Lukács 11:1–54

11  Egyszer egy bizonyos helyen imádkozott, és amint befejezte, az egyik tanítványa ezt mondta neki: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is megtanította a tanítványait.”  Erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Atyánk, legyen megszentelve* a neved.+ Jöjjön el a királyságod.+  Add meg nekünk mindennap a kenyerünket a napi szükségletünk szerint.+  Bocsásd meg a bűneinket,+ mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki ellenünk vétkezik+. És ne vigyél minket kísértésbe.+«”  Aztán ezt mondta nekik: „Tegyük fel, hogy valamelyikőtöknek van egy barátja, és elmegy ahhoz éjfélkor, és ezt mondja neki: »Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,  mert éppen most jött hozzám egy úton levő barátom, és nincs mivel megkínálnom.«  Ám az bentről így felel: »Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, a kisgyermekeim pedig velem együtt ágyban vannak. Nem tudok felkelni, hogy adjak neked bármit is.«  Mondom nektek, hogy még ha a barátságukra való tekintettel nem kel is fel, hogy adjon neki bármit is, annak elszántsága+ miatt biztosan felkel, és megadja neki, amire szüksége van.  Így tehát azt mondom nektek, hogy állandóan kérjetek,+ és adnak nektek, állandóan keressetek, és találtok, állandóan zörgessetek, és megnyílik nektek az ajtó.+ 10  Mert mindenki, aki kér, kap,+ és mindenki, aki keres, talál, és mindenkinek, aki zörget, megnyílik az ajtó. 11  Ugyan melyik apa az köztetek, aki, ha a fia halat kér, kígyót ad neki hal helyett?+ 12  Vagy ugyanígy, ha tojást kér, skorpiót ad neki? 13  Ha tehát ti, bár bűnösök vagytok, tudtok ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!+ 14  Később egy némaságot okozó démont űzött ki.+ Miután a démon kiment, a néma férfi beszélt, a sokaság pedig csak ámult.+ 15  De némelyek közülük ezt mondták: „Belzebubnak*, a démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”+ 16  Mások pedig, hogy próbára tegyék őt, égből való jelt+ követeltek tőle. 17  Ismerve a gondolkodásukat,+ ezt mondta nekik: „Minden királyság, amelyben ellentét támad, el fog pusztulni, és az a család*, amelyben ellentét támad, összeomlik. 18  Ugyanígy, ha Sátán önmaga ellen fordul, hogyan maradhat fenn a királysága? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki a démonokat. 19  Ha én Belzebub által űzöm ki a démonokat, akkor a ti fiaitok ki által űzik ki azokat? Ezért ők lesznek a bíráitok. 20  Ha viszont Isten szelleme*+ által űzöm ki a démonokat, akkor ez azt jelenti, hogy Isten királysága itt van, és ti nem vettétek észre.+ 21  Amikor egy erős, jól felfegyverzett ember őrzi a palotáját, akkor biztonságban vannak a javai. 22  De mikor egy nála erősebb jön ellene, és legyőzi őt, akkor elveszi minden fegyverét, amelyben bízott, és szétosztja a tőle zsákmányolt dolgokat. 23  Aki nincs az én oldalamon, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.+ 24  Amikor egy tisztátalan szellem kimegy az emberből, kiszáradt helyeket jár be, hogy pihenőhelyet keressen, de miután nem talál, ezt mondja: »Visszatérek a házamba, ahonnan elköltöztem.«+ 25  És amikor megérkezik, tisztára söpörve és feldíszítve találja azt. 26  Akkor elmegy, maga mellé vesz hét másik, nála gonoszabb szellemet, majd bemennek, és ott laknak. Így ez az ember végül rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben korábban volt.” 27  Mikor pedig ezeket mondta, egy asszony a sokaságból felkiáltva így szólt hozzá: „Boldog az a méh, amely hordozott téged, és azok az emlők, amelyek tápláltak!”+ 28  Ő azonban ezt mondta: „Nem. Inkább azok boldogok, akik hallják Isten szavát, és megtartják!”+ 29  Miközben a sokaság összegyűlt, ő ezt mondta: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelt keres, de nem kap más jelet, csak Jónás jelét.+ 30  Mert ahogy Jónás+ jel lett a niniveieknek, az Emberfia is jel lesz ennek a nemzedéknek. 31  Dél királynője+ feltámad az ítéletkor e nemzedék tagjaival, és elítéli őket, mert ő távoli helyről jött, hogy hallja Salamon bölcsességét. Most viszont nagyobb van itt Salamonnál!+ 32  A niniveiek feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik ezt a nemzedéket, mert a niniveiek megbánták a bűneiket, amikor hallották, hogy mit hirdet Jónás.+ Most viszont nagyobb van itt Jónásnál! 33  Ha az ember lámpát gyújt, nem a pincébe vagy a kosár* alá teszi, hanem a lámpatartóra,+ hogy akik belépnek, lássák a világosságot. 34  A test lámpása a szem. Ha a szemed egyetlen dologra összpontosít*, az egész tested is világos, de ha a szemed irigy*, a tested is sötét.+ 35  Ezért jól vigyázz, mert a benned levő világosság talán sötétség. 36  Ha tehát az egész tested világos, és nincs benne sötét rész, olyan világos lesz az egész, mint amikor egy lámpa világosságot ad neked a fénysugaraival.” 37  Amikor ezt elmondta, egy farizeus megkérte, hogy étkezzen nála. Bement hát, és asztalhoz telepedett. 38  A farizeus azonban meglepődve látta, hogy nem mosakodik meg* ebéd előtt.+ 39  Az Úr azonban ezt mondta neki: „Nos, ti farizeusok, kívül megtisztítjátok a poharat és a tálat, de belül tele vagytok mohósággal és gonoszsággal.+ 40  Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta meg a belsőt is? 41  Inkább amik belülről fakadnak, azokat adjátok oda mint irgalmas adományokat*, és akkor teljesen tiszták lesztek. 42  De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a rutából és minden más kerti növényből*,+ ám figyelmen kívül hagyjátok az igazságosságot és Isten szeretetét! Az előbbieket kötelességetek volt megtenni, de az utóbbiakat sem lett volna szabad figyelmen kívül hagynotok.+ 43  Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elöl levő* ülőhelyeket a zsinagógákban, és azt, hogy üdvözölnek titeket a piactereken!+ 44  Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint azok a sírok*, amelyek nehezen észrevehetők,*+ úgyhogy az emberek rajtuk járnak, és nem is tudják!” 45  Az egyik törvénytudó ezt válaszolta neki: „Tanító, amikor ezeket mondod, minket is bántasz.” 46  Erre ő így szólt: „Jaj nektek is, akik törvénytudók vagytok, mert nehéz terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egyetlen ujjatokkal sem érintitek a terheket!+ 47  Jaj nektek, mert építitek a próféták sírjait*, ősapáitok pedig megölték őket!+ 48  Tagadhatatlan, hogy tisztában vagytok azzal, mit tettek ősapáitok, mégis helyeslitek azokat. Ők megölték a prófétákat+, ti pedig építitek a próféták sírjait. 49  Emiatt Isten bölcsen* ezt mondta: »Küldeni fogok hozzájuk prófétákat és apostolokat, és ezek közül némelyeket megölnek és üldöznek, 50  hogy számon lehessen kérni ettől a nemzedéktől az összes próféta vérét, melyet a világ megalapítása óta kiontottak,+ 51  Ábel vérétől+ egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a ház* között öltek meg+.« Igen – mondom nektek –, számon lesz kérve ettől a nemzedéktől. 52  Jaj nektek, akik törvénytudók vagytok, mert elvettétek az Isten ismeretére nyíló ajtó kulcsát! Ti magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig akadályozzátok.+ 53  Mikor aztán kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen rátámadtak, és sok egyéb kérdéssel kezdték ostromolni, 54  és közben csak azt várták, hogy olyat mondjon, amit felhasználhatnak ellene+.

Lábjegyzetek

Vagy: „tartsák szentnek”.
Sátánra utaló megnevezés.
Vagy: „ház”.
Szó szerint: „ujja”.
Vagy: „véka”.
Vagy: „tiszta”. Szó szerint: „egyszerű”.
Szó szerint: „rossz”; „gonosz”.
Vagyis nem mosakodik meg szertartásszerűen.
Vagy: „adományokat a szegényeknek”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „zöldségféléből”.
Vagy: „a legjobb”.
Vagy: „emléksírok”.
Vagy: „mint a jeltelen sírok”.
Vagy: „emléksírjait”.
Szó szerint: „Isten bölcsessége”.
Vagy: „templom”.

Jegyzetek

Multimédia

Háztartásokban használt lámpatartó
Háztartásokban használt lámpatartó

A képen (1.) látható, háztartásokban használt lámpatartó egy művészi ábrázolás, mely Efézusban és Olaszországban talált, I. századi leletek alapján készült. Ilyen típusú lámpatartója valószínűleg a gazdag családoknak volt. A szegényebb otthonokban a lámpásokat felfüggesztették a mennyezetre, vagy egy falmélyedésbe (2.) tették, de olyan is volt, hogy agyagból vagy fából készült tartóra helyezték.

Piactér
Piactér

Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.