Héberek 1:1–14

1  Isten régen sokszor és sokféleképpen szólt ősapáinkhoz a próféták által.+  Ezeknek a napoknak a végén viszont egy Fiú+ által szólt hozzánk, akit kinevezett mindennek az örökösévé,+ és aki által a világrendszereket* alkotta+.  Ő Isten dicsőségének+ a visszatükröződése és lényének a pontos mása,+ és mindent fenntart hatalmának a szavával. Miután pedig megtisztított minket a bűneinktől,+ leült a fenséges Isten jobbjára a magasban+.  Így hát hatalmasabbá vált, mint az angyalok,+ mivel kiválóbb nevet örökölt az övéknél.+  Például melyik angyalnak mondta Isten valaha is: „Te vagy az én fiam; én atyáddá lettem a mai napon.”+ És még ezt is: „Atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz.”+  Amikor pedig ismét elhozza elsőszülöttjét+ a lakott földre, ezt mondja: „És hódoljon neki* Isten minden angyala.”  Ezenkívül az angyalokról ezt mondja: „Angyalait erőssé* teszi, és szolgáit*+ tűznek lángjává.”+  De a Fiúról ezt: „Isten a te trónod+ mindörökre, és királyságod jogara az igazság* jogara.  Szeretted az igazságosságot, és gyűlölted a törvénytelenséget, ezért kent fel+ olajjal Isten, a te Istened, és adott neked nagyobb örömet, mint társaidnak.”+ 10  És: „Ó, Uram, te raktad le kezdetben a föld alapjait, az ég is a te kezed műve. 11  Azok elvesznek, de te megmaradsz. Mind elkopnak, akár a ruha, 12  és összegöngyölöd őket, úgy, mint egy köpenyt, mint egy ruhát, és le lesznek cserélve. De te ugyanaz vagy, és éveid sosem érnek véget.”+ 13  Melyik angyalról mondta pedig valaha is: „Ülj az én jobbomon, míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem*.”+ 14  Hát nem szent* szolgálatra rendelt szellemek ők mind,+ akiket azért küldtek el, hogy szolgálják azokat, akik megmentést fognak örökölni?

Lábjegyzetek

Vagy: „korokat”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „hajoljon meg előtte”.
Szó szerint: „szellemekké”.
Vagy: „nyilvános szolgáit”.
Vagy: „egyenesség”.
Vagy: „lábad zsámolyává nem teszem”.
Vagy: „nyilvános”.

Jegyzetek

Multimédia