakran kenyérrel ettek. A költői kérdés azt sugallja, hogy egy szerető szülőről ez elképzelhetetlen.

követ. . . kenyeret: Jézus talán azért vetette össze a kenyeret a kövekkel, mert a kenyér alapvető élelmiszer volt a zsidóknál és a környező népeknél, továbbá a mérete és formája a kövekre emlékeztetett. Jézus költői kérdésére a válasz ez: „Elképzelhetetlen, hogy egy apa ilyet tegyen.” (Lásd a Mt 7:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

kígyót. . . halat: A hal alapvető élelmiszer volt a Galileai-tenger környékén élő embereknél. Néhány kisebb kígyó úgy nézhetett ki, mint az a hal, amelyet gyakran kenyérrel ettek. A költői kérdés azt sugallja, hogy egy szerető szülőről ez elképzelhetetlen.

ti, bár bűnösök vagytok: Szó szerint: „gonoszak”. Az öröklött bűn miatt minden ember tökéletlen, és ezért bizonyos értelemben gonosz.

mennyivel inkább: Jézus gyakran használta ezt a fajta érvelési menetet. Először elmondott egy nyilvánvaló tényt vagy ismert igazságot, majd pedig levont belőle egy következtetést, mely így még meggyőzőbb lett. Mindezt úgy tette, hogy egy egyszerű tényből kiindulva kijelentett egy fontos tanulságot (Mt 10:25; 12:12; Lk 11:13; 12:28).

a Törvényt. . . a Prófétákat: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 7:12; 22:40; Lk 16:16).

a Törvénynek és a Prófétáknak: Lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Menjetek be a szűk kapun: Az ókori időkben úgy juthatott be valaki egy fallal körülvett városba, ha a városkapuhoz vivő úton ment. A Biblia az út szóval egy ember életútjára vagy viselkedésére utalhat. A versben szereplő két út olyan eltérő életutakat szemléltet, melyeket Isten vagy helyesel, vagy elítél, és ez alapján dönti el, hogy valaki beléphet-e Isten királyságába (Zs 1:1, 6; Jr 21:8; Mt 7:21).

a széles kapu és a tágas út: Habár néhány kéziratban az olvasható, hogy „a széles és tágas út”, a régebbi kéziratok többségében a hosszabb megfogalmazás szerepel, továbbá ez összhangban van a Mt 7:14-ben található párhuzamos gondolattal. (Lásd az A3-as függ.-et.)

juhok ruhájában: Vagy: „báránybőrben”. Azaz valaki jelképesen álruhát vesz fel, és juhhoz hasonló tulajdonságokat mutat ki, hogy azt a benyomást keltse, mintha az Isten imádóiból álló nyájnak az egyik ártatlan tagja lenne.

kiéhezett farkasok: Egy metafora, mely azokra utal, akik rendkívül kapzsik, és a személyes hasznuk érdekében kihasználnak másokat.

Gyümölcseikről: Itt jelképesen az emberek szavaira és tetteire utal, vagy ezeknek a következményeire.

törvénytelenség: A „törvénytelenség”-nek fordított görög szó jelentése azt foglalja magában, hogy az emberek megszegik és megvetik a törvényt, mintha nem is lenne. A bibliai szóhasználatban Isten törvényének a semmibevételére utal (Mt 7:23; 2Ko 6:14; 2Te 2:3–7; 1Jn 3:4).

értelmes: Az itt használt görög szó a megértésre utal, melyhez éleslátás, előrelátás, tisztánlátás, körültekintés és gyakorlatban használt bölcsesség kapcsolódik. Ugyanez a görög szó található meg a Mt 7:24; 25:2, 4, 8, 9-ben. A Septuaginta ezt a szót használja Józseffel kapcsolatban az 1Mó 41:33, 39-ben.

eső. . . árvíz. . . szél: A hirtelen téli viharok nem ritkák Izraelben (különösen tébet hónapban, mely december/januárnak felel meg). Gyakran nagy széllel, heves esőzésekkel és pusztító árral járnak. (Lásd a B15-ös függ.-et.)

ámult: Az itt használt görög igét úgy is vissza lehet adni, hogy „teljesen elképed”, „le van nyűgözve”. A folyamatos igealak azt jelzi, hogy Jézus szavai sokáig hatással voltak a tömegre.

tanítási módján: Ez a kifejezés Jézus tanítási módszereire utal, arra, hogy hogyan tanított. Ehhez az is hozzátartozik, amit tanított, vagyis az egész hegyi beszéd.

nem úgy, mint az írástudóik: Jézus nem köztiszteletben álló rabbiktól idézett, ahogy akkoriban az írástudók tették, hanem Jehova képviselőjeként beszélt, mint akinek hatalma van, Isten Szavára alapozva a tanításait (Jn 7:16).

Multimédia

Farkas
Farkas

Izraelben a farkasok általában az éj leple alatt vadásznak (Ha 1:8). A farkasok vadak, falánkak, vakmerők és kapzsik, gyakran több juhot ölnek meg, mint amennyit meg tudnak enni vagy el tudnak vonszolni. A Bibliában az állatok és a jellemzőik vagy a szokásaik gyakran jelképes értelemben vannak megemlítve, jó vagy rossz tulajdonságokra utalva. Jákob például a halálos ágyán mondott próféciájában úgy jellemezte Benjámin törzsét, hogy úgy harcol, mint egy farkas (Canis lupus) (1Mó 49:27). Sokszor viszont a farkassal rossz tulajdonságokat szemléltet a Biblia, például a kegyetlenséget, kapzsiságot, rosszindulatot vagy az alattomosságot. Farkasokhoz hasonlítja például a hamis prófétákat (Mt 7:15), a keresztény szolgálat ádáz ellenzőit (Mt 10:16; Lk 10:3), valamint a hamis tanítókat, akik belülről veszélyeztetik a keresztény gyülekezetet (Cs 20:29, 30). A pásztorok nagyon is tisztában voltak vele, milyen veszélyesek a farkasok. Jézus beszélt egy béresről, aki „amikor látja, hogy jön egy farkas, otthagyja a juhokat, és elmenekül”. A béressel ellentétben, aki „nem törődik a juhokkal”, Jézus „a jó pásztor”, aki „az életét [adta] a juhokért” (Jn 10:11–13).

Fügefa, szőlőtő és tövisbokor
Fügefa, szőlőtő és tövisbokor

Jézus minden bizonnyal jól átgondolta, hogy melyik növényeket említi meg a szemléltetéseiben. Sok szövegben például együtt van megemlítve a fügefa (1.) és a szőlőtő (2.), a Lk 13:6-ban pedig azt mutatják Jézus szavai, hogy gyakran ültettek szőlősbe fügefákat (2Ki 18:31; Jóe 2:22). „A saját szőlője és fügefája alatt ül” kifejezés azt jelenti, hogy valaki békében, biztonságban és jólétben él (Mi 4:4; 1Ki 4:25; Za 3:10). Ezzel szemben a tövisnek és a bogáncskórónak negatív jelentése van, ami abból is látható, hogy Jehova ezekre utalt, amikor Ádám bűne miatt megátkozta a földet (1Mó 3:17, 18). Pontosan nem lehet tudni, hogy Jézus milyen tövisbokorra gondolt a Mt 7:16-ban, de a képen (3.) egy olyan tövisbokor látható (Centaurea iberica), mely vadon nő Izraelben.