1Mózes 48:1–22

48  Később ezt mondták Józsefnek: „Apád egyre gyengül.” Ekkor ő elvitte hozzá a két fiát, Manassét és Efraimot.+  Ezután tudatták Jákobbal: „Eljött hozzád a fiad, József.” Izrael pedig összeszedte az erejét, és felült az ágyában.  Jákob ekkor így szólt Józsefhez: „A mindenható Isten megjelent nekem Lúzban, Kánaán földjén, és megáldott engem.+  Ezt mondta nekem: »Termékennyé teszlek, sok utódod lesz, sok nép* származik majd tőled,+ és ezt a földet végleg az utódaidnak* adom.+«  Most tehát a két fiad, akik még azelőtt születtek Egyiptom földjén, mielőtt idejöttem hozzád Egyiptomba, ők az én fiaim lesznek.+ Efraim és Manassé az enyém lesz, ahogy Rúben és Simeon is az enyém.+  De azok a gyermekeid, akik utánuk születnek, a tieid lesznek. A bátyjaik nevéről fogják nevezni őket, és az ő örökségükből kapnak majd részt.+  Amikor Paddánból eljöttem, Ráhel meghalt+ mellettem Kánaán földjén, amikor még jókora távolságra voltunk Efratától+. Ezért az Efratába, vagyis a Betlehembe+ vezető út mentén temettem el.”  Izrael ekkor meglátta József fiait, és ezt kérdezte: „Kik ezek?”  József erre így felelt az apjának: „Ők a fiaim, akiket Isten adott nekem ezen a helyen.”+ Erre ő ezt mondta: „Kérlek, hozd ide őket hozzám, hadd áldjam meg őket.”+ 10  Mivel Izrael már idős volt, megromlott a látása, és alig látott. Ezért József közel vitte őket hozzá, ő pedig megcsókolta és megölelte őket. 11  Izrael ezt mondta Józsefnek: „Nem gondoltam volna, hogy még látlak,+ de Isten megengedte, hogy még az utódaidat* is lássam!” 12  József ekkor elvitte a fiait az apjától*, és arcra borult. 13  Utána fogta József mindkettőjüket, Efraimot+ jobb kezével Izrael bal keze felől, Manassét+ pedig bal kezével Izrael jobb keze felől, és közel vitte őket hozzá. 14  Ám Izrael kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a fiatalabb, és a bal kezét tette Manassé fejére. Szándékosan tette így a kezeit, pedig tudta, hogy az elsőszülött Manassé volt.+ 15  Ezután megáldotta Józsefet,+ és ezt mondta: „Az igaz Isten, akit a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák szolgáltak*,+az igaz Isten, aki egész életemben terelgetett engem, mind a mai napig,+ 16  az angyal, aki megszabadított engem minden szerencsétlenségtől,+ áldja meg ezeket a fiúkat.+ Ők vigyék tovább a nevem, és a nagyapámnak, Ábrahámnak és az apámnak, Izsáknak a nevét,és legyen sok leszármazottjuk a földön.+ 17  Amikor József látta, hogy az apja Efraim fejére tette a jobb kezét, ez nem tetszett neki. Megfogta az apja kezét, és megpróbálta Efraim fejéről Manassé fejére tenni. 18  József ezt mondta az apjának: „Ne így, apám, mert ő az elsőszülött!+ Az ő fejére tedd a jobb kezedet!” 19  Ám az apja nem hallgatott rá, hanem így szólt: „Tudom, fiam, tudom. Tőle is származik majd egy nép, és ő is naggyá lesz. Ennek ellenére az öccse nagyobb lesz, mint ő,+ és olyan sok utódja* lesz, hogy akár több nép is lehetne belőlük.+ 20  És ezekkel a szavakkal áldotta meg őket ezen a napon:+ „Amikor Izraelben áldást mondanak, a te nevedet említsék, ezt mondva: »Tegyen Isten olyanná, mint Efraimot és Manassét!«” Így helyezte Efraimot Manassé elé. 21  Izrael ezután ezt mondta Józsefnek: „Én meg fogok halni,+ de Isten veletek lesz, és vissza fog vinni titeket ősapáitok földjére.+ 22  Én pedig egy földterülettel* többet adok neked, mint a testvéreidnek. Ezt a területet a kardommal és az íjammal vettem el az amoritáktól.”

Lábjegyzetek

Vagy: „törzs”.
Szó szerint: „magodnak”.
Szó szerint: „magodat”.
Szó szerint: „a térdétől”.
Szó szerint: „aki előtt a nagyapám, Ábrahám és az apám, Izsák járt”.
Szó szerint: „magva”.
Vagy: „egy hegyháttal”. Szó szerint: „egy vállal”.

Jegyzetek

Multimédia