Lukács 4:1–44

4  Jézus aztán a szent szellemtől áthatva elment a Jordántól, és a szellem vezette őt a pusztában+  40 napig, és eközben az Ördög kísértette őt+. És nem evett semmit azokban a napokban, úgyhogy a végére megéhezett.  Az Ördög ekkor ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljon kenyérré.”  De Jézus így felelt neki: „Meg van írva: »Ne csak kenyérrel éljen az ember.«+  Erre az Ördög felvitte őt egy magas helyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a lakott föld összes királyságát.+  Ezután ezt mondta neki az Ördög: „Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert én kaptam meg,+ és annak adom, akinek csak akarom.  Ha tehát imádsz* engem, mind a tiéd lesz.”  Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: »Jehovát*, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot.«+  Ezután Jeruzsálembe vitte őt, odaállította a templom tetőpárkányára*, és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, vesd le magadat innen,+ 10  mert meg van írva: »Parancsot ad az angyalainak, hogy megóvjanak téged«, 11  és »a tenyerükön fognak hordozni, hogy kőbe ne üsd a lábadat«+.” 12  Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva: »Ne tedd próbára Jehovát*, a te Istenedet.«+ 13  Így hát az Ördög felhagyott azzal, hogy Jézust kísértse, és elment tőle, egy másik alkalmas időre várva.+ 14  Jézus pedig visszatért Galileába a szellem erejével.+ És kedvező hír terjedt el róla szerte az egész környéken. 15  Tanítani is kezdett a zsinagógáikban, és mindenki tisztelte őt. 16  Ezután Názáretbe+ ment, ahol nevelkedett, és ahogy sabbatnapon szokása volt, bement a zsinagógába,+ és felállt olvasni. 17  Átnyújtották neki Ézsaiás próféta tekercsét, ő pedig szétbontotta a tekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva: 18  „Jehova* szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek. Elküldött, hogy szabadságot hirdessek a foglyoknak, a vakoknak pedig azt, hogy visszanyerik a látásukat. Továbbá elküldött, hogy szabadon engedjem a megtörteket,+ 19  és hogy hirdessem a Jehovának* elfogadható évet+.” 20  Azzal összegöngyölítette a tekercset, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában pedig mindenkinek a szeme fürkészőn rászegeződött. 21  Akkor így szólt hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok.”+ 22  És mindannyian kezdtek kedvezően nyilatkozni róla, elálmélkodtak megnyerő szavain+, és ezt mondogatták: „Hát nem Józsefnek a fia ez?”+ 23  Ekkor így szólt hozzájuk: „Kétségtelenül ezt a mondást fogjátok alkalmazni rám: »Orvos, gyógyítsd meg magad! Hallottuk, hogy miket tettél Kapernaumban. Tedd meg hát itt, a hazádban is azokat!+«” 24  Ezért ezt mondta: „Higgyétek el, hogy egyetlen prófétát sem fogadnak el a hazájában.+ 25  Például biztosak lehettek benne, hogy sok özvegy volt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évig és hat hónapig nem esett az eső, és nagy éhínség lett azon a földön.+ 26  Ám Isten azok közül egyikhez sem küldte el Illést, csak a Szidón földjén levő Sareptába, egy özvegyhez.+ 27  Ugyanígy sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, ám egyikük sem tisztult meg*, csak a szíriai Naámán.+ 28  Ekkor mindannyian, akik hallották ezeket a zsinagógában, haragra gerjedtek,+ 29  felkeltek, kiűzték őt a városon kívülre, és elvezették annak a hegynek a kiugró szélére, amelyre a városuk épült, hogy letaszítsák. 30  Ő azonban átment közöttük, és folytatta útját.+ 31  Aztán lement Kapernaumba, Galilea egyik városába. Tanította őket sabbaton,+ 32  és ámultak a tanítási módján,+ mert hatalommal beszélt. 33  A zsinagógában pedig volt egy ember, akiben démon, tisztátalan szellem volt, és ezt kiabálta:+ 34  „Ah! Mit akarsz tőlünk, názáreti Jézus+? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy: az Isten szentje+!” 35  Jézus azonban ráparancsolt: „Hallgass, és menj ki belőle!” Akkor a démon, középre dobva a férfit, kiment belőle, de nem tett kárt benne. 36  Ekkor mindannyian megdöbbentek, és ezt mondták egymásnak: „Miféle beszéd ez? Hiszen hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok ki is mennek.” 37  A róla szóló hír pedig eljutott a környék minden szegletébe. 38  Miután kiment a zsinagógából, betért Simon otthonába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és kérték Jézust, hogy segítsen rajta.+ 39  Akkor fölé hajolt, és megszüntette a lázát*. Az asszony nyomban fel is kelt, és kiszolgálta őket. 40  Napnyugtakor pedig mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték őket hozzá. Rájuk téve a kezét, meggyógyította mindegyiküket.+ 41  Sokakból démonok is kimentek, és ezt kiáltozták: „Te vagy az Isten Fia!”+ De ő rájuk parancsolt, és nem engedte őket beszélni,+ mert azok tudták, hogy ő a Krisztus+. 42  Hajnalban azonban elvonult egy elhagyatott helyre.+ Ám a sokaság keresni kezdte, és eljutottak oda, ahol ő volt, és megpróbálták rávenni, hogy maradjon. 43  Ő azonban így szólt hozzájuk: „Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságáról szóló jó hírt, mert Isten ezért küldött el.”+ 44  Így hát Júdea zsinagógáiban folytatta a prédikálást.

Lábjegyzetek

Vagy: „csak egyetlenegyszer is imádatot mutatsz be nekem”.
Vagy: „legmagasabb pontjára”.
Vagy: „gyógyult meg”.
Vagy: „megdorgálta a lázat, és az elhagyta őt”.

Jegyzetek

Multimédia

Júdea pusztája a Jordán nyugati oldalán
Júdea pusztája a Jordán nyugati oldalán

Ezen a kopár, kietlen területen kezdte el a szolgálatát Keresztelő János, és itt kísértette meg Jézust az Ördög.

A puszta
A puszta

A Bibliában a „pusztá”-nak fordított szavak az eredeti nyelveken (héb.: midh·bárʹ; gör.: eʹré·mosz) általában gyéren lakott vidékre, meg nem művelt földre, gyakran pedig bozótos, füves sztyeppékre vagy akár legelőkre utalnak. Ezek a szavak víztelen vidékeket is jelenthetnek, amelyek igazából sivatagnak nevezhetőek. Az evangéliumokban a „puszta” szó alatt legtöbbször Júdea pusztáját kell érteni. Ebben a pusztában élt és prédikált János, és itt kísértette meg az Ördög Jézust (Mr 1:12).

A templom tetőpárkánya
A templom tetőpárkánya

Lehetséges, hogy Sátán szó szerint odaállította Jézust „a templom tetőpárkányára [vagy „legmagasabb pontjára”]”, amikor azt mondta neki, hogy vesse le magát, de azt nem tudjuk, hogy pontosan hol állhatott Jézus. Mivel a „templom” szó itt az egész épületegyüttesre utalhat, Jézus talán a templom területének a délkeleti sarkán (1.) állt, de az is lehet, hogy egy másik sarkon. Bármelyik helyről is vetette volna le magát, biztos, hogy meghalt volna, ha Jehova nem lép közbe.