János 1:1–51

1  Kezdetben volt a Szó+, és a Szó az Istennel volt,+ és a Szó isten* volt.+  Ő kezdetben az Istennel volt.  Minden őáltala jött létre,+ és tőle függetlenül semmi sem jött létre. Ami létrejött  általa, az az élet volt, és az élet világosság volt az embereknek.+  A világosság pedig fénylik a sötétségben,+ de a sötétségnek nincs hatalma a világosság felett.  Eljött egy ember, akit Isten a képviselőjeként küldött. János+ volt a neve.  Ő azért jött, hogy tanúskodjon a világosságról,+ hogy mindenfajta ember higgyen őáltala.  Nem ő volt ez a világosság,+ de neki kellett tanúskodnia erről a világosságról.  Az igazi világosság, amely világosságot ad mindenfajta embernek, érkezőben volt már a világba.+ 10  A világban volt,+ és a világ őáltala jött létre,+ de nem ismerte őt a világ. 11  A hazájába jött, de a saját népe nem fogadta szívesen. 12  Ám mindazoknak, akik szívesen fogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek,+ mert hittek a nevében.+ 13  És ők nem emberi szülőktől születtek, nem testnek, azaz szülőknek az akaratából, hanem Isten akaratából.+ 14  A Szó tehát testté lett,+ és közöttünk lakott, és mi láttuk a dicsőségét, olyan dicsőséget, amilyet egy egyszülött fiú+ kap az apjától. Mindig az igazat mondta, és Isten mindig a kedvét lelte benne*. 15  (János tanúskodott róla, sőt így kiáltott: „Őróla mondtam: »Aki utánam jön, felülmúl engem, mert már előttem létezett.«”)+ 16  Mindannyian bőven kaptunk tőle ki nem érdemelt kedvességet, mivel telve volt ki nem érdemelt kedvességgel. 17  Mert a törvényt Isten Mózes által adta,+ de Jézus Krisztus által mutatta meg, hogy mi a ki nem érdemelt kedvesség+ és az igazság.+ 18  Istent egy ember sem látta soha.+ Az egyszülött isten,+ aki az Atya oldalán* van,+ az szolgált felőle magyarázattal.+ 19  János pedig így tanúskodott, amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?”+ 20  Ő pedig nem tagadta, hanem megvallotta: „Én nem a Krisztus vagyok.” 21  És megkérdezték tőle: „Hát akkor? Illés vagy?”+ Ő ezt mondta: „Nem vagyok.” „A próféta vagy?”+ Ezt válaszolta: „Nem!” 22  Erre így szóltak hozzá: „Ki vagy te? Mondd meg nekünk, hogy válaszolhassunk azoknak, akik elküldtek bennünket. Mit mondasz magadról?” 23  Ezt mondta: „Én vagyok az, aki így kiált a pusztában: »Tegyétek egyenessé Jehova* útját!«,+ mint ahogy Ézsaiás próféta mondta.”+ 24  A küldöttek pedig a farizeusoktól jöttek. 25  Megkérdezték hát: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?” 26  János így válaszolt nekik: „Én vízben keresztelek. De közöttetek van valaki, akit ti nem ismertek, 27  aki utánam jön, és akinek még a saruszíját sem vagyok méltó kioldani.+ 28  Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.+ 29  Másnap, amikor látta, hogy Jézus jön feléje, ezt mondta: „Nézzétek, az Isten báránya+, aki elveszi a világ bűnét!+ 30  Ő az, akiről azt mondtam, hogy utánam jön egy férfi, aki felülmúl engem, mert már előttem létezett.+ 31  Én sem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízben, hogy Izrael megismerje őt.+ 32  János még erről is tanúskodott: „Láttam, ahogy a szellem leszáll rá az égből, mint egy galamb, és rajta is marad.+ 33  Én sem ismertem őt, de aki elküldött, hogy vízben kereszteljek, az mondta nekem: »Akire látod, hogy leszáll a szellem, és rajta is marad,+ ő az, aki szent szellemmel keresztel.«+ 34  Én pedig ezt láttam, és tanúskodtam róla, hogy ő az Isten Fia.+ 35  Másnap ismét ott állt János, és a tanítványai közül kettő, 36  és amikor meglátta az arra jövő Jézust, ezt mondta: „Nézzétek, az Isten báránya+!” 37  Mikor a két tanítvány ezt hallotta, Jézus után ment. 38  Jézus ekkor megfordult, és meglátva, hogy követik, így szólt hozzájuk: „Mit szeretnétek?” Azok megkérdezték tőle: „Rabbi (ami lefordítva azt jelenti, hogy ’tanító’), hol szálltál meg?” 39  Ő így felelt nekik: „Gyertek, és majd meglátjátok.” El is mentek, és látták, hol van a szállása, és aznap nála maradtak. Ekkor a tizedik óra* körül járt az idő. 40  András+, Simon Péter testvére volt az egyik a kettő közül, aki hallotta, amit János mondott, és követte Jézust. 41  Ő először a testvérével, Simonnal találkozott, és ezt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást+” (ami lefordítva azt jelenti, hogy ’Krisztus’). 42  Elvitte őt Jézushoz. Amikor Jézus ránézett, ezt mondta: „Te Simon+ vagy, János fia. Kéfásnak fognak hívni” (ami lefordítva: ’Péter’).+ 43  Másnap Jézus Galileába akart menni. Ekkor találkozott Fülöppel+, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” 44  Fülöp pedig Betsaidából, András és Péter városából való volt. 45  Fülöp találkozott Nátánaellel+, és ezt mondta neki: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes is írt a Törvényben, és a Próféták is írtak: Jézust, József fiát,+ Názáretből.” 46  Nátánael azonban így szólt hozzá: „Jöhet valami jó Názáretből?” Fülöp ezt mondta neki: „Gyere és nézd meg!” 47  Amikor Jézus látta, hogy Nátánael jön feléje, ezt mondta róla: „Íme, egy igazi izraelita, aki nem képmutató.”+ 48  Nátánael így szólt hozzá: „Honnan ismersz?” Jézus ezt válaszolta neki: „Mielőtt Fülöp hívott téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.” 49  Nátánael így válaszolt neki: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!”+ 50  Jézus erre ezt mondta neki: „Azért hiszel, mert megmondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt? Nagyobb dolgokat látsz majd ezeknél.” 51  Majd ezt mondta neki: „Teljesen biztosak lehettek benne, hogy látni fogjátok az eget megnyílva, és az Isten angyalait, amint fel- és leszállnak az Emberfiához.”+

Lábjegyzetek

Vagy: „Istenhez hasonló”.
Vagy: „és telve volt ki nem érdemelt kedvességgel”.
Vagy: „keblénél”. Ez arra utal, hogy Isten különösen kedvelte.
Vagyis du. 4 óra körül.

Jegyzetek

Multimédia