2Sámuel 15:1–37

15  Mindezek után Absolon szerzett magának egy szekeret, és lovakat is, meg 50 embert, hogy előtte fussanak.+  Kora reggel Absolon fölkelt, és kiállt a városkapuhoz+ vivő út mellé. Ha valakinek peres ügye volt, amivel a királyhoz tartott, hogy az ítélkezzen,+ akkor Absolon odahívta őt, majd ezt kérdezte: „Melyik városból való vagy?”, az pedig így szólt: „Izrael egyik törzséből való a te szolgád.”  Absolon akkor ezt mondta neki: „Nézd, igazad van, és jogos, amit követelsz, csakhogy a király részéről senki sincs, aki meghallgatna.”  Majd így szólt: „Bárcsak engem neveznének ki bírónak az országban! Akkor mindenki hozzám jöhetne, akinek peres ügye van, vagy olyasmi, amiben ítélkezni kell, és én biztosan igazságot szolgáltatnék neki.”  Sőt, amikor odament valaki, hogy meghajoljon előtte, Absolon kinyújtotta a kezét, magához húzta őt, és megcsókolta*.+  Így járt el Absolon minden izraelitával, aki a királyhoz ment, hogy az ítélkezzen. Ezzel Absolon ravaszul megnyerte Izrael embereinek a támogatását*.+  Négy* év múlva Absolon így szólt a királyhoz: „Hadd menjek el, kérlek, Hebronba,+ hogy teljesítsem Jehovának tett fogadalmamat.  Mert ezt az ünnepélyes fogadalmat+ tette a te szolgád, amikor Gesúrban+, Szíriában laktam: »Ha Jehova visszavisz engem Jeruzsálembe, akkor áldozatot fogok felajánlani* Jehovának.«”  A király erre ezt mondta neki: „Menj békével!” Ő tehát útnak indult, és elment Hebronba. 10  Absolon ekkor kémeket küldött Izrael minden törzséhez ezekkel a szavakkal: „Mihelyt meghalljátok a kürtszót, jelentsétek be: »Király lett Absolon Hebronban+!«” 11  Absolonnal pedig 200 ember ment el Jeruzsálemből. Meghívták őket, és ők gyanútlanul elmentek, semmiről sem tudva. 12  Amikor Absolon felajánlotta az áldozatokat, magához hívatta a gilói Ahitófelt+, Dávid tanácsadóját+ a városából, Gilóból+. Az összeesküvés pedig egyre nagyobb tért hódított, és egyre többen támogatták Absolont.+ 13  Idővel hírvivő érkezett Dávidhoz, és jelentette: „Izrael emberei Absolon oldalára álltak.” 14  Dávid rögtön így szólt minden szolgájához, akik vele voltak Jeruzsálemben: „Gyertek, fussunk,+ különben egyikünk sem menekül meg Absolontól! Igyekezzetek, nehogy utolérjen bennünket, pusztulást hozzon ránk, és kardélre hányja a várost!+ 15  A király szolgái ezt válaszolták a királynak: „Bárhogyan dönt is urunk, a király, szolgáid készek megtenni azt!”+ 16  Erre elindult a király, és egész háznépe követte őt. De otthagyott tíz másodfeleséget+, hogy gondját viseljék a háznak*. 17  Továbbment a király, és vele az egész nép, és Bét-Merhaknál megálltak. 18  És minden szolgája, aki vele tartott*, továbbá a kereteusok, a peleteusok,+ és a gátiak+, vagyis 600 ember, aki követte őt Gátból+, elvonultak a király előtt, és ő megszemlélte őket. 19  Akkor így szólt a király a gáti Ittaihoz+: „Miért jönnél te is velünk? Menj vissza, maradj az új királynál, hiszen más országból való vagy, ráadásul száműztek a helyedről. 20  Csak tegnap jöttél, és már ma elvigyelek vándorolni magunkkal, hogy te is velem tarts, amikor mennem kell, és elkísérj, bárhová menjek is? Térj vissza, és vidd magaddal a testvéreidet, és bánjon veled Jehova odaadó szeretettel és hűséggel+!” 21  Ittai azonban így felelt a királynak: „Bárhol lesz is uram, királyom, ott lesz a te szolgád is, még ha meg kell is halnom. Olyan biztos ez, mint hogy él Jehova, és él az én uram, a király!”+ 22  Dávid erre így szólt Ittaihoz+: „Menj, és vonulj át!” Átvonult hát a gáti Ittai minden emberével és a gyermekekkel a völgyön. 23  Miközben ezek az emberek átvonultak a völgyön, Jeruzsálemben és környékén mindenki hangosan sírt, a király pedig ott állt a Kidron völgyénél+. Az egész nép átvonult, és rátért a pusztába vezető útra. 24  Ott volt Cádók+ is, és vele minden lévita+, akik az igaz Isten szövetségének ládáját+ hordozták+. Akkor letették az igaz Isten ládáját, és Abjátár+ is ott volt, míg az egész nép ki nem vonult a városból, és át nem kelt a völgyön. 25  A király pedig így szólt Cádókhoz: „Vidd vissza az igaz Isten ládáját a városba.+ Ha Jehova kegyes lesz hozzám, akkor visszahoz engem, és engedi, hogy meglássam azt és annak hajlékát.+ 26  Ha viszont azt mondaná: »Nem lelem benned örömem«, akkor tegye velem azt, amit jónak lát.” 27  A király ezt mondta Cádók papnak: „Látó+ vagy, igaz? Térj csak vissza a városba békével, és vidd magaddal a két fiatokat is: a te fiadat, Ahimaácot, és Abjátár fiát, Jonatánt+. 28  Én pedig a puszta gázlóinál leszek addig, míg üzenet nem jön tőletek.+ 29  Így hát Cádók és Abjátár visszavitték az igaz Isten ládáját Jeruzsálembe, és ott is maradtak. 30  Miközben Dávid az Olajfák hegyére*+ ment fel, sírt. A feje be volt fedve, és mezítláb ment. A vele levők is mind befedték a fejüket, és sírtak menet közben. 31  Akkor ilyen hírt kapott Dávid: „Ahitófel is azok között van, akik összeesküvést szőttek+ Absolonnal+.” Dávid erre ezt mondta: „Ó, Jehova!+ Kérlek, segíts, hogy Ahitófel tanácsát ostobaságnak tekintsék!+ 32  Amikor Dávid feljutott a hegytetőre, ahol szokás volt Isten előtt meghajolni, odajött hozzá az arkita+ Húsai+, megszaggatott köntösben és porral hintett fejjel. 33  Dávid azonban így szólt hozzá: „Ha átjönnél velem, csak terhemre lennél. 34  De ha visszatérsz a városba, és azt mondod Absolonnak: »Szolgád vagyok, ó, király! Korábban apád szolgája voltam, de most már a te szolgád vagyok«,+ akkor segíthetsz nekem, és meghiúsíthatod Ahitófel tervét+. 35  Nemde ott vannak veled a papok, Cádók és Abjátár? Mindazt, amit a király házából hallasz, mondd el a papoknak, Cádóknak és Abjátárnak.+ 36  Ott van velük a két fiuk is: Ahimaác,+ Cádók fia, és Jonatán,+ Abjátár fia. Velük üzenjetek meg nekem mindent, amit hallotok.” 37  Elment tehát Húsai, Dávid barátja*+ a városba, miközben Absolon bevonult Jeruzsálembe.

Lábjegyzetek

Az üdvözlés szokásos módja volt, hogy megcsókoltak valakit, például az arcán.
Szó szerint: „ellopta Izrael embereinek a szívét”.
Esetleg: „40”. Talán 40 évvel Dávid felkenetése után, amiről az 1Sá 16:13 beszél.
Vagy: „imádatot fogok bemutatni”. Szó szerint: „szolgálatot fogok végezni”.
Vagy: „palotának”.
Vagy: „elvonult mellette”.
Vagy: „emelkedőjén”.
Vagy: „bizalmasa”.

Jegyzetek

Multimédia